1. Levelezési listák (Mailing lists)
A levelezési listák nagy segítséget nyújtanak abban, hogy azomos vagy hasonló érdeklődési körű emberek könnyen kommunikálhassanak a világ más, távoli pontjain élő, hasonló érdeklődésű embereivel,megvitathassák kérdéseiket, megoszthassák kutatásaik eredményét, stb. A levelezési listák működését úgy lehet könnyen megérteni, hogy elképzelünk egy folyóiratot vagy magazint, aminek tartalmát az előfizetők írják.A lista témája iránt érdeklődő feliratkozik az adott listára (előfizetaz adott magazinra) és ezutána listára érkező minden kérdést és hozzászólást email-ben megkap.
Képzeljünk el egy kutatót, aki a középkori pecsétek anyagát vizsgálja és egy olyan problémába ütközik, amelyet nem tud megoldani. Elmegy a könyvtárba, de nem találja a választ. Ha járatos a levelezési listák használatában, akkor minden bizonnyal keresni fog egy olyan listát, amelynek a szfragisztika iránt érdeklődő kutatók, oktatók, diákok, stb. tagjai a világ minden tájáról, és akik között nagy valószínűséggel lesz olyan aki tudja a kérdésre a választ, vagy ötletet tud adni. Igen sok téma körben léteznek ilyen listák, a pontos számukat nem is lehet tudni, de ha egy adott témakörhöz keressük a megfelelőt, akkor célszerű egy keresővel (pl. Altavista, Yahoo stb) a Weben rákeresni.
A listák működési
elve, fel- és leiratkozás
A levelezési
liták alapja az e-mail, illetve egy kiszolgáló software, ami a lista forgalmát
irányítja. A felhasználó email-ben kommunikál a lista többi tagjával, illetve
a kezelő software-rel. A fel és leiratkozásokat, a listára befutott leveleket,
a listát kezelő software bonyolítja. Ez a software elvileg több listát is működtethet,
így a feliratkozáskor mindig meg kell adni az általunk kiválasztott lista nevét
is. Tehát a feliratkozás menete: (Itt a legegyszerűbb feliratkozási mód található.
Az egyes listákon más-más lehet a feliratkozás módja,de az általában könnyen
kideríthető a listáról szóló információkból.)
1. Megkeressük
a listát amire fel szeretnénk iratkozni. A következő információkra van szükségünk:
- A listát
kezelő software e-mail címe (egy e-mail cím, pl. majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu>
)
- A lista neve pl.
fond-l (a listák neveit gyakran egy kötőjel és egy l betű zárja, ami a levelezési
listára utal)
2. Írunk egy e-mailt a kezelőnek (pl. majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu>)
A levél tartalma:
To: majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu>
Subject: ÜRESEN MARAD!
Szöveg: subscribe [listanev]
3. A sikeres feliratkozás után kapunk egy automatikusan generált választ, amiben általában információk vannak a listáról. Ezt a levelet tanácsos megőrizni.
4. Ezután, ha már a listára akarunk levelet küldeni, akkor a listanev@valahol.hu <mailto:listanev@valahol.hu> címre kell írnunk. Ezt a levelet aztán a lista összes tagja megkapja. Vannak olyan levelezési listák, amikre a Weben keresztül is fel lehet iratkozni. Ez általában nagyon egyszerű, jól követhető formanyomtatványok segítségével történik.
Egyéb hasznos linkek
a levelezési listákkal kapcsolatban:
Listák
listája
Magyar listák listája
Listserv
Példák, a teljesség
igénye nélkül:
A H-NET megadja az összes listserv-et
H-Albion angol és ír történelem listserv@msu.edu
H-AmStdy amerikai tanulmányok listserv@msu.edu
H-Diplo diplomácia és történelem listserv@msu.edu
H-Law jogtörténelem listserv@msu.edu
H-German német történelem listserv@h-net.msu.edu
H-Women női történelem listserv@h-net.msu.edu
H-Urban várostörténet listserv@uicvm.uic.edu
H-War hadtörténelem listserv@ksuvm.ksu.edu
H-France francia történelem listserv@vm.cc.purdue.edu
HABSBURG Osztrák-Magyar Monarchia listserv@vm.cc.purdue.edu
2. Hírcsoportok (Usenet)
A hírcsoportok alapvető célja hasonló mint a levelezési listáké. Bizonyos témakörökben az emberek elmondják véleményüket, kérdéseiket illetve elolvassák a többiek hozzászólásait. A világon rengeteg ilyen hírcsoport létezik, gyűjtőnevük a Usenet. A Usenet fogalma nem egyenlő az Internettel, ez egy külön rendszer, bár az Interneten lévő gépek tudják továbbítani a Usenet-en küldött üzeneteket.
Technikai szempontból a Usenet abban különbözik a levelezési listáktól, hogy amíg minden egyes listatag a saját email postaládájába kapja kapja meg a listára érkezett leveleket, addig egy Usenet-hírcsoport olvasója nem. A Usenet-üzenet egy központi gépen tárolódik, azt az olvasó innen olvassa el, hasonlóan, mint egy faliújságról. A világon sok ilyen hírcsoport kezelő szerver van, ezek a gépek egymással "beszélgetve"cserélik ki adataikat, így a világ különbőző pontjain levő, adott hírcsoport üzeneteit olvasófelhasználók ugyanazokat az üzeneteket látják. Ezeket a központi számítógépeket viszont sajnos nem mindenki érheti el, hanem csak azok, akinek a jogosultságuk arra megvan. Továbbá ezek a szerverek nem az összes hírcsoport üzeneteit mutatják, ugyanúgy mint ahogy egy adott faliújság sem mutatja a világ összes faliújságának hirdetéseit.
pl.
humanities.classics (görög és római kultúrára vonatkozó témák)
soc.hist (vegyes témák történelemről)
alt.hist.what-if (témák amerikai történelemről)
Egyetemi hallgatók
számára ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy Ők egy hírcsoport üzeneteit olvashassák,
két fontosparaméternek kell teljesülnie:
1. Legyen egy olyan hírcsoport kezelő gép a "közelben", amit jogosultak
használni.
2. Az általuk kiválasztott hírcsoport üzeneteit a szerver fogadja.
E két feltétel teljesüléséről az egyetemi számítóközponttól kaphatnak felvilágosítást. Ez a hálózati kapacitás optimális kihasználása miatt is komoly jelentőséggel bír. Gyakran olvasott, látogatott listák anyagát letöltik az adott intézmény vagy domain kiszolgálóinak valamelyikére, így az újabb letöltések már csak a domainen belül történnek.