Konstruktivista és kontinuitáselméletek. A történetírás mint narratívaképzés (Hayden White). Az igaz/hamis oppozíció tarthatatlansága. A narratívaképzés elméleteinek problematikussága (az ún. hatáselméletek). A történettudományok és a hagyomány viszonyrendszere (emlékezés és történetírás – Pierre Nora, Gyáni Gábor). Antropológiai irányzatok és alkalmazási lehetőségük a történetírásban (Clifford Geertz; James Clifford).

Hayden White: A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában. In: AETAS 1996. 1. sz. 98–119. Interneten: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_ 1/white.htm

Gyáni Gábor: Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban. In: Gy.G.: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000. 11–30. old.

Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. In: AETAS, 1999/3. Interneten: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1999_ 3/99-3-10.htm

Clifford Geertz: Sűrű leírás. In: C. G.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. 170–199.

Irányzatai, műfajai, társtudományai. Irodalomtudomány, irodalomelmélet és irodalomtörténet viszonyának különböző elgondolásai. A magyar irodalomtörténet-írás története a 18–19. században.

Takáts József: Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett. ItK 2001/3–4. 316–324.

Kövér György: Biográfia és történetírás. In: AETAS 2000/3. 3–10. Interneten: http://aida.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_ 3/2000_ 3-10.html

Dávidházi Péter: Kétségben apokalipszis és feltámadás között. Alföld, 2002. 1. sz. Interneten: http://www.debrecen.com/alfoldszerkesztoseg/2002/200201/david.htm

Kulcsár-Szabó Zoltán: A "korszak" retorikája. A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia. In: LITERATURA 1996. 2. sz. 127–143. Interneten: http://www.atelier-centre.hu/html_ hu/konferencia/tarstudkonf5vitaindito.htm

Szajbély Mihály: Mire figyelt a Figyelő? Nyílt, negatív és lappangó kánon a kiegyezés utáni évek magyar irodalmában. In: : A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 177–209.

• –– A tudomány- és irodalomtörténet-írás kezdetei című fejezet. In: A magyar irodalom története. Szerk. Klaniczay Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. ("Spenót"), II. k. 461–464., és ua., III. k. Szerk. Pándi Pál, Budapest, 1965. 200–203.

Európai és magyarországi, kortárs és történeti értelmezései. A magyar "felvilágosodás" kutatásának története és mai irányai. A korszakhoz kapcsolt stílustörténeti fogalmak (klasszicizmus, szentimentalizmus, neoklasszicizmus, rokokó, "népiesség" stb.) kérdésköre.

Mortier, Roland: "Világosság és felvilágosodás. Egy kép és egy fogalom története a XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. Bevezető fejezet. 7–22.

Csetri Lajos: Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban. In: Folytonosság vagy fordulat? (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései). Szerk. Debreczeni Attila. Debrecen, 1996. 13–33.

Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29.

Fried István: Goethe és Kazinczy. Goethe magyar recepciójának néhány kérdése. In: It 1989. 229–265., és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 61–84.

Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.

Mária Terézia utolsó évtizede. II. József évtizede és a "jozefinizmus" fogalma. I. Ferenc kora. A nemesi nemzeti ellenállás mozgalma és a jakobinus mozgalom. A napóleoni hadjáratok és Magyarország. A bécsi udvar gazdaságpolitikája. A magyar társadalom szociológiai és művelődésszociológiai rétegződése.

Dümmerth Dezső: Mária Terézia és a magyar nemesség. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József–Tarnai Andor. Bp. 1974. 367–399.

Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.

Benda Kálmán: A jozefinizmus és jakobinusság kérdései a Habsburg monarchiában. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.

Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp. 1997. 336--338.

Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 7–31., 51–75.

Anthony D. Smith: A nacionalizmus. In: Eszmék a politikában. A nacionalizmus. Szerk. Bretter Zoltán és Deák Ágnes. Pécs, 1995. 9–24.

a) Nyelvi programok. A magyarnyelvűség kérdése.

b) Intézményteremtő programok. A magyar nyelvű művelődésterjesztés infrastrukturális megalapozására tett kísérletek: akadémiai törekvések, folyóiratok.

c) Irodalmi programok. Az olvasócentrikus irodalom elve. (Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Gvadányi József)

A formálódó irodalmi rendszer esztétikai programjainak szembekerülése a nemzeti közösségteremtő, művelődésterjesztő és olvasócentrikus törekvésekkel.

Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779); Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781)

Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791), és Magvető, Bp. 1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok sorozat)

Batsányi János: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.

Kármán József: Bé-vezetés [ az Urániához] . In: Uo. 13–17.

Csetri Lajos: A magyar nemzettudat változatai és változásai a jozefinus évtized költészetében (A Kalapos király c. vershez) Magyarságkutatás 1995–96. 11–25.

Bíró Ferenc: A nyelvkérdés. In: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 119–141.

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.³ (A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó fejezetek: 140–144., 562–571.

Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.

• – A tudományos irodalom c. fejezet. In: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. ("Spenót"), III. k. 80–87.

Vita a négyes és a páros rím körül (Bessenyei György és köre). Az időmértékes verselés szabályrendszerének és formakészletének alakulása a 18. század végén és a 19. század elején (Baróti Szabó Dávid, Rájnis József, Révai Miklós, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel). A nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A leoninus-vita. (Ráday Gedeon, Kazinczy Ferenc).

Csokonai Vitéz Mihály szintézisteremtő kötete: a Lilla-ciklus.

A szövegek a következő kötetben találhatók:

Magyar verstani szöveggyűjtemény I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában. Szerk. Kecskés András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. (A feltüntetett oldalszámok erre a kötetre vonatkoznak.)

Csokonai Vitéz Mihály: Előbeszéd a Lilla eleibe. (Bármely Csokonai-kiadás).

Négyesy László: A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. Bp. 1892., vagy: Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.

-----------------------------------

A tárgyat akár háromfokozatú értékelésre, akár kollokviumra felvevő hallgatók a tételhez a következő kötetekből választanak négyet és önállóan dolgozzák fel a megadott szakirodalom, valamint saját kutatás alapján a művekhez kapcsolódó életrajzi, keletkezéstörténeti, szerkezeti, poétikai kérdéseket. Valamennyi kötethez kötelező irodalom:

Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár).

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. (Vonatkozó fejezetek.)

1) A Bessenyei György Társasága. Bétsben 1777. (A kötet 1941-es kiadásának másolata a Tanszéki Könyvtárban.)

irodalom:

Némedi Lajos: Bessenyei György utóéletéről. In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1970.

Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.

Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208.

2) Ányos Pál költészete.

Elérhető szöveg és irodalom:

Ányos Pál versei. Kiad. Császár Elemér. Bp. 1907. RMKT 23.

Batsányi János: Ányos Pál Munkáji. In: Batsányi János Összes Művei. II. k. S.a.r. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. (Kritikai kiadás) Bp. 1960. 120–122., és a kritikai kiadás jegyzetanyaga.

Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 9–49.

3).

[Orczy Lőrinc] Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787.

[Orczy és Barcsay]Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. A' költeményes gyűjtemény' a' Nagyságos Szerzőknek egyező akaratjokból közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel. 1789.

irodalom:

Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.

Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek)

Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974.

Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 9–49.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 71–75., és 91–95.

4) Baróti Szabó Dávid: Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei. Mellyeket szerzett Esztergam megyebéli pap, erdélyi Baróthi Szabó Dávid, mostan a' Kassai Fő Iskolákban az ékesen szóllásnak Királyi Professora. Kassán, Landerer Mihály költségével és betűivel, 1777. (A szegedieknek: Somogyi Könyvtár, jelzet: He 106.; a pesti hallgatók az OSzK-ban megtalálják.)

irodalom:

Arany János: Szabó Dávid. (bármely Arany-kötetben)

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 266–268.

5) Rájnis József: A' Magyar Helikonra vezérlő Kalaúz. Az az: A' Magyar vers-szerzésnek Példai, és Régulái. Irta Kőszegi Rájnis József. Posonyban, Landerer Mihály költségével, és betüivel. 1781.

irodalom:

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 272–278.

6) Révai Miklós: A magyar Alagyáknak I. könyvek. 1778. Nagykároly–Károlyi Nyomda. (Somogyi Könyvtár, jelzet: He 753.)

irodalom:

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994., vagy 1995. 268–272.

7) [Kisfaludy Sándor:] Himfy' szerelmei. A' kesergő szerelem. Budán, A' Királyi Universitás' Betűivel 1801.

irodalom:

Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp. 1961. 96–137.

8) Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A Tövisek és Virágok egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)

irodalom:

Balassa József utószava

Hász-Fehér Katalin: A strukturált irodalom kánonképzési paradoxonai: a Tövisek és Virágok. In: H. F. K.: Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében. 74–86.

9.) Újhelyi Dayka Gábor versei. Öszveszedte 's kiadta Kazinczy Ferencz. Pesten, Trattner költségein, 's betűivel 1813. (Központi Egyetemi Könyvtár, Régi Könyvek Tára, RA 3051 és 1394.)

irodalom:

Szilágyi Márton: A "titkos bú" poétája? Dayka Gábor kánonizálásának kérdőjelei. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 73–87.

10) Kazinczynak Poetai Berke. Pesten, Trattner Mátyásnál, 1813. (Egybekötve a Dayka-kötettel.) (Központi Egyetemi Könyvtár, Régi Könyvek Tára, RA 3051 és 1394.)

Irodalom:

Csetri Lajos: a Kazinczy poétikájáról és a Kazinczy, a kritikus, az "irodalompolitikus" c. fejezetekből részlet. In: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Bp. 1990. 126–139, és 187–203.

11) Csokonai költészetének jellemzése a Lilla-kötet alapján. A ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd.

Szövegek:

Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat. A kötetben található jegyzetek, tanulmányok is olvasandók.

Az egyes versekhez: A Csokonai kritikai kiadás kötetei, és azok jegyzetei.

Irodalom:

Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)

Értekező próza: Antirecenzió Kölcsey recenziójára; Észrevételek Kölcsey recenziójára; A versformákról; Kritikai levelek; Poétai harmonistika

Levelek: Kazinczy Ferencnek, Nikla, 1809. márc. 12.; 1809. nov. 25.; 1811. febr. 15.; 1811. jún. 5.; 1829. jún. 15.; Döbrentei Gábornak Mikla, 1828. okt. 18.; gróf Széchenyi Istvánnak és báró Wesselényi Miklósnak Mikla, 1830. febr. 25.;

Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Bp. 1984.

Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In: CS. L. Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 332–361.

a) Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc. (A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Idylliumokból 5 fejezet.) In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 207–223.

b) Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) 359–505.

Kazinczy Ferenc: Recensió Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979. 733–747.

c) Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)

d) Kazinczy Ferenc előszava Dayka Gábor verseihez, 1813. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 759–779.

e) Kazinczy Ferenc Előszava Báróczi Sándor Minden Munkájihoz (Báróczi Sándor élete). Pest, 1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 779–800.

f) Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. k. 3–27. l., és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.

g) Kazinczy Ferenc lírai költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. (Néhány tetszőlegesen kiválasztott szöveg elemzése.)

h) Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.

i) Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)

j) Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek (bármely kiadás)

Heinrich Gusztáv: "Bácsmegyey levelei". Figyelő 1878. 4. k. 321–332, 5. k. 63–71, 116–122.

Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.

Gergye László: Kazinczy költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 15–36.

Fried István: A "Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 129–145.

Fried István: Kazinczy Ferenc útleírásai. ItK 1993. 350–362, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 115–128.

A verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján. A Gyöngyösi-hagyomány. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása a 19. századi poétikai rendszerekből.

Az eposz 18. századi elméletei. Csokonai eposzelmélete és Árpádiász-terve; Az epopoeáról közönségesen; a Dorottya-előbeszéd; Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... (1796);

A regényműfaj legitimációjának érvei és irányai a korszak poétikai gondolkodásában. A paratextusok (előszavak, utószavak, ajánlások, címek, mottók stb.) műfajlegitimáló és narratológiai szerepe a regényekben.

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt)

Csokonai: Dorottya (előszóval együtt)

Csokonai Árpádiász-töredéke

György Lajos: A magyar nyelvű román élete. In: Gy. L.: A magyar regény előzményei. Bp. 1941. 1–73.

Agárdi Péter: Adalék a Zrínyi- és Gyöngyösi-hagyomány párhuzamos történetéhez. Acta Hist. Litt. H. Szeged, 1973. Tom. 13. 141–158.

Szörényi László: Hunok és jezsuiták. Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből. Bp. 1993.

Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete. 1998. január.

Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.

Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.

Tóth Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.

18–19. századi regények elemzése.

Dugonics András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)

Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok (1792) Újabb kiadása: Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal) Interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei. Bp. 1878.

Interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/

Bessenyei György: Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó, Budapest, 1999.)

Kármán József: Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 68–71., 179–191., 260–280.

Penke Olga: Utószó. Az Etelka története és kontextusai. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.) 409–457.

Németh József: Horváth Ádám és a szabadkőművesség. In: Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).

Jászberényi József: Horváth Ádám. In: J. J.: "A Sz. Sophia templomában látom én felszentelve Nagysádat" – A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003. 52–95.

Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 37–56.

Nagy Imre: Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra. Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttere. In: Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Bp., 1999. 68–82., valamint a Tariménes utazása kritikai kiadásának (S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó, Budapest, 1999.) előtanulmánya.

Szilágyi Márton: “Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez). ItK 1993/1;

Fanni hagyományai. deKON KÖNYVEK 2. Szeged, 1995.