2013/2014. tanév őszi szemeszter
Előadások a felvilágosodás korának magyar
irodalmából
Hász-Fehér Katalin
Közzététel ideje: 2013. 08. 30.
Az előadás időpontja és helyszíne: Kedd, 14-15 óra, VII.sz. tanterem
Tájékoztató
Az előadásokon a 18–19. századi irodalom műfajtörténetét tekintjük át. Egyes kiemelt lírai, epikai, drámai műfajok és a korszak kanonikus szerzői köré rendezve elemezzük a műfaji rendszer működésének, változásainak esztétikai, poétikai, irodalomszociológiai, recepciótörténeti, mediális környezetét a magyarországi és európai irodalomban.
A vizsgára való könnyebb felkészülés miatt az előadásokon való részvétel erősen javasolt.
A hallgatók a félév végén írásbeli vizsgát tesznek.
Tematika
1. Az
irodalomtörténet-írás elméleti kérdései. A „felvilágosodás” mint korszakfogalom
Európai és magyarországi, kortárs és
történeti értelmezései. A magyar "felvilágosodás" kutatásának
története és mai irányai. A korszakhoz kapcsolt stílustörténeti fogalmak
(klasszicizmus, szentimentalizmus, neoklasszicizmus, rokokó,
"népiesség") kérdésköre.
Kötelező
irodalom
Mortier,
Roland:
"Világosság és felvilágosodás". Egy kép és egy fogalom története a
XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei
és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.
Szauder József: A XVIII.
századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai; A
klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában.
In: Sz. J.: Az estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
5–56., és 92–122.
Debreczeni
Attila:
"Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz.
12–29.
Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében.
In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
80–97.
Dávidházi Péter:
Hagyományöröklődés = D. P.: Egy nemzeti tudomány születése – Toldy Ferenc és a
magyar irodalomtörténet, Akadémiai K.–Universitas K., Bp., 2004. 817–962.
Ajánlott
irodalom
Ulrich Im Hof: A
felvilágosodás Európája, Atlantisz, Budapest, 1995.
Pierre Chaunu:
Felvilágosodás, Budapest, 1998, 69—126, 278—315.
Hayden White: A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában
(1987). In: AETAS 1996. 1. sz. 98–119. Vagy: A narrativitás értéke a valóság
megjelenítésében. Ford. Braun Róbert. In: Hayden White: A történelem terhe.
Szerk. Braun Róbert. Osiris Kiadó, 1997. (Horror Metaphysicae) 103–142.
http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/white.htm
Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. In: AETAS, 1999/3.
Interneten: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1999_3/99-3-10.htm
Takáts József:
Antropológia és irodalomtörténet-írás. BUKSZ 1999. 2. sz.
Kulcsár-Szabó Zoltán: A "korszak" retorikája. A korszak- és
századforduló mint értelmezési stratégia. In: LITERATURA 1996. 2. sz. 127–143.,
vagy: In: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Szerk. Bednanics
Gábor-Bengi László-Kulcsár Szabó Ernő-Szegedy-Maszák Mihály. 90-105. Osiris,
Budapest, 2000. 90–105.
http://www.atelier-centre.hu/html_hu/konferencia/tarstudkonf5vitaindito.htm
Silke Pasewalck:
World in Literature. Teaching Literature in Germany Today = Interlitteraria,
Vol. 17. (2002), 211–224., Online: http://ojs.utlib.ee/index.php/IL/article/view/IL.2012.17.16/941
John Neubauer:
Globalizing Literary History = Interlitteraria, Vol. 18. (2003), 7–23. Online: http://ojs.utlib.ee/index.php/IL/article/view/IL.2013.18.1.01
2.
Az irodalom intézményesülésének kérdései
Bessenyei György programjai. Kazinczy Ferenc és
Batsányi János vitája a Magyar Museum körül. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő
Társaság. A sajtó a felvilágosodás korában (Magyar Hirmondó, Magyar Museum,
Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Uránia, Erdélyi Muzeum, Tudományos Gyűjtemény). Irodalmi
és művelődési társaságok.
Szövegek
Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781; Bécs, 1790.) =
Bessenyei György válogatott művei. Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró
Ferenc. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók), vagy: Bessenyei
György: Programírások, vitairatok elmélkedések, S. a. r. Bíró Ferenc,
Argumentum Kiadó–Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007, (Kritikai kiadás), 469–487.
Batsányi János:
Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz = Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1.
köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott:
Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kármán József:
A’ Nemzet Tsinosodása = Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton.
Debrecen, 1999. 302–316.
Kármán József:
Bé-vezetés [az Urániához] = Uo.
13–17.
Irodalom
Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.
Kosáry Domokos:
Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.3
(A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó
fejezetek: 140–144., 562–571.
Debreczeni Attila: Irodalomszemléletek a Magyar Museumban = Első
folyóirataink: Magyar Museum, S. a. r. Debreczeni Attila, Debrecen, 2004, II.
kötet, 1–63.
S. Varga Pál: Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája. In: Hitel, 2002. 8. sz.
3. A
nyelvkérdés
A magyarnyelvűség programja és a nyelvi
sztenderdizáció. Bessenyei nyelv- és művelődésteremtő programja. A standard
köznyelv és az irodalmi nyelv létrehozásának kísérletei. A
"grammatika" mint a szépirodalom felettes fogalma. A nyelv
"tökéletesítésének" fogalma (paradoxona). Az akadémia mint a
nyelvteremtés és -tökéletesítés autoritatív intézménye ("francia
modell"). Az iskolai (akadémiai) műveltség és a szépirodalmi műveltség
viszonyának újragondolása. Az irodalom kultúra- és nyelvteremtő szerepének
felértékelődése. Az olvasóközönség bővítése (női olvasókra való kiterjesztése)
a szépirodalom népszerű műfajainak legalizálásával. Bessenyei programjának
hagyományozódása és átalakulása Báróczi Sándornál, Batsányinál és Kazinczynál.
Kötelező
szövegek
Bessenyei György: Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)
Báróczi Sándor: A védelmeztetett magyar nyelv
(Bécs, 1791), és Magvető, Bp. 1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok
sorozat)
Batsányi János: Bé-vezetés [a Magyar Múzeumhoz].
In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury Dezső,
Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a
jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kazinczy Ferenc:
Báróczi Sándor élete. Pest, 1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I.
k. Vál., szöveggondozás: Szauder Mária. Bp. 1979. 779–800.
Kazinczy Ferenc:
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819.
XI. k. 3–27. l., és Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg.
Szauder Mária. Bp. 1979. 813–834.
Irodalom
Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika,
nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár
Péter szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.
Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás kettőssége a
„nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.
Tolnai Vilmos: A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929.
1–151.
4. A
felvilágosodás korának líraszemlélete és verstörténete
Verstörténeti, formatörténeti összefoglaló. Vita a
négyes és a páros rím körül. Az időmértékes verselés szabályrendszerének és
formakészletének alakulása a 18. század végén és a 19. század elején. A
nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A leoninus-vita.
Irodalom
Orosz László:
A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.
5. Bessenyei György és köre: Orczy Lőrinc, Barcsay Ábrahám, Ányos Pál
A mediális váltás. A művelődésfogalom megújítása. A
nemzeti szentimentalizmus Ányosnál és Barcsaynál. Az esszévers fogalma Orczy
Lőrincnél.
Kötelező szövegek
Bessenyei
György
A Besenyei György Társasága
(Bécs, 1777) = http://www.kiad.hu/bibl/abgyt/index.html
A filozófus (1777) – Bessenyei
Összes Művei (Kritikai kiadás). Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Bp. 1990.
Barcsay
Ábrahám
A magyarországi
tudományoknak fő-gyülekezetihez
[Harcba indul. – Ányos
Pálnak]
[Hallgatnak a Múzsák – Ányos
Pálnak]
Szira Béla szerk.: Barcsay
Ábrahám költeményei. Bp. é. n.
http://www.kiad.hu/bibl/barcsai1/index.htm
Orczy Lőrinc
Bugatzi tsárdának
tiszteletére ([Orczy Lőrinc:] Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől. A'
költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös engedelmével
közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel, 1787, 199–201.)
http://www.kiad.hu/bibl/orczy1/keretesalap.htm
Ányos Pál
Igaz haza-fi
A szép tudományoknak
áldozott versek (Ányos Pál versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin
Társulat, 1907., vagy bármely más forrás.)
Kötelező irodalom
Labádi Gergely:
A média morfológiája = Uő: A magyar episztola a felvilágosodás korában,
L'Harmattan, 2008, 105–134.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás. Textus, paratextus,
intertextus A' Filosófusban. In: A
magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat
Kiadó, 2000. 19–36.
Onder Csaba:
A Bessenyei György Társasága mint
elbeszélés. Uo. 202–208., vagy: Onder Csaba: A klasszika virágai. Debrecen, 2003. (Csokonai könyvtár). 167–178.
Horváth János:
Orczy Lőrinc = Irodalom és felvilágosodás, Szerk. Szauder József és Tarnai Andor,
Budapest, 1974.
Arany János:
Orczy Lőrinc (bármely
Arany-kiadásban)
Egyed Emese:
Levevék fejemről Múzsák sisakomat.
Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Tudományos Füzetek)
14–39.
6. Folytonosság: a hazafias érzékenység költői,
Batsányi János és Kisfaludy Sándor
Batsányi pályája. Batsányi, Kisfaludy és az
osszianizmus. Kisfaludy Sándor és a "poétai román". A rege műfaja.
Kötelező szövegek
Batsányi János
Tekintetes Nemes Abaúj
Vármegye örömünnepére
A franciaországi
változásokra
Levél, Szentjóbi Szabó
Lászlóhoz
Osszián-fordítások
Batsányi János Összes Művei,
I. k., S. a. r. Keresztury Dezső és Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai Kiadó,
1953.
Kisfaludy Sándor
Regék a
magyar elő-időből (Bármely kiadás,
előszóval együtt)
Himfy' szerelmei.
A kesergő szerelem. A boldog szerelem.
(Bármely kiadás, előszóval együtt!)
Kötelező irodalom
Az egyes versekhez
a Batsányi kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Labádi Gergely: Nomen captivi
et status: Joannes Batsányi, auctor et poeta (A 18. század vége
irodalomszemléletéhez). In: Klasszikus
– magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. Szerk. Dajkó Pál és Labádi
Gergely. Szeged, 2003. 269–306.
Hermann
Zoltán: „A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek...”:
az életrajzi kontextus mint poétai román – Villanyspenót,
http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12312
Szajbély Mihály: A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. In: "Mit jelent a suttogásod?" Romantika: Eszmék, világkép, poétika. Tanulmányok. Szerk. Nagy Imre és Merényi Annamária. Pannónia Könyvek, Pécs, 2002. 139–153.
7. Kazinczy Ferenc
A "privát" érzékenység nyelvi és esztétikai
átültetése a magyar irodalomba: Gessner-fordításai; A Bácsmegyey két változata;
az "érzékeny neoklasszicizmus" és Dayka Gábor költészete;
kanonizációs törekvések; a kritikavita; a nyelvújítási harc; önéletrajzi
szövegei; az Árkádia-per; a
Mondolat-per; vitája Kisfaludy Sándorral, Berzsenyivel és Kölcseyvel
Kötelező
szövegek
1. Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei, 1788, 1814.
Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák, Bp.
1982, és Kazinczy Ferenc válogatott
művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979.; http://mek.oszk.hu/00700/00725/index.phtml
2. Dayka' élete [bevezető Dayka Gábor verseihez] =
http://www.kiad.hu/bibl/dayka/index.htm,
és Kazinczy Ferenc művei I. Szerk. Szauder Mária. Bp. 1979.
3. Tövisek és virágok. Széphalom 1811. A TV egykorú bírálataival kiad.
Balassa József. Bp. 1902. (RMKt 20.)
4. Kazinczy Ferenc költészete. In: Kazinczy
Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó, Budapest,
1998. (10 tetszőlegesen kiválasztott szöveg elemzése.)
4. Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956./ vagy: Fogságom naplója (bármely kiadás) /
vagy: Erdélyi levelek (bármely
kiadás) (A három szövegből egy szöveg
választása és részletes elemzése.)
Kötelező
irodalom
Fried István:
Az érzékeny neoklasszicista.
Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996.
Csetri Lajos:
Nyelvújítás a XIX. század első
évtizedében. In: Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990. 30–98.
Fried István:
Problémák Kazinczy Ferenc költészete
körül (A töredékek tanulsága) = Fried István: "Aki napjait a szépnek szentelé..." – Fejezetek Kazinczy
Ferenc pályaképéből és utókora emlékezetéből, Sátoraljaújhely–Szeged, 2009.
123–134.
Szabó Ágnes: Az
Erdélyi Levelek kánonban. In: Klasszikus–magyar–irodalom.
Tanulmányok. Szerk. Labádi Gergely és Dajkó Pál. Szeged, Tiszatáj, 2003.
109–132.
Orbán László: Kazinczy önéletírásai: a Kazinczy-emlékkert = "Et in Arcadia ego" – A klasszikus magyar irodalmi örökség
feltárása és értelmezése, szerk. Debreczeni Attila, Gönczy Monika,
Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 203–210.
8. Csokonai Vitéz Mihály
Költészetének jellemzése a Lilla-kötet alapján. A
ciklus műfaji, szerkezeti és poétikai kérdései. A ciklushoz írt Előbeszéd.
Csokonai epikus és drámai műveinek tematikus, poétikai és műfajtörténeti
kérdései. A Csokonai-recepció; Kölcsey és Kazinczy Csokonai-bírálatai.
Kötelező szövegek
Lilla. A ciklus teljes,
gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok
sorozat.
Esszéversek: Az Estve
(1794); Az Álom (1794); Konstancinápoly (1794); Marosvásárhelyi gondolatok
(1794); Magyar! hajnal hasad! (1795) (In: a Csokonai-kritikai kiadás megfelelő
kötetei és azok jegyzetanyaga.)
Epika: Dorottya-előbeszéd;
Dorottya; az Árpádiász-terv (Árpád vagy a magyarok megtelepedése; Rövid
kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának... /1796/; Csokonai levele
Széchényi Ferenc grófnak, 1802. szept. 16.)
Dráma: Tempefői; Karnyóné
Értekező próza: Az
epopoeáról közönségesen; A Lilla-előbeszéd.
Kölcsey és Kazinczy kritikája, valamint a rájuk érkező reakciók: Csokonai emlékek. Összeállította Vargha Balázs, Bp. 1960., 284–301.
Kötelező irodalom
Lilla. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat.
Szauder József:
Tempefői vagy a játékos magyar világ
szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és A álom. Bp. 1970., vagy
Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.
Bécsi Tamás:
Drámaelmélet és dramaturgia Csokonai
műveiben. Bp. 1980. (Irodalomtörténeti füzetek)
Demeter Júlia:
"Ezer apró szerelmek
lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997/1–2. 48–62.
Szabados György:
Árpád írói. Vörösmarty és előzményei.
Tiszatáj Diákmelléklete, 1998. 1. sz.
Az egyes versekhez: A
Csokonai kritikai kiadás kötetei, és azok jegyzetei.
9. Berzsenyi Dániel
költészete
Kötelező szövegek
Bármely Berzsenyi-kiadásból 10 választott vers.
Irodalom
Berzsenyi
Dániel: Versek. Teljes, gondozott
szövegek. 1816. Szerk. Onder Csaba.
Bp. 1999. (Matúra Klasszikusok)
Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek, Budapest, 1984.
Bécsi Ágnes: „Halljuk, miket mond a
lekötött kalóz…” – Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése, Tankönyvkiadó,
Budapest, 1985.
(A
feltüntetett irodalomból a választott versekre vonatkozó részek.)
10. Kölcsey Ferenc
Életrajz; költészetének alakulása az 1820-as évek
közepéig; formai, temaitikai kiútkeresései a szentimentalizmusból; a
szentimentalizmus fogalmának átértelmezése az 1820-as évek közepén; vitája
Kazinczyval az eredetiségről és a nyelvújításról (a lasztóci levelek); értekező
prózája az 1820-as évek közepéig.
Kötelező szövegek
Versek: Kazinczyhoz; Az Arcász;
A' Phantasia; Andalgások; A sonetto; Az Acátia; Genius száll...; Élet [II.]
Küzdés; Róza; Az Ivó; A' lyány dala; Rákos' nymphájához; A' borkirály;
Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka; Rákos; Bú kél velem; Dobozi;
Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum vanitas; Endymion; Drégel.
Értekezések: Csokonai Vitéz
Mihály munkáinak kritikai megítéltetések, 1815.; Kis János versei 1817.;
Berzsenyi Dániel versei 1817.; Recenzió Dayka Gáborról; Mohács; Nemzeti
hagyományok.
Levelek: Kazinczyhoz 1817. jún. 11.; Kazinczyhoz 1817. jún. 12.; Kazinczyhoz 1817. jún. 14.
A szövegek lelőhelye
Kölcsey Ferenc: Versek és
versfordítások. Kritikai kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán. Universitas Kiadó,
Budapest, 2001.
Kölcsey Ferenc: Irodalmi
kritikák és esztétikai írások. I. 1808–1823. Kritikai kiadás. S. a. r. Gyapay
László. Universitas Kiadó, Budapest, 2003.
(A levelek bármely
Kölcsey-kiadásból olvashatók.)
Irodalom
A kritikai kiadás megfelelő
jegyzetanyaga.
Kölcsey Ferenc: Hymnus. Nemzeti hagyományok. Parainesis.
Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp. 1997. (Matúra sorozat).1–66.
Csetri Lajos:
Kazinczy baráti körének irodalomszemlélete; Kölcsey lasztóci levelei. In: Egység vagy különbözőség? Bp. 1990.
218–278; 285–290.
Szörényi László:
A Hymnus helye a magyar és világirodalomban.
In: A Hymnus költője. Tanulmányok
Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi Péter:
A Vanitatum vanitas és a magyar kritika.
In: “A mag kikél.” Előadások Kölcsey
Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
11.
Regénytörténeti összefoglaló
Kötelező szöveg
Két
választott regény az alábbiakból:
Dugonics András: Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics
András: Etelka. S. a. r. Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár.
Források.)
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok (1792) Újabb kiadása: Pálóczi Horváth Ádám:
Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1988. (Ritkaságok sorozat).
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798); In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes
históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket francziából fordított Bárótzi Sándor
magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi. Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek
öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó)
(357–509. oldal) Interneten:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv:
Bácsmegyeinek gyötrelmei. Bp. 1878.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Bessenyei György: Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt
olvasni: S. a. r. Nagy Imre. Balassi Kiadó, Budapest, 1999.)
Kármán József: Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia.
Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 68–71., 179–191., 260–280.
Irodalom
Szajbély Mihály: Regényelméleti gondolatok a 18. század második
felének magyar irodalmában. ItK 1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.:
"Idzadnak a' magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi
felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001.
159–192.
Tóth Sándor Attila: A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.
12. A
felvilágosodás verses epikája
A verses románok népszerűsége a 18–19. század
fordulóján. A verses románok műfaji határhelyzete, kiszorulása a 19. századi
poétikai rendszerekből. Az eposz 18. századi elméletei.
Szövegek
Gvadányi József:
Egy falusi nótáriusnak budai utazása (előszóval együtt)
Fazekas Mihály:
Lúdas Matyi (A kritikai kiadásból)
Csokonai: Dorottya (a kritikai kiadásból, előszóval együtt)
Irodalom
Bíró Ferenc:
A felvilágosodás korának magyar irodalma,
Bp., Balassi Kiadó, 1994, 319–328.
Arany János:
Gvadányi János (bármely Arany-prózakötet)
Baróti Dezső:
Lúdas Matyi. In: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók,
érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter Júlia: "Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai
Dorottyája. Irodalomtörténet, 1997–1–2. 48–62.
13. Katona József
A Bánk bán keletkezése és recepciója; dramaturgiai
kérdései; Katona József értekezése a színjátszásról.
Szövegek
Bánk
bán. Kritikai kiadás. S. a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Mi
az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
(In: Katona József Összes Művei. II. köt., Szépirodalmi, Bp., 1959, 71–89.)
Irodalom
A kritikai kiadás
jegyzetanyaga.
Magyar
színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.
Bíró Ferenc:
A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002.
111–191.