1. óra

szept. 17.

A nemzeti identitás és nemzeti narratíva megteremtéséről szóló elméletek főbb irányai. A nemzetfogalom kulturális és politikai aspektusai.

Az ún. perennialista, modernista és szimbolikus elméletek. A 18. századi (magyarországi) nemzetfogalmak változatai:
a) területi alapú nemzetfogalom (területi-alattvalói identitás, az ún. Hungarus-tudat)
b) rendi nemzetfogalom, az ún. "natio Hungarica";
c) etnikai nemzetfogalom (etnikai identitás, nyelvi-kulturális identitás).

Irodalom:
Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp. 1997. 336--338.
Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: B. K.: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978.
Anthony D. Smith: A nacionalizmus. In: Eszmék a politikában. A nacionalizmus. Szerk. Bretter Zoltán és Deák Ágnes. Pécs, 1995. 9–24.
Gellner, Ernst: Nation and Nationalism. Oxford, 1983.
Eric J. Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve (Nations and Nationalism Since 1780. Cambridge University Press 1992.) Maecenas Kiskönyvtár 1997.

2. óra

szept. 24.

A Bessenyei György társasága.
Kötet:
A Bessenyei György Társasága. Bétsben 1777.

Irodalom:
Mezei Márta: A költő Bessenyei. In: : A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Nyíregyháza, 1998. 124–130.
Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208.

3. óra

okt. 1.

Orczy Lőrinc, Bessenyei György, Barcsay Ábrahám költészetszemlélete. A verslevél vagy levélvers fogalma. Az esszévers fogalma. Az irodalom rendszerszerű működésének kezdetei. A szerző, az irodalmi szöveg, a közönség, a kiadó fogalmának változása. A Gyöngyösi-strófa (az ún. "négysarkú vers"). Formai újítás: a páros rímű tizenkettes.

Kötetek:
1. Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787. [Orczy Lőrinc]
2. Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. A' költeményes gyűjtemény' a' Nagyságos Szerzőknek egyező akaratjokból közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel. 1789. [Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám.]

Irodalom:
Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.
Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek)
Horváth János: Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974.
Mezei Márta: A kiadó mandátuma. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. 9–49.

4. óra

okt. 8.

Ányos Pál csatlakozása Bessenyei György köréhez. Kéziratos versgyűjteményei:
a) Ányos Pálnak, Első Remete Sz. Pál Rendén lévő Szerzetesnek Őszve szedett Irásai. MDCCLXXVIII. [Esztergári kódex – 1778.]
b) Ányos Pálnak Első Remete Sz. Pál rendén lévő Szerzetesnek Irásai. [Akadémiai kódex – Elefánton, 1781-ben]
c) A Batsányi-kiadás, 1798.

Irodalom:
Ányos Pál Versei. Kiad. Császár Elemér, Bp. 1907. (Az Előszóval együtt.)
Bíró Ferenc: Az érzékenység poétája. Ányos Pál. FKMI 95–100.
Batsányi János: Ányos Pál Munkáji. In: Batsányi János Összes Művei. II. k. S.a.r. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. (Kritikai kiadás) Bp. 1960. 120–122., és a kritikai kiadás jegyzetanyaga.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

5. óra

okt. 15.

Az ún. "klasszikus triász". Rájnis József, Baróti Szabó Dávid és Révai Miklós. Kísérletezés az időmértékes formákkal. A prozódiai vita.

Kötetek:
Baróti Szabó Dávid: Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei. Mellyeket szerzett Esztergam megyebéli pap, erdélyi Baróthi Szabó Dávid, mostan a' Kassai Fő Iskolákban az ékesen szóllásnak Királyi Professora. Kassán, Landerer Mihály költségével és betűivel, 1777.
Rájnis József: A' Magyar Helikonra vezérlő Kalaúz. Az az: A' Magyar vers-szerzésnek Példai, és Régulái. Irta Kőszegi Rájnis József. Posonyban, Landerer Mihály költségével, és betüivel. 1781.
Révai Miklós: A magyar Alagyáknak I. könyvek. 1778. Nagykároly–Károlyi Nyomda.

Irodalom:
Arany János: Szabó Dávid. (bármely Arany-kötetben)
Bíró Ferenc: Baróti Szabó Dávid. FKMI 266–268.
Bíró Ferenc: Rájnis József. FKMI, 272–278.
Bíró Ferenc: Révai Miklós. FKMI, 268–272.
Négyesy László: A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. Bp. 1892.
Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

6. óra

okt. 29.

Ráday Gedeon és Kazinczy Ferenc. Kísérletezés a nyugat-európai formákkal. A leoninus-vita.

Szövegek és irodalom:
Ráday Gedeon versújító kísérlete (1735) és jegyzete a Tavaszi estve című verséhez (1790). In: Magyar verstani szöveggyűjtemény I. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában. Szerk. Kecskés András és Vilcsek Béla. Bp. 1999. 309–310.
Kazinczy Ferenc: tanulmánya a négyféle magyar verselésről Uo. 407–408.
Kazinczy Ferenc: Szonett. Uo. 419–413.

Gyöngyössi János előszava verseinek 1790-es kiadásához. Uo. 236–241.
Gyöngyössi János előszava Magyar Verseinek második kiadásához (1803.) Uo. 344–359.
Földi János kéziratos könyve a versírásról (részlet). Uo. 269–309.

Ráday Gedeon és Édes Gergely verses levélváltása a leoninus versekről. Uo. 313–316.

7. óra

nov. 5

A Kassai Magyar Museum és az Orpheus versközlési elvei, gyakorlata. Kazinczy "Helikoni virágok" c. antológiája (1791.)
Az antológia csak Pesten, az OSzK-ban érhető el.

Irodalom:
Fried István: Kazinczy Ferenc Helikoni virágai. In: F.I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely-Szeged, 1996. 29–43.

8. óra

nov. 12.

A poétikai gondolkodás átalakulása a 18. század végén. A líra harmadik műnemként való megjelenése a poétikákban.
Irodalom
Genette, Gérard: Műfaj, "típus", mód. In: Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Szerk. Kanyó Zoltán és Síklaki István. Tankönyvkiadó, Bp. 1988. 209–245.
Bán Imre: Losontzi István poétikája és a kései magyar barokk költészet. In: B. I.: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. 215-228.
Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVIII. században. Bp. 1971. (Irodalomtörténeti füzetek 72.) 23–79.
Csetri Lajos: Kazinczy poétikájáról. In: CS. L.: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Bp. 1990. 126–156.
Szajbély Mihály: A költészetfogalom alakulása. Műfajelmélet. In: Szajbély Mihály: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 39–83.; 138–159.

9. óra

nov. 19.

Csokonai költészete és a Lilla-kötet. A ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd. A Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.

Szövegek
Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat. A kötetben található jegyzetek, tanulmányok is olvasandók.
Az egyes versekhez: A Csokonai kritikai kiadás kötetei, és azok jegyzetei.
Kölcsey kritikája. Kazinczy Csokonairól szóló nézeteinek változása 1804-től az 1820-as évek végéig.

Irodalom
Zentai Mária: “Érzékeny dalok” vagy “poétai román”? In: Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1988.
Baróti Dezső: Lilla, vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
Csokonai emlékek. Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

10. óra

nov. 26.

[Kisfaludy Sándor:] Himfy' szerelmei. A' kesergő szerelem. Budán, A' Királyi Universitás' Betűivel 1801.
Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. A' Kesergő szerelem. A' Boldog szerelem. A' Magyar Királyi Universitás betűivel. Budán 1807.

Kazinczy Kisfaludy-bírálata.

Irodalom:
Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp. 1961.
Kazinczy Ferenc: Recenzió Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy Ferenc Művei. I. Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. S. a. r. Szauder Mária. Bp. 1979. (Magyar Remekírók) 738–747.

11. óra

dec. 3.

Újhelyi Dayka Gábor versei. Öszveszedte 's kiadta Kazinczy Ferencz. Pesten, Trattner költségein, 's betűivel 1813. (Központi Egyetemi Könyvtár, Régi Könyvek Tára, RA 3051 és 1394.) Kazinczynak Poetai Berke. Pesten, Trattner Mátyásnál, 1813.

Irodalom:
Szilágyi Márton: A "titkos bú" poétája? Dayka Gábor kánonizálásának kérdőjelei. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 73–87.
Csetri Lajos: a Kazinczy poétikájáról és a Kazinczy, a kritikus, az "irodalompolitikus" c. fejezetekből részlet. In: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Bp. 1990. 126–139, és 187–203.

12. óra

dec. 10.

Berzsenyi Dániel költészetszemlélete. 1813-as és 1816-os kötete.

Szövegek
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. ONDER Csaba. Bp. 1999. Matúra Klasszikusok sorozat
Berzsenyi Dániel: Poétai harmonistica (bármely Berzsenyi-kiadás)
Levelek: Kazinczy Ferencnek, Nikla, 1809. márc. 12.; 1809. nov. 25.; 1811. febr. 15.; 1811. jún. 5.; 1829. jún. 15.; Döbrentei Gábornak Mikla, 1828. okt. 18.; gróf Széchenyi Istvánnak és báró Wesselényi Miklósnak Mikla, 1830. febr. 25.;

Irodalom
Onder Csaba: A Matúra-sorozatban megjelent Berzsenyi-versekhez írt tanulmány (Miért a kompozíció?; ...”tündér világtükör...”),
Onder Csaba: "Rómát, Athenát, Spártát álmodtam..." (Palinódikus szerkesztés és "barokk eposz" Berzsenyi 1816-os verseskönyvének Második Könyvében. ItK 1998. 3–4. sz. 495–513.
Csetri Lajos: Berzsenyi irodalmi nézeteiről. In: CS. L. Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 332–361.