A Döbrentei-projektum

Döbrentei Gábor hagyatékának feltárása, rendezése és közzététele – mint az irodalomtörténészeink előtt régóta ismeretes –, a kolozsvári kutatások korábbi nehézségei miatt az egyik nagy adóssága a magyar irodalom- és művelődéstörténetnek. Többek között Csetri Lajos az Egység vagy különbözőség? (Bp. 1990.) című, a felvilágosodás nyelv- és irodalomszemléletéről szóló monográfiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy Kazinczy Ferenc egykori barátja (majd ellenfele), az Erdélyi Muzéum szerkesztője, a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) titkára, a budai színjátszó társaság egyik vezetője a korszak egyik legképzettebb gondolkodója is volt, s irodalmi nézetei csupán a kazinczyánus–toldyánus irodalomtörténet vonala mentén szorultak háttérbe. A kortársak magánemberi ellenszenve is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az utókor számára Döbrentei alakja és irodalmi szereplése jócskán alulértékelve maradt fenn, s hogy a Döbrentei-hagyatékot soha senki nem kísérelte meg összegyűjteni.

A Szegedi Egyetem Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének hallgatói és doktoranduszi csoportja több évig dolgozott a Döbrentei-anyag feltárásán. Párhuzamosan folytak a munkálatok Döbrentei Gábor levelezésének, kéziratos naplóinak, tudományos munkáinak és szépirodalmi műveinek kiadásán, valamint az Erdélyi Muzéum teljes anyagának sajtó alá rendezésén.

A magyar nyelvű levelezés teljes egészében elkészült; megjelent Döbrentei Gábor egyik naplója, és csaknem teljesen elkészült az Erdélyi Muzéum sajtó alá rendezése.

A munkát 1999 és 2002 között az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja és több CEEPUS-ösztöndíj segítette. Végül részben az Arany-kutatások miatt, részben pedig azért, mert a munkatársak közül többen visszavonultak, a munka 2008-tól szünetelni kényszerült, azonban a folytatás a megfelelő körülmények helyreálltával várható.

Munkatársak voltak

Labádi Gergely (a magyar nyelvű levelezés egy része, átdolgozásra kényszerül)

Hoffmann Gizella (német nyelvű anyag, nem készült el)

Keresztúrszki Ida † (francia nyelvű anyag, nem készüt el)

Nagyillés János (latin anyag)

Ostorics László (angol anyag, nem készült el)

Kárpáti Zsuzsa (naplószövegek, nem készült el)

Szabó Ágnes (Kazinczy Ferenc Erdélyi levelei, elkészült)

A készülő kötetek

1) Döbrentei Gábor levelezéséből

Az 1804–1851 közötti kéziratokból eddig a következő levéltárak anyaga áll rendelkezésünkre:

A romániai Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága [Kolozsvári Állami Levéltár]; A kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára; A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Kézirattára; A kolozsvári Unitárius Egyház Kézirattára; A kolozsvári Református Egyház Kézirattára; Österreichische Nationalbibliothek – Autographensammlung; A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattára; MTAK Kézirattára; OSZK Kézirattára; Petőfi Irodalmi Múzeum; Szemere-tár; A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtára (Sárospatak); Az egri Főegyházmegyei Könyvtár Kézirattára.

Pillanatnyi eredmény:

1500 levél (magyar, német, francia, angol, olasz és latin nyelvűek), ezekből napjainkig 653 levél jelent meg különböző közlésekben; 847 levél a készülő kötetekben fog először megjelenni.

A Kazinczy–Döbrentei-levelezés javított, kiegészített változatát teljes egészében átadtuk a Debreceni Egyetemen zajló, Debreczeni Attila vezette Kazinczy-kutatás számára.

Ugyancsak a Döbrentei-levelezés alapján kezdte kutatni 2002-ben a Szegedi Egyetem Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékén Szabó Ágnes Kazinczy Ferenc Erdélyi leveleinek keletkezéstörténetét. 2006-ban a kutatás átkerült a Debreceni Egyetemre, a Debreczeni Attila vezette konzorciumhoz. Szabó Ágnes kötete – Kazinczy Ferenc Erdélyi leveleinek kritikai kiadása – azóta megjelent, 2016-ban a doktori értekezését is megvédte a témából a Szegedi Egyetemen.

A közlés elvei és a további teendők:

Amikor a munkát megkezdtük, előzetes tájékozódás alapján mintegy 6–700 levélre számítottunk. Időközben derült ki, hogy a kolozsvári és a magyarországi anyag lényegesen nagyobb ennél, és az is, hogy a már közölt anyagok egy része csaknem használhatatlanul pontatlan. Kuun Géza, Récsey Viktor, Jancsó Elemér, Váczy János, Merényi Oszkár, de még Szauder József is téves olvasatokkal, pontatlan keltezéssel és címzett-azonosítással, téves lelőhelymegadással, következetlen átírással, nemegyszer mondatok vagy szövegrészek elhagyásával (sőt betoldásával!) dolgozott. Ezért minden egyes közölt levél esetében – ha megtaláltuk –, a kéziratot vettük alapul.

A kötet sajtó alá rendezésével egyidőben a kutatást is folytatjuk. A meglévő levelek utalásai szerint ugyanis még több száz levél hiányzik. Teljes egészében hiányzik a Gyulay Lajos–Döbrentei-levelezés.

2) Döbrentei Gábor naplói

A kéziratkutatás során fedeztük fel Döbrentei Gábor két naplókönyvét és több naplószerű feljegyzését. Jegyzetelt átiratuk sajtókészen áll. Az egyik kötet 2011-ben megjelent: Gróf Gyulay Lajos maga keze és könyve – „…barátom a túlvilágon is” – Döbrentei Gábor és gróf Gyulay Lajos naplófeljegyzései: 1835. május — 1861. október 28., S. a. r., bev., jegyzetek: Hász-Fehér Katalin, Szeged, 2011, pp 245, ISBN 978 963 306 104 6, Hálózati kiadás: www.gyulaynaplok.hu

3) Döbrentei Gábor tanulmányai

Két kötetben jelennek meg az Erdélyi Muzéumban, a korabeli folyóiratokban, lexikonokban közölt és kéziratban maradt értekezések, kritikai igényű jegyzetapparátussal.

4) Döbrentei Gábor szépirodalmi munkái

A kötet Döbrentei publikált és kéziratban maradt műveit tartalmazza – elbeszélő költeményeit, líráját, levélregényét, drámafordításait.

5) Erdélyi Muzéum

Készül a debreceni Csokonai Könyvtár. Források. Első folyóirataink sorozata számára az Erdélyi Muzéum teljes anyagának sajtó alá rendezése.