2011/2012. tanév őszi szemeszter
Előadások a felvilágosodás korának magyar irodalmából
Hász-Fehér Katalin
Az
előadás időpontja és helyszíne: Kedd, 10–11 óra, Aud. Max.
Tájékoztató
A vizsgára való könnyebb
felkészülés miatt az előadásokon való részvétel erősen javasolt.
A szövegek és a szakirodalom ismerete kötelező.
Az előadásokon tárgyalt szerzők életrajza A
magyar irodalom története („Spenót”) 3. kötetében megtalálható.
A hallgatóknak az őszi szünet utáni héten lehetőségük lesz az első 6 téma
anyagából vizsgázni (szóbeli vizsga, előre egyeztetett időpontban). Ebben az
esetben a januári vizsgaidőszakban csak a második 6 témából vizsgáznak.
1. A
„felvilágosodás” mint korszakfogalom
Európai
és magyarországi, kortárs és történeti értelmezései. A magyar "felvilágosodás"
kutatásának története és mai irányai. A korszakhoz kapcsolt stílustörténeti
fogalmak (klasszicizmus, szentimentalizmus, neoklasszicizmus, rokokó,
"népiesség") kérdésköre.
Kötelező irodalom
Mortier, Roland: "Világosság és
felvilágosodás". Egy kép és egy fogalom története a XVII. és a XVIII.
században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai.
Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983. 67–141.
Szauder József: A XVIII. századi
magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai; A klasszicizmus
kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában. In: Sz. J.: Az
estve és Az álom. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 5–56., és 92–122.
Debreczeni Attila:
"Érzékenység" és "érzékeny irodalom". It 1999. 1. sz. 12–29.
Pál József: Az antik modernsége a XVIII. század második felében. In: P. J.: A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 80–97.
Ajánlott irodalom
Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája,
Atlantisz, Budapest, 1995.
Pierre Chaunu: Felvilágosodás, Budapest, 1998, 69—126, 278—315.
2–3. Az irodalom
intézményesülésének kérdései
Bessenyei
György programjai. Kazinczy Ferenc és Batsányi János vitája a Magyar Museum körül.
Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. A sajtó a felvilágosodás korában
(Magyar Hirmondó, Magyar Museum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Uránia, Erdélyi
Muzeum, Tudományos Gyűjtemény). Irodalmi és művelődési társaságok.
Szövegek
Bessenyei György: Egy magyar társaság
iránt való jámbor szándék (1781; Bécs, 1790.) = Bessenyei György válogatott
művei. Válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: Bíró Ferenc. Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók), vagy: Bessenyei György: Programírások,
vitairatok elmélkedések, S. a. r. Bíró Ferenc, Argumentum Kiadó–Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2007, (Kritikai kiadás),
469–487.
Batsányi János: Bé-vezetés a Magyar
Múzeumhoz = Batsányi János Összes művei. Prózai művek. 1. köt. Kiad. Keresztury
Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott: Kazinczy szövegváltozata a
jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása
= Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 302–316.
Kármán József: Bé-vezetés [az Urániához] = Uo. 13–17.
Irodalom
Kókay György–Buzinkay
Géza–Murányi Gábor:
A magyar sajtó története. Bp. é. n. 25–56.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII.
századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.3 (A korábbi
kiadásai is megfelelnek.) Az akadémiai törekvésekre vonatkozó fejezetek:
140–144., 562–571.
Debreczeni
Attila:
Irodalomszemléletek a Magyar Museumban = Első folyóirataink: Magyar Museum, S.
a. r. Debreczeni Attila, Debrecen, 2004, II. kötet, 1–63.
S. Varga Pál: Az Uránia programja és
az irodalmi modernizáció hagyományközösségi alternatívája. In: Hitel, 2002. 8.
sz.
4. A
nyelvkérdés
A
magyarnyelvűség programja és a nyelvi sztenderdizáció. Bessenyei nyelv- és
művelődésteremtő programja. A standard köznyelv és az irodalmi nyelv
létrehozásának kísérletei. A "grammatika" mint a szépirodalom
felettes fogalma. A nyelv "tökéletesítésének" fogalma (paradoxona).
Az akadémia mint a nyelvteremtés és -tökéletesítés autoritatív intézménye
("francia modell"). Az iskolai (akadémiai) műveltség és a szépirodalmi
műveltség viszonyának újragondolása. Az irodalom kultúra- és nyelvteremtő
szerepének felértékelődése. Az olvasóközönség bővítése (női olvasókra való
kiterjesztése) a szépirodalom népszerű műfajainak legalizálásával. Bessenyei
programjának hagyományozódása és átalakulása Báróczi Sándornál, Batsányinál és
Kazinczynál.
Kötelező szövegek
Bessenyei
György:
Magyarság (Bécs, 1778); Magyar néző (Bécs, 1779)
Báróczi
Sándor:
A védelmeztetett magyar nyelv (Bécs, 1791), és Magvető, Bp.
1984. Szerk. Szigethy Gábor (Gondolkodó Magyarok sorozat)
Batsányi
János: Bé-vezetés
[a Magyar Múzeumhoz]. In: Batsányi János Összes művei. Prózai művek.
1. köt. Kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor. Bp. 1960. 91–101. Uott:
Kazinczy szövegváltozata a jegyzetekben, és maguk a jegyzetek: 437–448.
Kazinczy Ferenc: Báróczi Sándor élete.
Pest, 1813–14. In: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg.
Szauder Mária. Bp. 1979. 779–800.
Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus
nálunk és más nemzeteknél. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. k. 3–27. l., és
Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. k. Vál., szövegg. Szauder Mária. Bp. 1979.
813–834.
Irodalom
Sándor
Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc és Siptár Péter szerk.: A magyar nyelv
kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 381–409.
Tolcsvai
Nagy Gábor: Recepció és
kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában.
Tolnai
Vilmos:
A nyelvújítás elmélete és története. Budapest, 1929. 1–151.
5. A felvilágosodás
esztétikai, műfaji, poétikai kérdései. Líra I.
Verstörténeti,
formatörténeti összefoglaló. Vita a négyes és a páros rím körül. Az időmértékes
verselés szabályrendszerének és formakészletének alakulása a 18. század végén
és a 19. század elején. A nyugat-európai verselés és recepciótörténete. A
leoninus-vita.
Irodalom
Orosz László: A magyar verstani
eszmélkedés kezdetei. Bp. 1980.
6. A
felvilágosodás esztétikai kérdései 2. Líra II.
A
verslevéltől az episztoláig.
Szövegek
Bessenyei György: A Besenyei György
Társasága c. kötet (1777) (online: www.kiad.hu)
Ányos
Pál: Barcsay kapitánynak
(Íme általküldöm elmém futtatását…); Virág Benedeknek (Vettem leveledet,
szívemnek másfele…); Kreskay Imrének (Barátom, nem birok felhevült szívemmel…)
= Császár Elemér: Ányos Pál. In: Ányos Pál
versei. Kiadta Császár Elemér. Budapest, Franklin Társulat, 1907.; vagy:
„Higgy, remélj, szeress!” – Ányos Pál versei,
szépprózai írásai és levelei, s. a. r., jegyz. Jankovics József, Schiller
Erzsébet, utószó Jankovics József, Veszprém, Művészetek Háza, 2008 (Vár Ucca
Műhely Könyvek, 16);
vagy online: http://mek.oszk.hu/00500/00591/00591.htm
Barcsay Ábrahám: [Harcba indul. – Ányos
Pálnak]; [Hallgatnak a Múzsák – Ányos Pálnak]; [Ültess jázmint... – Ányos
Pálnak]; Arkadia leiratása (Orczy Lőrincnek) =
Szira Béla
szerk.: Barcsay
Ábrahám költeményei. Bp. é. n. (www.kiad.hu)
Batsányi János: Levél, Szentjóbi Szabó
Lászlóhoz (bármely kiadás)
Kazinczy Ferenc: Berzsenyihez =
Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye László. Balassi Kiadó,
Budapest, 1998, 145–150.
Berzsenyi Dániel: A Pesti Magyar
Társasághoz; Döbrentei Gáborhoz (bármely kiadás)
Irodalom
Egyed
Emese: Levevék
fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998.
(Erdélyi Tudományos Füzetek) 14–39.
Horváth
János:
Orczy Lőrinc. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai
Andor. Bp. 1974.
Labádi
Gergely:
A’ Besenyei György Társasága és az 1770-es évek irodalma = „Et in Arcadia ego”.
A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk.
Debreczeni Attila, Gönczy Mónika, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005:
299–318.
6. A
felvilágosodás esztétikai kérdései 2. Líra III.
A leíró
költészet. Leírás és/vagy allegória. Az alkalmiság problematikája. Az alkalmi
költészet fogalmának átalakulása. Az esszéköltészet.
Szövegek
1.
Bessenyei György: A Tiszának reggeli
gyönyörűsége = Bessenyei György válogatott művei. Válogatás, szöveggondozás,
jegyzetek: Bíró Ferenc. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. (Magyar Remekírók)
2.
Baróti Szabó Dávid: Egy ledőlt
diófához = Magyar
költők, 18. század. Szerk. Mezei Márta. Budapest, Szépirodalmi
Könyvkiadó, 1983.
3.
Orczy Lőrinc: Bugatzi tsárdának tiszteletére
= Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől,
A' költeményes gyűjtemény öregbedésére a' Nagyságos Szerzőnek különös
engedelmével közre botsátotta Révai Miklós. Pozsonbann, Loewe Antal betűivel,
1787.(www.kiad.hu)
4.
Csokonai Vitéz Mihály: Az Estve (I),
Az Álom (I.); Constanzinápolly (I.) = Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 1. S.
a. r. Szilágyi Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 (Kritikai kiadás, I.
k.), 6, 14, 20; Az Estve; az Álom; Konstanzinápoly (bármely Csokonai-kiadás).
5.
Csokonai Vitéz Mihály: Előbeszéd az
Alkalmatosságra írott versekhez = Csokonai Vitéz Mihály: Tanulmányok, S. a. r.
Borbély Szilárd–Debreczeni Attila–Orosz Beáta, Akadémiai Kiadó Budapest, 2002
(Kritikai kiadás), 107–109.
Irodalom
Tőzsér
Árpád:
Egy diófa és környéke. Baróti Szabó Dávid költészetének leíró elemei egy vers
és egy régi vita tükrében. In: Tőzsér Árpád: Egy diófa és környéke.
Irodalomtörténeti tanulmányok. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1995. 99–138.
Horváth
János: Orczy Lőrinc. In:
Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. 1974.
Szauder
József: Sententia és pictura = Sz. J.: Az estve és
Az álom, Bp., 1970., 156–199, vagy: ItK 1967, 5–6. sz., online: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00253/pdf/itk_EPA00001_1967_05-06_517-538.pdf
7. A
felvilágosodás esztétikai kérdései 2. Líra IV.
Az érzékeny
költészet változatai. Lírai dalciklusok.
Szövegek
Bessenyei György magához = A Besenyei György
társasága (1777, www.kiad.hu); vagy: http://mek.oszk.hu/00600/00615/00615.htm#37
Ányos Pál: Igaz haza-fi; A szép
tudományoknak áldozott versek
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla = Lilla. A
ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp. 1996. Matúra
Klasszikusok sorozat
Kisfaludy Sándor: A kesergő szerelem
(bármely kiadás), online: http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm
Kazinczy Ferenc: Újhelyi Dayka Gábor versei. Öszveszedte 's kiadta
Kazinczy Ferencz. Pesten, Trattner költségein, 's betűivel 1813; Kazinczynak
Poetai Berke. Pesten, Trattner Mátyásnál, 1813. (Egybekötve a
Dayka-kötettel.) (Központi Egyetemi Könyvtár, Régi Könyvek Tára, RA 3051 vagy
1394.)
Kölcsey Ferenc: Kazinczyhoz; Az
Arcász; A' Phantasia; Andalgások; Genius száll...; Róza; Az Ivó; A' lyány dala;
Rákos' nymphájához; A' borkirály; Fejedelmünk hajh...; Képzelethez; Szép Lenka;
Rákos; Bú kél velem; Dobozi; Csolnakon; Hymnus; Csákányi vérmenyekző; Vanitatum
vanitas; Endymion; Drégel (=Kölcsey Ferenc: Versek és versfordítások. Kritikai
kiadás. S. a. r. Szabó G. Zoltán. Universitas Kiadó, Budapest, 2001.)
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok (= bármely Kölcsey-kötet)
Irodalom
Az
előadás anyaga.
Lilla. A ciklus teljes,
gondozott szövege. Szerk. Debreczeni
Attila. Bp. 1996. Matúra Klasszikusok sorozat
Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp.
1961. 96–137.
Szilágyi Márton: A "titkos
bú" poétája? Dayka Gábor kánonizálásának kérdőjelei. In: A magyar
irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó,
2000. 73–87.
Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–Szeged 1996. 9–27.
Kölcsey Ferenc: Hymnus. Nemzeti
hagyományok. Parainesis. Szerk. Szabó G. Zoltán. Bp. 1997. (Matúra
sorozat).1–66.
Szörényi László: A Hymnus helye a
magyar és világirodalomban. In: A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről.
Szerk. Lukácsy Sándor. Bp. 1974. 11–14.
Dávidházi Péter: A Vanitatum vanitas és
a magyar kritika. In: “A mag kikél.” Előadások Kölcsey Ferenc
születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő.
Budapest–Fehérgyarmat, 1990. 139–158.
Csetri
Lajos:
A Vanitatum vanitas értelmezéséhez. Uo. 53–58.
8.
Berzsenyi Dániel költészete
Szövegek
Bármely
Berzsenyi-kiadásból 10 választott vers.
Irodalom
Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816.
Szerk. Onder Csaba. Bp. 1999.
(Matúra Klasszikusok)
Csetri
Lajos:
Nem sokaság hanem lélek, Budapest, 1984.
Bécsi
Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz…” –
Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.
(A feltüntetett irodalomból a választott versekre
vonatkozó részek.)
9–10. A
felvilágosodás verses epikája
A
verses románok népszerűsége a 18–19. század fordulóján. A verses románok műfaji
határhelyzete, kiszorulása a 19. századi poétikai rendszerekből. Az eposz 18.
századi elméletei.
Szövegek
Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás (1787) http://www.kiad.hu/main_kiadvanyok.htm
Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak
budai utazása (előszóval együtt)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (A
kritikai kiadásból)
Csokonai: Dorottya (a kritikai kiadásból, előszóval
együtt)
Csokonai Árpádiász-töredéke (a
kritikai kiadásból, előszóval együtt)
Irodalom
Az
előadás anyaga.
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi Kiadó, 1994,
319–328.
Arany János: Gvadányi János
(bármely Arany-prózakötet)
Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók,
érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Baróti
Dezső:
Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. Bp. 1971.
Demeter
Júlia:
"Ezer apró szerelmek lantolnak". Csokonai Dorottyája. Irodalomtörténet,
1997–1–2. 48–62.
10.
Regénytörténeti összefoglaló
Egy választott regény az alábbiakból:
Dugonics
András:
Etelka; Etelkának kúlcsa, Anno 1790. In: Dugonics András: Etelka. S. a. r.
Penke Olga. Debrecen, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források.)
Pálóczi
Horváth Ádám:
Felfedezett titok (1792) Újabb kiadása:
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok. S. a. r. Németh József. Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest, 1988. (Ritkaságok sorozat).
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyey öszveszedett levelei (1798);
In: Lőkös István s. a. r.: Érzelmes históriák. Erkőltsi mesék, mellyeket
francziából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testőrző; Geszner' Idylliumi.
Fordította Kazinczy Ferenc; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött
történet. Bp. 1982. (Magyar Hírmondó) (357–509. oldal) Interneten:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Kazinczy
Ferenc:
Bácsmegyei gyötrelmei (1814); In: Heinrich Gusztáv: Bácsmegyeinek gyötrelmei.
Bp. 1878. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kazinczy/
Bessenyei
György:
Tariménes útazása. (Újabb kiadása, ajánlatos ezt olvasni: S. a. r. Nagy Imre.
Balassi Kiadó, Budapest, 1999.)
Kármán
József:
Fanni hagyományai. In: Első folyóirataink. Uránia. Szerk. Szilágyi Márton.
Debrecen, 1999. 68–71., 179–191., 260–280.
Irodalom
Szajbély
Mihály:
Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában. ItK
1982/1., vagy: A regény helyzete. In: Sz. M.: "Idzadnak a' magyar
tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18.
század közepétől Csokonai haláláig. Bp. 2001. 159–192.
Tóth
Sándor Attila:
A regényelmélet és a regény körüli vita. Szerdahely György latin nyelvű
regényelméleti összefoglalója. In: T. S. A.: A latin humanitas
poétikája. II/1. Gradus ad Parnassum Kiadó, Szeged, 2000. 97–120.
11.
Színház és dráma a felvilágosodás korában
Szövegek
Bessenyei György: A filozófus (1777)
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (1793)
Irodalom
Magyar
színháztörténet
1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1990. Vonatkozó részek.
Solt Andor: Dramaturgiai
irodalmunk kezdetei (1772–1826). Bp. 1970. 29–82.
Nagy Imre: Arckép és hasonmás.
Textus, paratextus, intertextus A' Filosófusban. In: A magyar
irodalmi kánon a XIX. században. Szerk. Takáts József. Pécs, Kijárat Kiadó,
2000. 19–36.
Szauder József: Tempefői vagy a
játékos magyar világ szatirikus körképe. In: Szauder J.: Az estve és Az álom.
Bp. 1970., vagy Szauder J.: Az éj és a csillagok. Bp. 1980.
12. Katona József
A Bánk bán keletkezése
és recepciója; dramaturgiai kérdései; Katona József értekezése a
színjátszásról.
Szövegek
Bánk bán. Kritikai kiadás. S.
a. r. Orosz László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni
költőmesterség lábra nem tud kapni? (In: Katona József Összes Művei. II.
köt., Szépirodalmi, Bp., 1959, 71–89.)
Irodalom
Az
előadás anyaga. A kritikai kiadás jegyzetanyaga.
Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona
József. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 111–191.