2006/2007. tanév
Őszi félév
Előadások
a felvilágosodás korának irodalmából
(Hász-Fehér
Katalin, Labádi Gergely)
a) Bevezető előadások
1) A "felvilágosodás" fogalma
Európai és
magyarországi, kortárs és történeti értelmezései. A magyar
"felvilágosodás" kutatásának története és mai irányai. A korszakhoz
kapcsolt stílustörténeti fogalmak (klasszicizmus, szentimentalizmus,
neoklasszicizmus, rokokó, "népiesség" stb.) kérdésköre.
Irodalom
Az előadás
anyaga, és ajánlott irodalom:
Mortier,
Roland:
"Világosság és felvilágosodás". Egy kép és egy fogalom története a
XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei
és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.
Bíró
Ferenc: A
felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. Bevezető fejezet.
7–22.
Szauder
József: A XVIII.
századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai; A
klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában.
In: Sz. J.: Az estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
5–56., és 92–122.
Csetri
Lajos: Folytonosság
és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban. In: Folytonosság vagy
fordulat? (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései). Szerk. Debreczeni
Attila. Debrecen, 1996. 13–33.
Debreczeni
Attila:
"Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz.
12–29.
Fried
István: Goethe és
Kazinczy. Goethe magyar recepciójának néhány kérdése. In: It 1989. 229–265.,
és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül.
Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 61–84.
Pál
József: Az antik
modernsége a XVIII. század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus
poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.
2) A magyar felvilágosodás korának történeti, társadalom- és
művelődéstörténeti vázlata
Mária
Terézia utolsó évtizede. II. József évtizede és a "jozefinizmus"
fogalma. I. Ferenc kora. A nemesi nemzeti ellenállás mozgalma és a jakobinus
mozgalom. A napóleoni hadjáratok és Magyarország. A magyar társadalom
szociológiai és művelődésszociológiai rétegződése.
Irodalom
Az előadás
anyaga, és ajánlott irodalom:
Dümmerth
Dezső: Mária
Terézia és a magyar nemesség. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok.
Szerk. Szauder József–Tarnai Andor. Bp. 1974. 367–399.
Benda
Kálmán: A magyar
nemesi mozgalom 1790-ben. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.
Benda
Kálmán: A
jozefinizmus és jakobinusság kérdései a Habsburg monarchiában. In: B. K.:
Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.
3) A
nyelvkérdés
A magyarnyelvűség programja és a
nyelvi sztenderdizáció. Bessenyei nyelv- és művelődésteremtő programja. A
standard köznyelv és az irodalmi nyelv létrehozásának kísérletei. A
"grammatika" mint a szépirodalom felettes fogalma. A nyelv
"tökéletesítésének" fogalma (paradoxona). Az akadémia mint a
nyelvteremtés és -tökéletesítés autoritatív intézménye ("francia
modell"). Az iskolai (akadémiai) műveltség és a szépirodalmi műveltség
viszonyának újragondolása. Az irodalom kultúra- és nyelvteremtő szerepének
felértékelődése. Az olvasóközönség bővítése (női olvasókra való kiterjesztése) a
szépirodalom népszerű műfajainak legalizálásával. Bessenyei programjának
hagyományozódása és átalakulása Báróczi Sándornál, Batsányinál és Kazinczynál.
Kötelező
szövegek
Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)
Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791), és Magvető, Bp.
1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok sorozat)
Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Múzeumhoz]. In: Batsányi János Összes
művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp.
1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a
jegyzetek: 437–448.
Irodalom
Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár Péter szerk.: A magyar nyelv
kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.
Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és
befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében. Recepció és
Kreativitás. Nyitott Magyar Kultúra. Áron Kiadó, Budapest, 2004.
Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és
kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.
Csetri Lajos: Magyar nyelvújítási törekvések a XVIII. század végén.
In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a
magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
14–25.
Tolnai Vilmos: A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929.
1–151.
b) Szerzői blokk
1–2)
Bessenyei György és köre (Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc, Ányos Pál)
Az
irodalom társasági szerveződésének modellje. Bessenyei György írói köre. A Besenyei György
Társasága c. kötet többközpontú szerkezete, lehetséges olvasási stratégiái.
Az irodalom fogalmának attribútumai a kötetben: a szóbeliség–írásbeliség
kérdése; a publikáció mint az irodalom alapvető létformája; az irodalmi
identitás prioritása a közéleti identitással szemben; az irodalom
nemzetteremtő, kohéziós szerepének megfogalmazása (a "hasznos" és
"gyönyörködtető" fogalmának átalakulása); az ízléskülönbségek
legalizálása.
A
művelődéseszmény megújulása. A művelődés mint életforma-teremtő tényező ("a
tükör-metafora" a korabeli irodalmi művekben). A (fél)műveltség
negatívumai: a perspektívahiány (szokás, divat, individualizmus, szakmai
bezárkózás, modortalanság). A műveltség pozitív formái: ismeretgazdagság; a
perspektívák sokasága; közösségi tudat; arányérzék. A természetes embereszmény
(a bölcsesség mint a valódi műveltség feltétele). Az olvasó bölcs ember
eszménye: az irodalmi műveltség mint a kultúra legmagasabb foka.
A hazai
hagyományok és a modern művelődés egyeztetése A filozófusban.
Művelődéseszmények szembesítése, a nézőpontok polifóniája a Tariménes
útazásában.
Orczy Lőrinc központi szerepe, szimbolikus helyzete a
Bessenyei-társaságban. Az Orczy-költészetben megjelenő szerző-, szöveg- és
irodalomfogalom; a verslevél és az esszévers.
Barcsay Ábrahám irodalom- és tudományszemlélete, művelődéselmélete. A
művelődés mint egyetemes történelemformáló tényező, és ennek tagadása. A
művelődés mint nemzeti történelemformáló tényező.
Ányos Pál kapcsolata a Bessenyei-körrel; Ányos Pál levelező
hálózata; az érzékenység kérdése költészetében; kéziratos verseskötetei.
Az irodalom mint a nemzettudat változatainak integrálója és
szimbolikus tere. Az irodalmi historizmus szerepe a kulturális nemzettudat
megteremtésében.
a) Bessenyei György:
Kötelező szövegek
Drámák:
Hunyadi László tragédiája (1772) Ágis tragédiája (1772); A filozófus (1777);
Versek: a)
A Hunyadi László tragédiája Toldalékának verseiből (1772): Estveli gondolat; A
Tiszának reggeli gyönyörűsége; b) A Besenyei György Társasága
c. kötet (1777)
Röpiratok:
Magyarság (1778); Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781)
Szépirodalmi és értekező próza: Holmi (1779) [20. rész; 21. rész; 28. rész; 33. rész]
Tariménes útazása (1802–1804) [Legalább az Első könyv.]
A szövegek lelőhelye
Bessenyei
Összes Művei (Kritikai kiadás). Színművek. S. a. r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.
Bessenyei
György: Költemények. (Kritikai kiadás.) Bp. 1991.
A Bessenyei
György Társasága. Bétsben 1777. (A kötet 1941-es kiadásának másolata a
Tanszéki Könyvtárban.)
Bessenyei
György Összes Művei (Kritikai kiadás.) Tariménes útazása. S. a. r. Nagy Imre.
Balassi Kiadó, Budapest, 1999.
Bessenyei
György válogatott művei. Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró Ferenc.
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók)
b) Barcsay Ábrahám
Kötelező szövegek
Midőn erdődi gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária
Terézia hagyásából a tudománymindenességnek erősítő levelét hirdetné;
A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez;
[Harcba indul. – Ányos Pálnak];
[Hallgatnak a Múzsák – Ányos Pálnak];
[Ültess jázmint... – Ányos Pálnak];
Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek)
A szövegek lelőhelye
Szira Béla
szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.
c) Orczy Lőrinc
Kötelező szövegek
Szalai Gróf Barkótzi Ferentz esztergami érsek
úrnak;
Ezen
munkáhozz;
Ezen
munkábann foglalt versekhez;
Bugatzi
tsárdának tiszteletére.
A szövegek lelőhelye
In: Költeményes
Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény
öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai
Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787.
d) Ányos Pál
Kötelező szövegek
Igaz haza-fi;
A szép tudományoknak áldozott versek;
Érzékeny gondolatok;
Egy boldogtalannak panaszszai a halavány holdnál;
Kalapos király.
Költői levelek: Barcsay kapitánynak
Nagy-Szombat, 12. Juniusban 1777.; Kreskay Imrének. Buda, 12. Julius 1778.;
Barcsaynak. Pünkösd havának 4-dik napján 1782.
A szövegek lelőhelye
Ányos Pál
versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907. 42–47.;
69–72.; 53–64.; 100–108.; 121.; 133–134.; 179–182.
Irodalom
Bíró
Ferenc: Bessenyei
György. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995.
75–91.
Nagy
Imre: Arckép és
hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A
magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat
Kiadó, 2000. 19–36.
Szilágyi
Márton: A
vígjátékíró Bessenyei művészi távlatai (Bessenyei filozófusa és Pontyija). In:
A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza,
1998. 141–155.
Mezei
Márta: A költő
Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György
életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.
Onder
Csaba: A
Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A
klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.
Nagy
Imre: Filozófia,
állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes utazása című
regényének műfajtörténeti háttere. In: Mesterek, tanítványok. Ünnepi
tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Bp., 1999. 68–82.
Horváth
János: Orczy
Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor.
Bp. 1974.
Bíró
Ferenc: Barcsay
Ábrahám. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995.
91–95.
Egyed
Emese: Levevék
fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998.
(Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.
Császár
Elemér: Ányos
Pál. In: Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat,
1907. 5–25.
Bíró
Ferenc: Az
érzékenység poétája – Ányos Pál (1756–1784). In: A felvilágosodás korának
magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 95–100.
3) Batsányi János
Életrajz; költészete;
irodalomszervező tevékenysége; a felvilágosodás folyóiratirodalma: a Magyar
Museum szerkesztési elvei, művelődésszemlélete; vitája a fordításról (aemulatio,
imitatio, fordítás, erdetiség; a fikcionalitás és referencialitás kérdése);
Osszián-fordításai; szövegkiadásai; költészete, irodalmi kapcsolatai fogsága
után.
Kötelező
szövegek
Versek: A
franciaországi változásokra; Tekintetes Nemes Abaúj Vármegye örömünnepére; A
látó; Levél, Szentjóbi Szabó Lászlóhoz; Osszián-fordításai
Értekező próza: Bé-vezetés [a Magyar Museumhoz];
A fordításról.
A
szövegek lelőhelye
Batsányi
János Összes Művei. I. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1953.
Batsányi
János Összes Művei. II. k. S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1960.
Irodalom
Az előadás
anyaga és:
A kritikai
kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
4) Kisfaludy Sándor
Életrajz;
költészetszemlélete; a Himfy-kötetek szerkezeti, poétikai és műfaji kérdései; a
Regék a magyar előidőből c. kötet műfaji és kompozíciós kérdései. Az
osszianizmus. Vitája Kazinczyval. Nézetei a kritikáról. Költészetének
recepciótörténete.
Kötelező szövegek
Himfy'
szerelmei. A kesergő szerelem. A boldog szerelem. (Bármely kiadás, előszóval
együtt.)
Regék a
magyar elő-időből. (Bármely kiadás, de előszóval együtt.)
Füredi Vida
[Kisfaludy Sándor]: A' Recensiókról. Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. k. 1–33.
Irodalom
Az
előadás anyaga és ajánlott irodalom:
Fenyő
István: Kisfaludy
Sándor. Bp. 1961. (Megfelelő fejezetek.)
Onder
Csaba: "Maga
magának mese" (Ahogy Himfy írja [és olvassa] a Keserveket. In: Onder
Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 215–228.
Heinrich
Gusztáv:
Kisfaludy Sándor regéi. ItK 1891. 76–91. old.
Szajbély
Mihály: A rege és
rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. It 1999. 3. sz.
424–440. old.
5) Csokonai Vitéz Mihály
költészetének
jellemzése kötetei, ciklusai alapján. A Lilla-ciklus műfaji, szerkezeti és
poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd.
Csokonai
epikus és drámai műveinek tematikus, poétikai és műfajtörténeti kérdései.
A
Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.
Kötelező szövegek
Lilla-versek:
Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996.
Matúra Klasszikusok sorozat.
Esszéversek:
Az Estve (1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi
gondolatok (1794); Magyar! hajnal hasad! (1795)
Epika:
Dorottya-előbeszéd; Dorottya; az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok
megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/;
Csokonai levele Széchényi Ferenc grófnak, 1802. szept. 16.)
Dráma:
Tempefői; Karnyóné
Értekező próza:
Az epopoeáról közönségesen.
Kölcsey és Kazinczy kritikája, valamint a rájuk érkező reakciók: Csokonai emlékek.
Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.
Irodalom
Zentai
Mária: “Érzékeny
dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged,
1988.
Baróti
Dezső: Lilla,
vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
Szauder
József: Tempefői
vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és A álom.
Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.
Bécsi
Tamás:
Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980. (Irodalomtörténeti
Füzetek)
Baróti
Dezső: Csokonai
“Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter
Júlia: "Ezer
apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet,
1997/1–2. 48–62.
Szabados
György: Árpád
írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998/ 1.
6) Regénytörténeti vázlat
Regényirodalom a 18. század végén.
Kötelező szövegek
Dugonics
András: Etelka;
Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga.
Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)
Pálóczi
Horváth Ádám:
Felfedezett titok (1792) Újabb kiadása: Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett
titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988.
(Ritkaságok sorozat).
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes
históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal)
Interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei.
Bp. 1878.
Interneten:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Bessenyei
György: Tariménes
útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre. Balassi
Kiadó, Budapest, 1999.)
Kármán
József: Fanni
hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen,
1999. 68–71., 179–191., 260–280.
Irodalom
György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.: A magyar regény
előzményei. Bp. 1941. 1–73.
Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének
magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.:
"Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi
felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001.
159–192.
Penke
Olga: Utószó. Az Etelka
története és kontextusai. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga.
Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.) 409–457.
Németh
József: Horváth
Ádám és a szabadkőművesség. In: Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a.
r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok
sorozat).
Jászberényi
József: Horváth
Ádám. In: J. J.: "A Sz. Sophia templomában látom én felszentelve
Nagysádat" – A felvilágosodás korának magyar irodalma és a
szabadkőművesség. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003. 52–95.
Hász-Fehér
Katalin: A kánon
építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei.
In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs,
Kijárat Kiadó, 2000. 37–56.
Nagy
Imre: Filozófia,
állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes utazása című
regényének műfajtörténeti háttere. In: Mesterek, tanítványok. Ünnepi
tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Bp., 1999. 68–82.,
valamint a Tariménes utazása kritikai kiadásának (S. a. r. Nagy Imre. Balassi
Kiadó, Budapest, 1999.) előtanulmánya.
Szilágyi Márton: “Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni
hagyományai értelmezéséhez). ItK 1993/1;
Fanni hagyományai. deKON KÖNYVEK 2. Szeged, 1995.
7) Kazinczy Ferenc
Fordítások.
Az Orpheus.
Irodalomszervező tevékenysége. Költészete. Irodalmi és nyelvi vitái.
Önéletrajzi szövegei. Levelezése.
Kazinczy
ízlés- és stílusforradalmának, nyelvújításának elemei. A kanti szépségeszmény
előtérbe kerülése. Az "ízlés" fogalmának központba kerülése. Az
irodalom etikai (nemzeti közösségteremtő) dimenzióinak kiiktatása, illetve
átértelmezése. Az "érzékeny neoklasszicizmus" fogalma. A német
neoklasszicizmus hatása irodalomszemléletében. A művészet mimetikus
funkciójának átértelmezése. A lírai formákkal való kísérletezései. Az irodalmi
nyelvújítás német modelljének érvényesítése. Az irodalmi rendszerről szóló
elképzelései: a kritika műfajának hazai megteremtése; akadémiaellenessége;
kanonizációs törekvései. Vitái a dunántúli és debreceni irodalmi körrel,
Kisfaludy Sándorral és Kölcsey Ferenccel. Az önéletírás műfajának
modernizálása.
Kötelező szövegek
– Bácsmegyey öszveszedett levelei. Költött történet. In:
Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 359–505.
– Recensió
Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp.
1979. 733–747.
– Tövisek
és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp.
1902. (RMKt 20.)
– Kazinczy
Ferenc előszava Dayka Gábor verseihez, 1813. In: Kazinczy Ferenc
válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 759–779.
– Előszava
Báróczi Sándor Minden Munkájihoz (Báróczi Sándor élete). Pest, 1813–14. In:
Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979.
779–800.
– Kazinczy
Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény
1819. XI. k. 3–27. l., és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál.,
szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.
– Lírai
költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László.
Balassi Kiadó, Budapest, 1998. (Néhány tetszőlegesen kiválasztott szöveg
elemzése.)
– Kazinczy
Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.
– Kazinczy
Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)
– Kazinczy
Ferenc: Erdélyi levelek (bármely kiadás)
Irodalom
Fried
István: Az
"érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny
neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged
1996. 9–27.
Gergye
László: Kazinczy
költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László.
Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 15–36.
Fried
István: A
"Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az
érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül.
Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 129–145.
Fried
István: Kazinczy
Ferenc útleírásai. ItK 1993. 350–362, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista.
Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 115–128.
Csetri
Lajos:
Nyelvújítás a XIX. század első évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy
különbözőség? Bp. 1990. 30–98.
8) Berzsenyi Dániel
Az 1813-as
és az 1816-os kötet (Berzsenyi Dániel' Versei, Kiadta egy kalauz értekezéssel
megtoldva barátja Helmeczi Mihály. Második megbővített kiadás. Pesten, Trattner
János Tamásnál, 1816.) műfaji,
kompozicionális kérdései. A Kazinczyval való kapcsolatának alakulása, és e
kapcsolat tükröződése köteteiben. Berzsenyi irodalomszemlélete.
Kötelező szövegek
Versek
Ajánlás;
Gróf Török Sophiehez; A közelítő tél; Horátz; Osztályrészem; Az én Múzsám; A
Múzsához; Barátomhoz; A Sonetthez; Amathus; Virág Benedekhez; Orczy árnyékához;
A Magyarokhoz; Ulmai ütközet; Horatiushoz; Az Élet dele; Kishez; Búcsúzás
Kemenes-aljától; Téti Takács Józsefhez; A Felkölt nemességhez; Herczeg
Eszterházy Miklóshoz; A Magyarokhoz; Barátimhoz; Fohászkodás; A Múzsához; A
Tánczok; Emmihez; Életphilosophia; Levéltöredék Barátnémhoz; Barátimhoz; A
Pesti Magyar Társasághoz; Döbrentei Gáborhoz; Dukai Takács Judithoz; Vitkovics
Mihályhoz; Vandal Bölcsesség.
In:
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba.
Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Értekező próza: Antirecenzió
Kölcsey recenziójára; Észrevételek Kölcsey recenziójára; A versformákról;
Kritikai levelek; Poétai harmonistika
Levelek:
Kazinczy Ferencnek, Nikla, 1809. márc. 12.; 1809. nov. 25.; 1811. febr. 15.;
1811. jún. 5.; 1829. jún. 15.; Döbrentei Gábornak. Mikla, 1828. okt. 18.; gróf
Széchenyi Istvánnak és báró Wesselényi Miklósnak. Mikla, 1830. febr. 25.
Irodalom
Berzsenyi
Dániel: Versek.
Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra
Klasszikusok)
Csetri
Lajos: Nem
sokaság hanem lélek. Bp. 1984.
Csetri
Lajos: Berzsenyi
irodalmi nézeteiről. In: CS. L.: Egység vagy különbözőség? Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1990. 332–361.
Szegedy-Maszák
Mihály: A Poétai
harmonistica európai háttere. ItK 1974. 5. sz. 582–588.
9) Kölcsey Ferenc
költészetének
alakulása az 1820-as évek közepéig; formai, temaitikai kiútkeresései a
szentimentalizmusból; a szentimentalizmus fogalmának átértelmezése az 1820-as
évek közepén; vitája Kazinczyval az eredetiségről és a nyelvújításról (a
lasztóci levelek); értekező prózája az 1820-as évek közepéig.
Kötelező szövegek
Versek:
Kazinczyhoz; Az Arcász; A' Phantasia; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius
száll...; Élet [II.] Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához;
A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél
velem; Dobozi; Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum vanitas;
Endymion; Drégel.
Értekezések:
Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések, 1815.; Kis János
versei 1817.; Berzsenyi Dániel versei 1817.; Recenzió Dayka Gáborról; Mohács;
Nemzeti hagyományok.
Levelek:
Kazinczyhoz 1817. jún. 11.; Kazinczyhoz 1817. jún. 12.; Kazinczyhoz 1817. jún.
14.
A szövegek lelőhelye
Kölcsey
Ferenc: Versek és versfordítások. Kritikai kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán.
Universitas Kiadó, Budapest, 2001.
Kölcsey
Ferenc: Irodalmi kritikák és esztétikai írások. I. 1808–1823. Kritikai kiadás.
S. a. r. Gyapay László. Universitas Kiadó, Budapest, 2003.
(A levelek
bármely Kölcsey-kiadásból olvashatók.)
Irodalom
A
kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
Kölcsey
Ferenc: Hymnus.
Nemzeti hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp. 1997. (Matúra
sorozat).1–66.
Csetri
Lajos: Kazinczy
baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci levelei. In: Egység vagy
különbözőség? Bp. 1990. 218–278; 285–290.
S.
Varga Pál:
"...az ember véges állat..." (A kultúrantropológia irányváltása a
felvilágosodás után – Herder és Kölcsey. Fehérgyarmat, 1998. Kölcsey Társaság
füzetei 10. 50–80.
Szörényi
László: A Hymnus
helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője. Tanulmányok
Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi
Péter: A
Vanitatum vanitas és a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
Csetri
Lajos: A
Vanitatum vanitas értelmezéséhez. Uo. 53–58.
10)
Katona József és a Bánk bán
A dráma keletkezése és recepciója.
Dramaturgiai kérdései.
Kötelező szöveg
K.
J.: Bánk bán. Kritikai kiadás. S. a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1983.
Irodalom
A kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc.
Bp. 1990. Vonatkozó részek.
Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc:
Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.
