Hász-Fehér Katalin
Előadások a felvilágosodás korának magyar irodalmából
2000/2001. tanév, I. félév
1.) Irodalom- eszme- és társadalomtörténeti nézetek és irányzatok a felvilágosodás kutatásában történeti áttekintés
2.) A magyar nyelvű művelődés és irodalom megteremtésének kérdései a felvilágosodás idején; a magyar nyelvűség programjának történeti, szociológiai és kulturális háttere
3) A magyar nyelvűség programjának irodalmi vonatkozásai: a nyelvújítás szakaszai és irodalomszemléleti következményei: a prozódiai vita; a Debreceni Grammatika; az "Y" háború; nyelvújítási harcok a 19. század első és második évtizedében (a Mondolat-per; Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél)
4) A líraszemlélet változásai a felvilágosodás idején; a műfaji gondolkodás átalakulása, a műnemek és műfajok rendszerének módosulása; a barokk poétikák öröksége és az új esztétikák líraszemlélete
5) A líraszemlélet változásai a felvilágosodás idején; műfaji, formai és verstani kérdések; a Gyöngyösi-hagyomány; a páros rím; a klasszikus verselés; a nyugat-európai versformák recepciója; a leoninus-vita; Révai felhívása a népdalok gyűjtésére
6) A regény műfajához kapcsolódó formai, műfaji, szociológiai, recepciótörténeti és esztétikai kérdések; fordítások, átültetések és eredeti regények a felvilágosodás idején
7) Az eposz és a verses elbeszélés műfaji kérdései; latin nyelvű eposzok; népszerű verses elbeszélések (Gvadányi, Verseghy, Fazekas); a verses elbeszélés és az eposz műfaji meghatározásai Csokonai poétikai gondolkodásában (az Árpádiász-terv; Az epopoeáról közönségesen, Dorottya-előbeszéd)
8) Az "érzékenység" értelmezésének változatai és műfaji következményei a korszak szerzőinél
9) Az esztétikai gondolkodás átalakulása: az imitáció és az eredetiség fogalmának értelmezései; a művészet (az irodalom) és a tudomány társadalmi funkciójáról való gondolkodás változatai
10) Az irodalom rendszerré fejlesztésének folyamata; a természetes fejlődés és a kultúrrevolúció elve; a kulturális nacionalizmus, a piacelvűség, a művelődésterjesztés és az esztéticizmus elveinek szembekerülése; a kritika-vita (Ráth Mátyás és Rájnis József vitája; Kazinczy kritikái a Magyar Museumban és fogadtatásuk; Batsányi, Pálóczi Horváth Ádám és Péczeli József nézetei a kritikáról; Kazinczy és Kisfaludy Sándor); Kazinczy, Kölcsey és Berzsenyi vitái az autonóm és az integrált irodalom körül