2014/2015. tanév őszi szemeszter

Előadások a felvilágosodás korának magyar irodalmából

Hász-Fehér Katalin

Közzététel ideje: 2014. 09. 01.

 

 

Az előadás időpontja és helyszíne: Kedd, 14–15 óra, VIII. terem

 

Tájékoztató

A vizsgára való könnyebb felkészülés érdekében javasolom a Hallgatóknak az előadásokon való részvételt.

A szövegek és a szakirodalom ismerete kötelező.

A hallgatók a 7. órán zárthelyi dolgozatot írnak az első hat előadás anyagából. A félév végén szóbeli vizsgát tesznek.

Amennyiben a zárthelyi dolgozatra közepes, jó vagy jeles osztályzatot kapnak, akkor a félév végi szóbeli vizsgára csak a szemeszter második felének anyagából kell készülniük, az osztályzatokat pedig átlagoljuk.

 

 

1. A „felvilágosodás” mint korszakfogalom

Európai és magyarországi, kortárs és történeti értelmezései. A magyar "felvilágosodás" kutatásának története és mai irányai. A korszakhoz kapcsolt stílustörténeti fogalmak (klasszicizmus, szentimentalizmus, neoklasszicizmus, rokokó, "népiesség") kérdésköre.

 

Kötelező irodalom

Mortier, Roland: "Világosság és felvilágosodás". Egy kép és egy fogalom története a XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.

Szauder József: A XVIII. századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai; A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában. In: Sz. J.: Az estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 5–56., és 92–122.

Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29.

Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.

 

Ajánlott irodalom

Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája, Atlantisz, Budapest, 1995.

Pierre Chaunu: Felvilágosodás, Budapest, 1998, 69—126, 278—315.

 

2. Az irodalom intézményesülésének kérdései

Bessenyei György programjai. Irodalmi és művelődési társaságok. Akadémiai tervezetek. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. A Magyar Tudós Társaság (akadémia) megalakulása).

A sajtó a felvilágosodás korában (Magyar Hirmondó, Magyar Museum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Uránia, Erdélyi Muzeum, Tudományos Gyűjtemény, Élet és Literatúra); Kazinczy Ferenc és Batsányi János vitája a Magyar Museum körül.

 

Szövegek

Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781; Bécs, 1790.) = Bessenyei György válogatott művei. Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró Ferenc. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók), vagy: Bessenyei György: Programírások, vitairatok elmélkedések, S. a. r. Bíró Ferenc, Argumentum Kiadó–Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007, (Kritikai kiadás),  469–487.

Batsányi János: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz = Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása = Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.

Kármán József: Bé-vezetés [az Urániához] = Uo. 13–17.

 

Irodalom

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.3 (A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó fejezetek: 140–144., 562–571.

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. ("Spenót"), III. k. 80–87.

Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság története = Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai, Akadémiai könyvkiadó, Bukarest, 1955, 1–78.

Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.

 

3. A nyelvkérdés

Nemzetfogalmak és nyelvkérdés. A magyarnyelvűség programja és a nyelvi sztenderdizáció. Bessenyei nyelv- és művelődésteremtő programja. A standard köznyelv és az irodalmi nyelv létrehozásának kísérletei. .

 

Kötelező szövegek

Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)

Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Múzeumhoz]. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.

Kazinczy Ferenc: Báróczi Sándor élete. Pest, 1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 779–800.

Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. k. 3–27. l., és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.

 

Irodalom

Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár Péter szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.

Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.

Tolnai Vilmos: A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929. 1–151.

 

 

4. A felvilágosodás korának líraszemlélete és verstörténete

Verstörténeti, formatörténeti összefoglaló. Vita a négyes és a páros rím körül. Az időmértékes verselés szabályrendszerének és formakészletének alakulása a 18. század végén és a 19. század elején. A nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A leoninus-vita.

 

Irodalom

Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.

 

5. Bessenyei György és köre: Orczy Lőrinc, Barcsay Ábrahám, Ányos Pál

A mediális váltás. A művelődésfogalom megújítása. A nemzeti szentimentalizmus Ányosnál és Barcsaynál. Az esszévers fogalma Orczy Lőrincnél.

 

Szövegek

Bessenyei György

A Besenyei György Társasága (Bécs, 1777) =

http://www.kiad.hu/bibl/abgyt/index.html

A filozófus (1777)

Bessenyei Összes Művei (Kritikai kiadás). Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.

Barcsay Ábrahám

A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez

[Harcba indul. – Ányos Pálnak]

[Hallgatnak a Múzsák – Ányos Pálnak]

Szira Béla szerk.: Barcsay Ábrahám költeményei. Bp. é. n.

http://www.kiad.hu/bibl/barcsai1/index.htm

Orczy Lőrinc

Bugatzi tsárdának tiszteletére

[Orczy Lőrinc:] Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787, 199–201.

http://www.kiad.hu/bibl/orczy1/keretesalap.htm

Ányos Pál

Igaz haza-fi

A szép tudományoknak áldozott versek

Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907., vagy bármely más forrás.

Irodalom

Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36.

Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.

Horváth János: Orczy Lőrinc = Irodalom és felvilágosodás, Szerk. Szauder József és Tarnai Andor, Budapest, 1974.

Arany János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)

Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.

 

6. Kazinczy Ferenc

A "privát" érzékenység nyelvi és esztétikai átültetése a magyar irodalomba: Gessner-fordításai; A Bácsmegyey két változata; az "érzékeny neoklasszicizmus" és Dayka Gábor költészete; kanonizációs törekvések; a kritikavita; a nyelvújítási harc; önéletrajzi szövegei; az Árkádia-per;  a Mondolat-per; vitája Kisfaludy Sándorral, Berzsenyivel és Kölcseyvel

 

Szövegek

1. Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc. (A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Az Idylliumokból 5 fejezet.) In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp. 1982.

2. Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei, 1788, 1814.

Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp. 1982,  és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979.;  http://mek.oszk.hu/00700/00725/index.phtml

3. Dayka' élete [bevezető Dayka Gábor verseihez] =

http://www.kiad.hu/bibl/dayka/index.htm, és Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979.

Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)

Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)

Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek (bármely kiadás)

 

Irodalom

Fried István: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996.

Csetri Lajos: Nyelvújítás a XIX. század első évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.

Hász-Fehér Katalin: A strukturált irodalom kánonképzési paradoxonai: a Tövisek és Virágok = (Közösségi és elkülönülő irodalmi programok a 19. század első felében. Fáy András irodalomtörténeti helye. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 74–86.

http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/ (Publikációk menüpont)

Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Szerk. Takáts József, Pécs, Kijárat Kiadó, 2000, 37–56.

http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/ (Publikációk menüpont)

 

7. óra: Zárthelyi dolgozat

 

8. Csokonai Vitéz Mihály

Kltészetének jellemzése a Lilla-kötet alapján. A ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd. Csokonai epikus és drámai műveinek tematikus, poétikai és műfajtörténeti kérdései. A Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.

 

Szövegek

Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat.

Esszéversek: Az Estve (1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi gondolatok (1794); Magyar! hajnal hasad! (1795) (In: a Csokonai-kritikai kiadás megfelelő kötetei és azok jegyzetanyaga.)

Epika: Dorottya-előbeszéd; Dorottya; az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/; Csokonai levele Széchényi Ferenc grófnak, 1802. szept. 16.)

Dráma: Tempefői; Karnyóné

Értekező próza: Az epopoeáról közönségesen;

Kölcsey és Kazinczy kritikája, valamint a rájuk érkező reakciók: Csokonai emlékek. Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.

 

Irodalom

Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat.

Szauder József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és A álom. Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.

Bécsi Tamás: Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980. (Irodalomtörténeti füzetek)

Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.

Szabados György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998. 1. sz.

 

9. Berzsenyi Dániel költészete

 

Szövegek

Bármely Berzsenyi-kiadásból 10 választott vers.

 

Irodalom

Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. Onder Csaba. Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)

Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek, Budapest, 1984.

Bécsi Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz…” – Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.

(A feltüntetett irodalomból a választott versekre vonatkozó részek.)

 

10. Kölcsey Ferenc

Életrajz; költészetének alakulása az 1820-as évek közepéig; formai, temaitikai kiútkeresései a szentimentalizmusból; a szentimentalizmus fogalmának átértelmezése az 1820-as évek közepén; vitája Kazinczyval az eredetiségről és a nyelvújításról (a lasztóci levelek); értekező prózája az 1820-as évek közepéig.

 

Szövegek

Versek: Kazinczyhoz; Az Arcász; A' Phantasia; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius száll...; Élet [II.] Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához; A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél velem; Dobozi; Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum vanitas; Endymion; Drégel.

Értekezések: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések, 1815.; Kis János versei 1817.; Berzsenyi Dániel versei 1817.; Recenzió Dayka Gáborról; Mohács; Nemzeti hagyományok.

Levelek: Kazinczyhoz 1817. jún. 11.; Kazinczyhoz 1817. jún. 12.; Kazinczyhoz 1817. jún. 14.

 

A szövegek lelőhelye

Kölcsey Ferenc: Versek és versfordítások. Kritikai kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán. Universitas Kiadó, Budapest, 2001.

Kölcsey Ferenc: Irodalmi kritikák és esztétikai írások. I. 1808–1823. Kritikai kiadás. S. a. r. Gyapay László. Universitas Kiadó, Budapest, 2003.

(A levelek bármely Kölcsey-kiadásból olvashatók.)

 

Irodalom

A kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.

Kölcsey Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp. 1997. (Matúra sorozat).1–66.

Csetri Lajos: Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci levelei.  In: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 218–278; 285–290.

Szörényi László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.

Dávidházi Péter: A Vanitatum vanitas és a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő. Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.

 

11. Regénytörténeti összefoglaló

Egy választott regény az alábbiakból:

 

Dugonics András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)

Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok (1792)  Újabb kiadása: Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal) Interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/

Kazinczy Ferenc: Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei. Bp. 1878. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/

Bessenyei György: Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó, Budapest, 1999.)

Kármán József: Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 68–71., 179–191., 260–280.

 

Irodalom

Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.

Tóth Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.

 

12. A felvilágosodás verses epikája

A verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása a 19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18. századi elméletei.

 

Szövegek

Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás (1787) http://www.kiad.hu/main_kiadvanyok.htm

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (A kritikai kiadásból)

Csokonai: Dorottya (a kritikai kiadásból, előszóval együtt)

Csokonai Árpádiász-töredéke (a kritikai kiadásból, előszóval együtt)

Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből (Bármely kiadás, előszóval együtt)

 

 

Irodalom

Az előadás anyaga.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi Kiadó, 1994, 319–328.

Arany János: Gvadányi János (bármely Arany-prózakötet)

Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.

Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.

Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.

 

13. Színház és dráma a felvilágosodás korában

 

Szövegek

Bessenyei György: A filozófus (1777)

Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (1793)

Katona József: Bánk bán. Kritikai kiadás. S. a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.

 

Irodalom

Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.

Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei (1772–1826). Bp. 1970. 29–82.

Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36.

Szauder József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és Az álom. Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.

Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.