|
|
Szegedi Tudományegyetem –
Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék Hász-Fehér Katalin A felvilágosodás
korának magyarországi irodalma MAGIT041-1 (1257962) Kedd, 10–11, Aud. Max. |
Tájékoztató
A
kurzus az alább megadott óraterv szerint zajlik. Az óraterv egyben tételjegyzék
is, amennyiben a vizsgán a megadott témakörökből kapnak a hallgatók kérdéseket.
A
szövegek ismerete a vizsgára kötelező. A felkészülésben az előadás anyaga és az
irodalomjegyzék segíti a hallgatót. A feltüntetett műveken kívül természetesen
más anyagból is készülhetnek, de a vizsgakérdések elsősorban az előadásra és a
kijelölt irodalomra épülnek.
Az
előadások anyagát és vázlatát a hallgatók nem kapják meg, az órákon készített
saját jegyzeteiket használhatják.
A
vizsga írásbeli formában történik. A tesztlap néhány rövidebb kérdést fog
tartalmazni, a hallgató tárgyi, fogalmi és szövegismereteit ellenőrzendő,
valamint egy hosszabb, kifejtendő kérdést, amelyre két kéziratos oldalban kell
válaszolni.
A
hallgatók az őszi szünet után zárthelyi dolgozatot írnak az előző órák
anyagából. A 3-as, 4-es és 5-ös osztályzatok beszámítanak a félév végi jegybe
oly módon, hogy ezt az anyagot ilyen osztályzat esetén a félév végén már nem
kérdezem. Elégséges és elégtelen osztályzat esetén a hallgató a szemeszter végén
a teljes félévi anyagból vizsgázik.
Felhívom
a hallgatók figyelmét a korábbi tapasztalatokra: a szövegeket a félév során
folyamatosan olvassák, mert a vizsgaidőszak másként nem lesz elegendő a
felkészülésre.
Óraterv, tétel- és
irodalomjegyzék
1. Az irodalom
intézményesülésének kérdései (szept. 15.)
a) Bessenyei György programjai. A Hazafiúi Magyar
Társaság terve. Kazinczy Ferenc és Batsányi János vitája a Magyar Museum körül.
Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. A sajtó a felvilágosodás korában (Magyar
Hirmondó, Magyar Museum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Uránia, Erdélyi Muzeum,
Tudományos Gyűjtemény). Szépírói társaságok. A magyarnyelvűség programja.
Szövegek
Bessenyei
György: Magyarság (1777)
Bessenyei
György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781; Bécs, 1790.)
Bessenyei
György válogatott művei. Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró Ferenc.
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók), vagy: Bessenyei György:
Programírások, vitairatok elmélkedések, S. a. r. Bíró Ferenc, Argumentum
Kiadó–Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007, (Kritikai kiadás), 469–487.
Batsányi
János: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz.
Batsányi
János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor.
Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a
jegyzetek: 437–448.
Kármán
József: A’ Nemzet Tsinosodása.
Első
folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.
Kármán
József: Bé-vezetés [az Urániához].
Uo. 13–17.
Irodalom
Kókay
György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.
Kosáry
Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest,
1996.3 (A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai
törekvésekre vonatkozó fejezetek: 140–144., 562–571.
A
magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1965. ("Spenót"), III. k. 80–87.
Bíró
Ferenc: A nyelvkérdés. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994.,
vagy 1995. 119–141.
S.
Varga Pál: Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi
alternatívája. In: Hitel, 2002. 8. sz.
2. Bessenyei György és köre: Orczy Lőrinc, Barcsay
Ábrahám, Ányos Pál (szept. 22.)
A mediális váltás. A művelődésfogalom megújítása.
A nemzeti szentimentalizmus Ányosnál és Barcsaynál. Az esszévers fogalma Orczy
Lőrincnél.
Szövegek
Bessenyei György
A Besenyei György Társasága
(Bécs, 1777) =
http://www.kiad.hu/bibl/abgyt/index.html
A filozófus (1777)
Bessenyei
Összes Művei (Kritikai kiadás). Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.
Barcsay Ábrahám
A magyarországi
tudományoknak fő-gyülekezetihez
[Harcba indul. – Ányos
Pálnak]
[Hallgatnak a Múzsák –
Ányos Pálnak]
Szira Béla
szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.
http://www.kiad.hu/bibl/barcsai1/index.htm
Orczy Lőrinc
Bugatzi tsárdának
tiszteletére
[Orczy
Lőrinc:] Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény
öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai
Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787, 199–201.
http://www.kiad.hu/bibl/orczy1/keretesalap.htm
Ányos Pál
Igaz haza-fi
A szép tudományoknak
áldozott versek
Ányos Pál
versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907., vagy bármely
más forrás.
Irodalom
Labádi Gergely: A média morfológiája = Uő: A
magyar episztola a felvilágosodás orában, L'Harmattan, 2008, 105–134.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus,
intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században.
Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36.
Onder
Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder
Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.
Horváth
János: Orczy Lőrinc = Irodalom és felvilágosodás, Szerk. Szauder József és
Tarnai Andor, Budapest, 1974.
Arany
János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)
Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat.
Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek)
14–39.
3. Folytonosság: a hazafias érzékenység költői,
Batsányi János és Kisfaludy Sándor (szept. 29.)
Batsányi politikai versei. Az osszianizmus. A rege
műfaja.
Szövegek
Batsányi János
Tekintetes Nemes Abaúj
Vármegye örömünnepére
A franciaországi
változásokra
Levél, Szentjóbi Szabó
Lászlóhoz
Osszián-fordítások
Batsányi
János Összes Művei, I. k., S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor, Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1953.
Kisfaludy Sándor
Regék a magyar elő-időből
(Bármely kiadás, előszóval együtt)
Irodalom
A Batsányi kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Szajbély
Mihály: A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. In:
"Mit jelent a suttogásod?" Romantika: Eszmék, világkép, poétika.
Tanulmányok. Szerk. Nagy Imre és Merényi Annamária. Pannónia Könyvek, Pécs,
2002. 139–153.
4–5. Kazinczy Ferenc (okt. 6., okt. 13.)
A "privát" érzékenység nyelvi és
esztétikai átültetése a magyar irodalomba: Gessner-fordításai; A Bácsmegyey két
változata; az "érzékeny neoklasszicizmus" és Dayka Gábor költészete;
kanonizációs törekvések; a kritikavita; a nyelvújítási harc; önéletrajzi
szövegei; az Árkádia-per; a
Mondolat-per; vitája Kisfaludy Sándorral, Berzsenyivel és Kölcseyvel
Szövegek
1. Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc.
(A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Az
Idylliumokból 5 fejezet.) In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp.
1982.
2.
Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei, 1788, 1814.
Lőkös
István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp. 1982,
és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária.
Bp. 1979.; http://mek.oszk.hu/00700/00725/index.phtml
3.
Dayka' élete [bevezető Dayka Gábor verseihez] =
http://www.kiad.hu/bibl/dayka/index.htm,
és Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979.
Tövisek
és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp.
1902. (RMKt 20.)
Kazinczy
Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.
Kazinczy
Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)
Kazinczy
Ferenc: Erdélyi levelek (bármely kiadás)
Irodalom
Fried István: Az érzékeny neoklasszicista.
Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996.
Csetri Lajos: Nyelvújítás a XIX. század első
évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/
(Publikációk menüpont)
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/
(Publikációk menüpont)
6. A versújítás (október 20.)
Vita a négyes és a páros rím körül. Az időmértékes
verselés szabályrendszerének és formakészletének alakulása a 18. század végén
és a 19. század elején. A nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A
leoninus-vita.
Szövegek
Szövegek
a versújítás történetéhez.
Magyar
verstani szöveggyűjtemény I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás
korában. Szerk. Kecskés András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. A feltüntetett
oldalszámok erre a kötetre vonatkoznak:
Bessenyei
György írása a magyar verselésről a Holmi c. kötetben (részlet, 1799) (39–42.);
Rájnis
József előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz című könyvéhez (28–33.);
Ráday
Gedeon versújító kísérlete (1735) és jegyzete a Tavaszi estve című verséhez
(1790) (309–311.);
Gyöngyösi
János előszava Magyar Verseinek 1790-ben kiadott gyűjteményéhez (1789)
(236–241.);
Kazinczy
Ferenc: tanulmánya a négyféle magyar verselésről (407–408.)
Csokonai Vitéz Mihály: Előbeszéd a Lilla eleibe.
(Bármely Csokonai-kiadás).
Irodalom
Négyesy
László: A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai
versformák irodalmunkban. Bp. 1892., vagy:
Orosz
László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.
|
Zárthelyi dolgozat I. – november 3. |
7. Csokonai Vitéz Mihály (november 10.)
Kltészetének jellemzése a Lilla-kötet alapján. A
ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd.
Csokonai epikus és drámai műveinek tematikus, poétikai és műfajtörténeti
kérdései. A Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.
Szövegek
Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat.
Esszéversek:
Az Estve (1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi
gondolatok (1794); Magyar! hajnal hasad! (1795) (In: a Csokonai-kritikai kiadás
megfelelő kötetei és azok jegyzetanyaga.)
Epika:
Dorottya-előbeszéd; Dorottya; az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok
megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/;
Csokonai levele Széchényi Ferenc grófnak, 1802. szept. 16.)
Dráma:
Tempefői; Karnyóné
Értekező
próza: Az epopoeáról közönségesen;
Kölcsey
és Kazinczy kritikája, valamint a rájuk érkező reakciók: Csokonai emlékek.
Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.
Irodalom
Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat.
Szauder
József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder
J.: Az estve és A álom. Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp.
1980.
Bécsi
Tamás: Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980.
(Irodalomtörténeti füzetek)
Demeter
Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája.
Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.
Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és
előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998. 1. sz.
8. Berzsenyi Dániel (november 17.)
Az 1813-as és az 1816-os kötet műfaji,
kompozicionális kérdései. Berzsenyi irodalomszemlélete. A Poétai harmonistica
művészetfogalma, forrásai.
Szövegek
Berzsenyi
Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999.
(Matúra Klasszikusok)
Értekező
próza: Antirecenzió Kölcsey recenziójára; Észrevételek Kölcsey recenziójára; A
versformákról; Kritikai levelek; Poétai harmonistika
Irodalom
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott
szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In:
CS. L. Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 332–361.
Szegedy-Maszák Mihály: A Poétai harmonistica
európai háttere. ItK 1974. 5. sz. 582–588.
9. Kölcsey Ferenc (november 24.)
Életrajz; költészetének alakulása az 1820-as évek
közepéig; formai, temaitikai kiútkeresései a szentimentalizmusból; a
szentimentalizmus fogalmának átértelmezése az 1820-as évek közepén; vitája
Kazinczyval az eredetiségről és a nyelvújításról (a lasztóci levelek); értekező
prózája az 1820-as évek közepéig.
Szövegek
Versek:
Kazinczyhoz; Az Arcász; A' Phantasia; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius
száll...; Élet [II.] Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához;
A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél
velem; Dobozi; Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum vanitas;
Endymion; Drégel.
Értekezések:
Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések, 1815.; Kis János
versei 1817.; Berzsenyi Dániel versei 1817.; Recenzió Dayka Gáborról; Mohács;
Nemzeti hagyományok.
Levelek: Kazinczyhoz 1817. jún. 11.; Kazinczyhoz
1817. jún. 12.; Kazinczyhoz 1817. jún. 14.
A
szövegek lelőhelye
Kölcsey
Ferenc: Versek és versfordítások. Kritikai kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán.
Universitas Kiadó, Budapest, 2001.
Kölcsey
Ferenc: Irodalmi kritikák és esztétikai írások. I. 1808–1823. Kritikai kiadás.
S. a. r. Gyapay László. Universitas Kiadó, Budapest, 2003.
(A
levelek bármely Kölcsey-kiadásból olvashatók.)
Irodalom
A
kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
Kölcsey
Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp.
1997. (Matúra sorozat).1–66.
Csetri
Lajos: Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci
levelei. In: Egység vagy különbözőség?
Bp. 1990. 218–278; 285–290.
Szörényi
László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője.
Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi
Péter: A Vanitatum vanitas és a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
10. Regénytörténeti vázlat (december 1.)
18–19. századi regények elemzése. A vizsgára két
tetszőlegesen választott regény olvasása és elemzése kötelező.
Szövegek
Dugonics
András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790.
Dugonics András: Etelka. S.
a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)
Pálóczi
Horváth Ádám: Felfedezett titok (1792)
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József.
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).
Kármán
József: Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi
Márton. Debrecen, 1999. 68–71., 179–191., 260–280., vagy más kiadás,
előszavakkal együtt.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Bessenyei
György: Tariménes útazása. (Kritikai kiadás, S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó,
Budapest, 1999.)
Általános irodalom (kötelező)
Debreczeni Attila:
"Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz.
12–29.
Szajbély
Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar
irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak
a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás
korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.
Tóth
Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin
nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas
poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.
Irodalom az egyes művekhez (a választott regényekhez)
Penke
Olga: Utószó. Az Etelka története és kontextusai. In: Dugonics András: Etelka.
S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.) 409–457.
Németh
József: Horváth Ádám és a szabadkőművesség. In: Pálóczi Horváth Ádám:
Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1988. (Ritkaságok sorozat).
Jászberényi
József: Horváth Ádám. In: J. J.: "A Sz. Sophia templomában látom én
felszentelve Nagysádat" – A felvilágosodás korának magyar irodalma és a
szabadkőművesség. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003. 52–95.
Nagy
Imre: Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes
utazása című regényének műfajtörténeti háttere. In: Mesterek, tanítványok.
Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Bp., 1999.
68–82., valamint a Tariménes utazása kritikai kiadásának (S. a. r. Nagy Imre.
Balassi Kiadó, Budapest, 1999.) előtanulmánya.
Szilágyi
Márton: “Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai
értelmezéséhez). ItK 1993/1.
11. Katona József (december 8.)
A Bánk bán keletkezése és recepciója; dramaturgiai
kérdései; Katona József értekezése a színjátszásról.
Szövegek
Bánk bán. Kritikai kiadás. S. a. r. Orosz László.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni
költőmesterség lábra nem tud kapni? (In: Katona József Összes Művei. II. köt.,
Szépirodalmi, Bp., 1959, 71–89.)
Irodalom
A kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi
Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.
Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.