2014/2015.
tanév őszi szemeszter
Előadások
a felvilágosodás korának magyar irodalmából
Hász-Fehér
Katalin
Közzététel
ideje: 2014. 09. 01.
Az
előadás időpontja és helyszíne: Kedd, 14–15 óra, VIII. terem
Tájékoztató
A
vizsgára való könnyebb felkészülés érdekében javasolom a Hallgatóknak az
előadásokon való részvételt.
A
szövegek és a szakirodalom ismerete kötelező.
A
hallgatók a 7. órán zárthelyi dolgozatot írnak az első hat előadás anyagából. A
félév végén szóbeli vizsgát tesznek.
Amennyiben
a zárthelyi dolgozatra közepes, jó vagy jeles osztályzatot kapnak, akkor a
félév végi szóbeli vizsgára csak a szemeszter második felének anyagából kell
készülniük, az osztályzatokat pedig átlagoljuk.
1.
A „felvilágosodás” mint korszakfogalom
Európai és magyarországi, kortárs és történeti
értelmezései. A magyar "felvilágosodás" kutatásának története és mai
irányai. A korszakhoz kapcsolt stílustörténeti fogalmak (klasszicizmus,
szentimentalizmus, neoklasszicizmus, rokokó, "népiesség") kérdésköre.
Kötelező irodalom
Mortier, Roland:
"Világosság és felvilágosodás". Egy kép és egy fogalom története a
XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei
és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.
Szauder József:
A XVIII. századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai; A
klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában.
In: Sz. J.: Az estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
5–56., és 92–122.
Debreczeni Attila: "Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1.
sz. 12–29.
Pál József: Az antik modernsége a XVIII.
század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.
Ajánlott irodalom
Ulrich Im
Hof: A felvilágosodás Európája,
Atlantisz, Budapest, 1995.
Pierre Chaunu: Felvilágosodás, Budapest, 1998,
69—126, 278—315.
2. Az irodalom intézményesülésének
kérdései
Bessenyei
György programjai. Irodalmi és művelődési társaságok. Akadémiai tervezetek. Az
Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. A Magyar Tudós Társaság (akadémia)
megalakulása).
A
sajtó a felvilágosodás korában (Magyar Hirmondó, Magyar Museum, Orpheus,
Mindenes Gyűjtemény, Uránia, Erdélyi Muzeum, Tudományos Gyűjtemény, Élet és
Literatúra); Kazinczy Ferenc és Batsányi János vitája a Magyar Museum körül.
Szövegek
Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való
jámbor szándék (1781; Bécs, 1790.) = Bessenyei György válogatott művei.
Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró Ferenc. Szépirodalmi Könyvkiadó,
1987. (Magyar Remekírók), vagy: Bessenyei György: Programírások, vitairatok
elmélkedések, S. a. r. Bíró Ferenc, Argumentum Kiadó–Akadémiai Kiadó, Budapest,
2007, (Kritikai kiadás), 469–487.
Batsányi János: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz =
Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső,
Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a
jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása = Első
folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.
Kármán József: Bé-vezetés [az
Urániához] = Uo. 13–17.
Irodalom
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi
Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.3 (A korábbi
kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó fejezetek:
140–144., 562–571.
A magyar irodalom története
1772-től 1849-ig.
Szerk. Pándi Pál. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. ("Spenót"), III.
k. 80–87.
Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő
Társaság története = Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai, Akadémiai
könyvkiadó, Bukarest, 1955, 1–78.
Kókay György–Buzinkay
Géza–Murányi Gábor:
A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.
3.
A nyelvkérdés
Nemzetfogalmak
és nyelvkérdés. A magyarnyelvűség programja és a nyelvi sztenderdizáció.
Bessenyei nyelv- és művelődésteremtő programja. A standard köznyelv és az
irodalmi nyelv létrehozásának kísérletei. .
Kötelező
szövegek
Bessenyei
György:
Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)
Batsányi
János: Bé-vezetés [a
Magyar Múzeumhoz]. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt.
Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy
szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kazinczy Ferenc: Báróczi Sándor élete. Pest,
1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder
Mária. Bp. 1979. 779–800.
Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és
más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. k. 3–27. l., és Kazinczy
Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.
Irodalom
Sándor
Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár Péter szerk.: A magyar nyelv
kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.
Tolcsvai
Nagy Gábor: Recepció
és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.
Tolnai
Vilmos: A
nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929. 1–151.
4.
A felvilágosodás korának líraszemlélete és verstörténete
Verstörténeti,
formatörténeti összefoglaló. Vita a négyes és a páros rím körül. Az időmértékes
verselés szabályrendszerének és formakészletének alakulása a 18. század végén
és a 19. század elején. A nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A
leoninus-vita.
Irodalom
Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés
kezdetei. Bp. 1980.
5. Bessenyei György és köre: Orczy
Lőrinc, Barcsay Ábrahám, Ányos Pál
A
mediális váltás. A művelődésfogalom megújítása. A nemzeti szentimentalizmus
Ányosnál és Barcsaynál. Az esszévers fogalma Orczy Lőrincnél.
Szövegek
Bessenyei
György
A Besenyei György Társasága
(Bécs, 1777) =
http://www.kiad.hu/bibl/abgyt/index.html
A filozófus (1777)
Bessenyei Összes Művei (Kritikai
kiadás). Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.
Barcsay
Ábrahám
A magyarországi tudományoknak
fő-gyülekezetihez
[Harcba indul. – Ányos Pálnak]
[Hallgatnak a Múzsák – Ányos
Pálnak]
Szira Béla szerk.: Barcsay
Ábrahám költeményei. Bp. é. n.
http://www.kiad.hu/bibl/barcsai1/index.htm
Orczy
Lőrinc
Bugatzi tsárdának tiszteletére
[Orczy Lőrinc:] Költeményes Holmi
egy nagyságos elmétől. A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos
Szerzőnek különös engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe
Antal betűivel, 1787, 199–201.
http://www.kiad.hu/bibl/orczy1/keretesalap.htm
Ányos
Pál
Igaz haza-fi
A szép tudományoknak áldozott
versek
Ányos Pál versei. Kiadta Császár
Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907., vagy bármely más forrás.
Irodalom
Nagy
Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In:
A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat
Kiadó, 2000. 19–36.
Onder
Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder
Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.
Horváth
János: Orczy Lőrinc = Irodalom és felvilágosodás, Szerk. Szauder József és
Tarnai Andor, Budapest, 1974.
Arany
János: Orczy Lőrinc (bármely Arany-kiadásban)
Egyed
Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete.
Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.
6. Kazinczy Ferenc
A
"privát" érzékenység nyelvi és esztétikai átültetése a magyar
irodalomba: Gessner-fordításai; A Bácsmegyey két változata; az "érzékeny
neoklasszicizmus" és Dayka Gábor költészete; kanonizációs törekvések; a
kritikavita; a nyelvújítási harc; önéletrajzi szövegei; az Árkádia-per; a Mondolat-per; vitája Kisfaludy Sándorral,
Berzsenyivel és Kölcseyvel
Szövegek
1.
Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc. (A szövegből a következő
részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Az Idylliumokból 5 fejezet.)
In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp. 1982.
2.
Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei, 1788, 1814.
Lőkös István s. a. r.: Érzelmes
históriák, Bp. 1982, és Kazinczy Ferenc
válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979.; http://mek.oszk.hu/00700/00725/index.phtml
3.
Dayka' élete [bevezető Dayka Gábor verseihez] =
http://www.kiad.hu/bibl/dayka/index.htm,
és Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979.
Tövisek
és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad. Balassa József. Bp.
1902. (RMKt 20.)
Kazinczy
Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.
Kazinczy
Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)
Kazinczy
Ferenc: Erdélyi levelek (bármely kiadás)
Irodalom
Fried
István: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül.
Sátoraljaújhely–Szeged 1996.
Csetri
Lajos: Nyelvújítás a XIX. század első évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység
vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.
Hász-Fehér
Katalin: A strukturált irodalom kánonképzési paradoxonai: a Tövisek és Virágok
= (Közösségi és elkülönülő irodalmi programok a 19. század első felében. Fáy
András irodalomtörténeti helye. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 74–86.
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/
(Publikációk menüpont)
Hász-Fehér
Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A
Bácsmegyeinek gyötrelmei = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Szerk.
Takáts József, Pécs, Kijárat Kiadó, 2000, 37–56.
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/
(Publikációk menüpont)
7.
óra: Zárthelyi dolgozat
8. Csokonai Vitéz Mihály
Kltészetének
jellemzése a Lilla-kötet alapján. A ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai
kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd. Csokonai epikus és drámai műveinek
tematikus, poétikai és műfajtörténeti kérdései. A Csokonai-recepció; Kölcsey és
Kazinczy Csokonai-bírálatai.
Szövegek
Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat.
Esszéversek:
Az Estve (1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi
gondolatok (1794); Magyar! hajnal hasad! (1795) (In: a Csokonai-kritikai kiadás
megfelelő kötetei és azok jegyzetanyaga.)
Epika:
Dorottya-előbeszéd; Dorottya; az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok
megtelepedése; Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/;
Csokonai levele Széchényi Ferenc grófnak, 1802. szept. 16.)
Dráma:
Tempefői; Karnyóné
Értekező
próza: Az epopoeáról közönségesen;
Kölcsey
és Kazinczy kritikája, valamint a rájuk érkező reakciók: Csokonai emlékek.
Összeállította Vargha Balázs. Bp. 1960. 284–301.
Irodalom
Lilla.
A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat.
Szauder
József: Tempefői vagy a játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder
J.: Az estve és A álom. Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp.
1980.
Bécsi
Tamás: Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. Bp. 1980.
(Irodalomtörténeti füzetek)
Demeter
Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet,
1997–1–2. 48–62.
Szabados
György: Árpád írói. Vörösmarty és előzményei. Tiszatáj Diákmelléklete, 1998. 1.
sz.
9.
Berzsenyi Dániel költészete
Szövegek
Bármely
Berzsenyi-kiadásból 10 választott vers.
Irodalom
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. Onder Csaba. Bp. 1999. (Matúra
Klasszikusok)
Csetri
Lajos: Nem
sokaság hanem lélek, Budapest, 1984.
Bécsi
Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz…” – Berzsenyi-versek elemzése,
értelmezése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.
(A feltüntetett irodalomból a választott versekre
vonatkozó részek.)
10. Kölcsey Ferenc
Életrajz;
költészetének alakulása az 1820-as évek közepéig; formai, temaitikai
kiútkeresései a szentimentalizmusból; a szentimentalizmus fogalmának
átértelmezése az 1820-as évek közepén; vitája Kazinczyval az eredetiségről és a
nyelvújításról (a lasztóci levelek); értekező prózája az 1820-as évek közepéig.
Szövegek
Versek:
Kazinczyhoz; Az Arcász; A' Phantasia; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius
száll...; Élet [II.] Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához;
A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél
velem; Dobozi; Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum vanitas;
Endymion; Drégel.
Értekezések:
Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések, 1815.; Kis János
versei 1817.; Berzsenyi Dániel versei 1817.; Recenzió Dayka Gáborról; Mohács;
Nemzeti hagyományok.
Levelek:
Kazinczyhoz 1817. jún. 11.; Kazinczyhoz 1817. jún. 12.; Kazinczyhoz 1817. jún.
14.
A szövegek lelőhelye
Kölcsey
Ferenc: Versek és versfordítások. Kritikai kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán.
Universitas Kiadó, Budapest, 2001.
Kölcsey
Ferenc: Irodalmi kritikák és esztétikai írások. I. 1808–1823. Kritikai kiadás.
S. a. r. Gyapay László. Universitas Kiadó, Budapest, 2003.
(A
levelek bármely Kölcsey-kiadásból olvashatók.)
Irodalom
A
kritikai kiadás megfelelő jegyzetanyaga.
Kölcsey
Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp.
1997. (Matúra sorozat).1–66.
Csetri
Lajos: Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci
levelei. In: Egység vagy különbözőség?
Bp. 1990. 218–278; 285–290.
Szörényi
László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője.
Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi
Péter: A Vanitatum vanitas és a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
11.
Regénytörténeti összefoglaló
Egy választott regény az alábbiakból:
Dugonics
András: Etelka;
Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r. Penke Olga.
Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)
Pálóczi
Horváth Ádám:
Felfedezett titok (1792) Újabb kiadása:
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798);
In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket
francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi.
Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött
történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal) Interneten:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei.
Bp. 1878. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Bessenyei
György:
Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre.
Balassi Kiadó, Budapest, 1999.)
Kármán
József: Fanni
hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen,
1999. 68–71., 179–191., 260–280.
Irodalom
Szajbély
Mihály:
Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK
1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar
tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18.
század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.
Tóth
Sándor Attila: A
regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű
regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas
poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.
12.
A felvilágosodás verses epikája
A
verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji
határhelyzete, kiszorulása a 19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18.
századi elméletei.
Szövegek
Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás (1787) http://www.kiad.hu/main_kiadvanyok.htm
Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai
utazása (előszóval együtt)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (A kritikai
kiadásból)
Csokonai: Dorottya (a kritikai kiadásból, előszóval
együtt)
Csokonai Árpádiász-töredéke (a kritikai
kiadásból, előszóval együtt)
Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből
(Bármely kiadás, előszóval együtt)
Irodalom
Az
előadás anyaga.
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi Kiadó, 1994,
319–328.
Arany János: Gvadányi János (bármely
Arany-prózakötet)
Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók,
érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Baróti
Dezső: Csokonai
“Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter
Júlia:
"Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája.
Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.
13.
Színház és dráma a felvilágosodás korában
Szövegek
Bessenyei György: A filozófus (1777)
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (1793)
Katona József: Bánk bán. Kritikai kiadás.
S. a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Irodalom
Magyar
színháztörténet
1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.
Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk
kezdetei (1772–1826). Bp. 1970. 29–82.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus,
paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar irodalmi kánon
a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó, 2000. 19–36.
Szauder József: Tempefői vagy a játékos magyar világ
szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és Az álom. Bp. 1970., vagy
Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.
Bíró
Ferenc: A Bánk
bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.