Az egri püspökség püspökei a középkorban

Buldus
Nem szerepel a felsorolásban, mert nem biztos, hogy egri püspök volt, mégis az egyházmegye egyik legtöbbet emlegetett személyisége. Békési Vata lázadása során Gellért püspökkel együtt vértanúhalált halt. Nevét a Képes Krónika is megőrizte. Rá vonatkozóan igen bő az ismeretanyagunk. Kálti Márk és Thuróczy, krónikáikban a Buldi alakot használják. Noha forrásos adat nem támasztja alá Buldus egri püspökségét, az egyházmegye mégis első vezetőjének vallja mind a mai napig. (Schematizmus 1984)

Koppány
V alóban szerepel egy ilyen nevű püspök a 11. század végén, de nem tudjuk, hogy egri volt-e. Ezt sem forrásbeli utalás, sem a hagyomány nem valószínűsíti. Püspökségének feltételezhető kezdetei 1100, 1094, 1099. Kálti Márk krónikájából tudjuk meg, hogy Kálmán király seregében, akik Premysl ellen mentek, majd a kunok ellen csatát vesztettek volt egy Koppány nevű püspök. Azonban a krónikaíró nem közli, hogy Koppány melyik egyházmegye élén állt. (Schematizmus 1984)

Procopius (1102?)
Az első püspök, akinek személyét és méltóságát egy, bár hamis oklevél tanúsítja. Kálmán király 1102-ben a zárai apácakolostor számára kibocsátott okleveléről van szó, ennek a záradékában szerepel Prokop egri püspök. Az oklevél hamissága azonban nyilvánvaló, mivel a király csak évekkel később foglalta el Zára városát. Pauler Gyula Prokop püspökségét is megkérdőjelezi a záradékban szereplő görög névalak miatt, amely szokatlan a korabeli magyar egyházi viszonyok között. (Schematizmus 1984)

Wolfer (1111-1113)
Az első egri püspök, akinek személyét két oklevél is megőrzi. Mindkét esetben (1111, 1113) a püspök neve az oklevél záradékában szerepel. Részt vett Lőrinc esztergomi érsek által összehívott nemzeti zsinaton. (Schematizmus 1984)

Beztrius (1135?)
1135-ben állt az egyházmegye élén, II. Béla egy oklevelének záradékában szerepel. (Schematizmus 1984)

Martyrius (1135-1150)
(Márton): az első egri püspök, akinek egyházi pályafutásáról részletes információkkal rendelkezünk. 1135-ig veszprémi püspök volt, 1142-ben pedig már bizonyosan egri püspök. Ő szentelte fel a széplaki bencés apátságot. II. Géza alatt telepítette be egyházmegyéje peremvidékét németekkel. 1152-től esztergomi érsek. (Schematizmus 1984)

Lukács (1156-1157)
Származása vitatott. Párizsban tanult, a magyarországi gregoriánus szellemiségű főpapság legmarkánsabb alakja. 1157-től egri püspök, bár erről az időszakról nincs konkrét adat. 1158-ban esztergomi érsek lett. (Schematizmus 1984)

Chemma-Soma (1158-1166)
Egri püspöki voltát először egy 1158-as oklevél-töredék bizonyítja, amiben II. Géza király a szentjobbi bencés kolostor újbóli felszentelését a váci püspökre és Somára, mint egri püspökre bízta. 1169-ben már, mint kalocsai érsek szerepel. (Schematizmus 1984)

Péter (1181-1197)
Tanult férfi, aki a hazai és a római jogban járatos volt. Származása vitatott, először 1178-ban jelent meg, mint egri prépost. Párizsban tanulhatott és a királyi kancellárián lett nótárius. Belitczky János az ő személyét azonosítja Anonymusszal. Egy 1181-es oklevél említi először egri püspöknek. Igazolni nem lehet, de a hagyomány úgy tartja, hogy házában nevelkedett a későbbi II. András király és Péter későbbi győri püspök is. Szerepe volt a magyar és lengyel uralkodók közti béke helyreállításában, valamint László király szentté avatásában. A pásztói ciszterci apátság létrehozása is az ő nevéhez fűződik. (Schematizmus 1984)

Katapán (1198-1216)
A Katapán nemzetség Komárom megye legnagyobb birtokos családja volt. Sörös Pongrác szerint Katapán emeltette a család nemzetségi monostorát, Koppánymonostort. 1190-ben alkancellár, ezt a méltóságot még 1198-ban is viselte. Tisztségét akkor is megtartotta, amikor megválasztott püspök lett. 1192-1198 között székesfehérvári prépost. 1198-ban választották egri püspökké. A káptalan tagjainak adományozta a szerencsi plébánia tizedjövedelmét. Másik adományával, Cserép faluval és tartozékaival a püspökséget gazdagította. Felszentelte a leleszi prépostság templomát. 1204-ben a nála vendégeskedő Imre király meghalt, a katedrálisban helyezték örök nyugalomra. (Schematizmus 1984)

Tamás (1217-1224)
Tanult férfi, 1209-től kancellár és székesfehérvári prépost. Mind a két tisztséget 1217-ig viselte. 1210-1217 között veszprémi prépost, 1212-ben szebeni prépost, 1217-ben egri főpásztor lett. 1217-ben útra kelt a keresztes hadakkal a Szentföldre, bár ekkor még nem erősítették meg egri püspökségét. 1218-ban a király visszafordult a hadakkal, Tamás egri püspök viszont visszamaradt Szíriában és csak 1219-ben tért vissza. Békítőfél volt az aradi prépost és az uralkodó között. Az 1222-es Aranybullában az aláírók között van, de valószínűsíthető, hogy szerepe volt a megírásában is. 1223-ban lett esztergomi érsek. (Schematizmus 1984)

Bél nembeli Kilit (1224-1245)
Jogi képzettségű férfi, 1219-ben kancellár és egri prépost volt. Az 1222-es Aranybulla megszerkesztésében jelentős szerepet játszott. 1224-ben lett egri püspök. 1225-ben elérte a pápánál, hogy mivel a székeskáptalan tagjai szegények voltak, kiegészítő jövedelmet is szerezhessenek. Ő alapította az egri ferences kolostort is. 1231-ben keresztes háborúban vett részt. Számottevő szerződések megírásánál tevékeny szereplő, igen nagy tekintélyű a korabeli püspöki karban. Megreformálta az egri Szent Jakab kórházat, visszaállította eredeti funkciójába, a szegények és betegek gondozására. A tatárjárás utáni sorsa nem ismert. (Schematizmus 1984)

Hont-Pázmány nembeli Lampert (1247-1275)
1246-os az első hiteles oklevél, ami megválasztott püspöknek mondja. Alatta állították helyre a tatárjárás során megrongálódott székesegyházat. Részt vett az 1256-os esztergomi zsinaton. A váci és nyitrai püspök vitájában békebíró volt. Hatalmaskodó ember, kisajátította magának a hatvani prépostságot, de a káptalanban és annak javadalmaiban is károkat okozott. (Schematizmus 1984)

András (1275-1305)
1275-ben választották meg püspökké. Kárpótolta az egyházat, visszaállított mindet, amit előde elvett az egyháztól. A káptalant annyira kifosztotta elődje, hogy nyomorúságos állapotban volt. Visszaadta az őket megillető bor és gabonadézsmát, az elvett falvakat. 1291-ben Fennena királynénak lett kancellárja. Kegyes adományokkal is gyarapodott a püspökség a regnálása alatt, ekkor csatolták Máramarost Egerhez. (Schematizmus 1984)

Márton (1306-1322)
1306-tól egri püspök visszaadta a káptalannak jogait, javadalmait, piactartási jogát melyet András püspök alatt veszített el. Csökkentette a kanonoki stallumok számát, a káptalan kérésére. Károly Róbert hű szövetségese volt, fontos szerepet játszott Aba Amádé leverésében. (Schematizmus 1984)

Telegdi Csanád (1322-1330)
Tanult férfi, tanulmányait Váradon és Itáliában végezte. 1295-től váradi énekeskanonok, majd 1299-től olvasókanonok. 1318-ban a váradi káptalan prépostja, két évvel később pedig királyi titkár és jegyző, valamint a királyi kápolna ispánja lett. Egri püspökké 1322-ben nevezték ki. Rendet teremtett az egyházmegye zavaros gazdasági ügyeiben, védte a püspökség érdekeit. Károly Róbert az ő közbenjárására utasított a nádort, hogy ne avatkozzon bele az egri egyházmegye életébe. 1330-tól esztergomi érsek lett. (Schematizmus 1984)

Dörögdi Miklós (1330-1361)
Egyházi pályáját veszprémi kanonokként kezdte. Rendkívül művelt személy volt, Bolognában doktorátust szerzett, majd egy évig ő volt a bolognai egyetem rektora. Ezt követően hazatért, nyitrai főesperes és esztergomi kanonok lett. 1317-től Tamás érsek kancellárja. Esztergomi érsekké választották, de hivatalát nem tudta betölteni, ezért Avignonba utazott, hogy a pápánál szerezzen érvényt jogainak. Ez azonban nem sikerült, végül lemondott a követeléseiről, és 1330-tól egri püspök. Fő szerepet játszott a Károly Róbert ellen írt panaszlevél megfogalmazásában. (Schematizmus 1984)

Szécsényi Mihály (1363-1377)
Nemesi származású. 1332-ben esztergomi kanonok, egy évvel később pedig pozsonyi prépost lett. 1341-ben váci püspökké választoták, 1363-ban lett egri püspök. A káptalan földjeinek egy részét elfoglalta. Regnálása alatt, 1371-ben három napos zsinatot tartottak. (Schematizmus 1984)

Czudar Imre (1377-1384)
Nemesi származású, tanult férfi. Tanulmányait Prágában végezte. 1366-ban erdélyi kanonok, 1367-ben kalocsai prépost, később Nagy Lajos király kancellárja lett. 1364-ben váradi püspök lett, az egri püspöki méltóságot pedig 1377-ban nyerte el. Hatalmaskodott a káptalannal szemben, végül kegyvesztett lett, és 1384-ben gyakorlatilag „száműzték” az imolai püspökségbe. (Schematizmus 1984)

Kanizsai János (1384-1387)
Nemesi származású, tanult férfi. Tanulmányait Páduában végezte, ahol 1377-ban ultramontán rektorrá választották. 1374-től esztergomi prépost lett. 1384-ben nevezték ki egri püspökké, de csak három évig viselt a méltóságot, utána esztergomi érsek lett. (Schematizmus 1984)

Czikó István (1388-1400)
1374-ben Budán fehérvári prépost, két évvel később, pedig váradi prépost lett. 1387-ben egri püspökké választották. 1390-ban visszaadta a káptalannak azokat a javakat, amelyeket elődjei vettek el a kanonokoktól. Egri főpásztorsága alatt három zsinatot is tartott, továbbá elérte a pápánál, hogy az esztergomi érsek hatalmaskodása miatt, vonja ki őt és az egyházmegyét az érsek joghatósága alól. Eger így egy rövid időre közvetlenül a Szentszék joghatósága alá tartozott. (Schematizmus 1984)

Ludányi Tamás (először) (1400-1410)
Nemesi származású férfi. 1391 és 1400 között a péterváradi cisztercita apátság kormányzója, 1397-ben az esztergomi főegyházmegye főesperese lett. Két évvel később szerémi püspökké választották, az egri püspöki méltóságot pedig 1400-tól viselte. A Zsigmond elleni lázadás alkalmával a lázadók oldalára állt, ekkor nyerte el a macsói báni címet. Zsigmond visszatértekor menekülni kényszerült, és egy jó darabig az amnesztia ellenére sem jött vissza Magyarországra. (Schematizmus 1984)

Stiborici Stibor (1410-1421)
Lengyel származású, tanult férfi, mindazonáltal erőszakos és hatalmaskodó jellem volt. Ludányi Tamás szökése után Zsigmond, az egyházmegye gubernátorává nevezte ki, pápai megerősítést 1410-ben kapott. Részt vett a német lovagrend elleni harcban. (Schematizmus 1984)

Ludányi Tamás (másodszor) (1421-1424)
Az egyházmegye történetében, egyedülálló jelenség, hogy egy személy kétszer tölti be a püspöki méltóságot. 1421-ben nevezték ki másodszor püspökké, de kizárólag vallási értelemben gyakorolhatta főpapi jogait. Az egyházmegye bevételeit továbbra is Stiborici Stibor kezelte. Makacsságával, önfejűségével kiérdemelte a „Vasfejű” melléknevet. (Schematizmus 1984)

Rozgonyi Péter (1424-1438)
Nemesi származású. 1401-től székesfehérvári kanonok lett, majd 1414-ben dömösi prépost, veszprémi kanonok és egri egyházmegyei presbiter. 1417-ben veszprémi püspökké nevezték ki, majd néhány évvel később a királyné kancellárja lett. Egy 1422-es oklevél tanúsága szerint tényleges veszprémi és választott egri püspök volt. Viszont ténylegesen 1424-től lett egri püspök. Újraalapítja a Boldogságos Szűz prépostságot. (Schematizmus 1984)

Szécsi Dénes (1438-1439)
Tekintélyes főúri családból származó, tanult férfi. Tanulmányait Bécsben, Bolognában, Páduában végezte, kánonjogi doktorátussal rendelkezett. 1438-ban nyitrai püspökké nevezték ki, de még ugyanebben az évben elnyerte az egri püspöki méltóságot is. 1439-ben bíborosi címet kapott, ő az egyházmegye első bíboros főpapja. 1439-ben nevezték ki esztergomi érsekké. (Schematizmus 1984)

Rozgonyi Simon (1440-1444)
Tanult férfi, tanulmányait Bécsben és Krakkóban végezte. 1397-től esztergomi kanonok és dömösi prépost, 1409-tól szepesi kanonok, 1429-tól veszprémi püspök lett. 1440-ben egri püspökké szentelték. Erzsébet királyné nagy ellensége, Ulászló behívása mellett kardoskodott. A király hálája nem is maradt el, kancellárjává nevezte ki a püspököt. Katonailag és politikailag egyaránt aktív szerepet vállalt, 1444-ben halt meg a rozgonyi csatában. (Schematizmus 1984)

Hédervári László (1447-1468)
Nemesi származású művelt férfi. Tanulmányokat Bécsben, később Veszprémben folytatott. 1439-tól 1447-es püspökké választásáig pannonhalmi apát volt. Rozgonyi Simon halálát követően két pályázó is akadt az egri püspöki székre, de a politikai csatározásokat végül Hédervári nyerte, így 1447-ben egri püspökké szentelték. Tevékenyen részt vett a husziták elleni harcokban, fogságba is esett, de váltságdíj ellenében kiszabadult. (Schematizmus 1984)

Beckensloer János (1468-1472)
Sziléziai polgári származású férfi. Az 1450-es években pécsi prépost, 1465-től váradi püspök. 1468-ban nevezték ki egri püspökké, de emellett megtartotta váradi méltóságát is. Mátyás király titkárja volt. Ő az első az egri püspökök közül, aki bírja a hevesi főispánságot. Rendeleti úton védte az egri borokat, valamint megvetette a püspöki palota alapjait. Vitéz János halálát követően esztergomi érsek lett. (Schematizmus 1984)

Rangoni (Veronai) Gábor (1475-1486)
Olasz származású ferences szerzetes. 1455-ben, mint Magyarország inkvizítora szerepelt. Részt vett a nándorfehérvári győztes csatában. 1469-ben Mátyás követként Rómába küldte. 1472-ben a pápa kinevezte gyulafehérvári püspökké. Egri püspökké 1475-ben szentelték, két évvel később pedig bíborosi címet kapott. 1479-tól Mátyás király állandó római követe lett. (Schematizmus 1984)

Nagylucsei Dóczy Orbán (1486-1491)
várjobbágyi családból származott. 1472-től alkincstartó és váradi kanonok, 1478-tól só és bányakamarai ispán. Egy évvel később főkincstartó, majd 1481-ben győri püspök lett. Hűséges, becsületes, tisztakezű ember volt, Mátyás király egyik első számú bizalmasaként tartják számon. 1486-ban szentelték egri püspökké, Bécs elfoglalását követően ő lett a bácsi püspökség adminisztrátora. (Schematizmus 1984)

Bakócz Tamás (1493-1497)
Jobbágycsaládból származott, kezdeti tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. 1459-től titeli prépost, ezt követően Krakkóban, majd Itáliában folytat ott tanulmányokat, 1470-ben már doktori címmel érkezett vissza Magyarországra. 1486-ban győri püspökké és királyi tanácsossá, 1493-ban egri püspöknek nevezték ki, ugyanettől az évtől kezdve koronaőr is. Az egri székesegyházban saját költségén új kápolnát építtetett. 1497-től esztergomi érsek lett. (Schematizmus 1984)

Estei Hippolit (1497-1520)
Ferrarai herceg. Ő az egyetlen a püspökség történetében, aki püspöksége ellenére semmilyen papi ordot nem viselt. Mátyás király először esztergomi érseknek javasolta a pápánál, amit hosszas politikai harcok árán sikerült is elérni. 14 éves korában a pápa bíborossá is kinevezte. Ulászló Bakócz Tamás hathatós közbenjárására szerette volna elérni, hogy Bakócz és Hippolit helyet cserélhessen a két főpapi székben. Ezt végül sikerült is elérni, így Hippolit 1497-től egri püspök lett. Székvárosában alig tartózkodott, Egert ellenben olaszok árasztották el. (Schematizmus 1984)

Szalkai László (1520-1524)
Jobbágysorba süllyedt nemesi család gyermeke. Tanult férfi, tanulmányait Sárospatakon végezte, komolyabb papi ordot nem vett fel. 1513-ban váci püspök lett, öt évvel később pedig királyi kancellár. 1520-tól viselte az egri püspök címet, 1524-ben esztergomi érsekké választották. (Schematizmus 1984)

Várdai Pál (1524-1526)
Tanult férfi. 1513-ban óbudai préspost és alkincstárnok, 1519-ben királyi kincstartó. A Szapolyai párt lelkes híve, 1521-től győri püspök, az egri egyházmegye élére 1524-ben került. 1525-ben Szalkai László helyett kancellár lett, az egy évvel későbbi eseményekben tevékenyen részt vett, fontos szerepet vállalt. Szapolyai még ugyanebben az évben kinevezi esztergomi érsekké. (Schematizmus 1984)