Környezetünk fizikai kémiája (KBL840)
Fizikai kémia biológia szakosoknak (KBL703,KL831)

Levelezős hallgatóknak:

• 2014. március 8. 8-12 (4. hét szombat)
• 2014. március 29. 8-12 (7. hét szombat)
• 2014. május 9. 18-20 (13. hét péntek)

Általános tudnivalók:

Az előadások célja a fizikai kémia alapjainak ismertetése a kémiát, mint nem alaptantárgyat tanuló hallgatóknak.

Javasolt irodalom:

• Zrínyi M.: A fizikai kémia alapjai I., Műszaki Könyvkiadó, 2004
  
• Tőkés Béla: Fizika kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I-II, Mentor Kiadó, 2001
  
• Póta Gy.: Fizikai kémia gyógyszerészhallgatók számára, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999
  
• P.W. Atkins: Fizikai kémia I. és III., Tankönyvkiadó, 1992
  
• D.T. Haynie: Biological thermodynamics, Cambridge, 2001
  
• R. Chang: Physical chemistry for the chemical and biological sciences, University Science Books, Sausalito, 2000
  

Az órára járás kötelező. Az órára járás a félév során 2 alkalommal írásbeli katalógussal kerül ellenőrzésre. Azon hallgatók, akik neve mindkét katalóguson szerepel, 4 pontot szereznek a ZH-n szerezhető pontok mellé.

Segédanyag: Az előadások alapjául szolgáló fóliák anyaga és egy alapfogalom gyűjtemény, amelyek az ETR-ben megadott információk alapján PDF formátumban letölthetők. A segédanyag a teljes megértést csak órárajárással tudja biztosítani.

A vizsgára bocsátás feltétele:

A félév során 2 zárthelyi dolgozat (ZH) megírására kerül sor a tematikában megadott időpontokban. A számonkérés alapja a kiadott segédanyag. Egy-egy ZH összpontszáma 50-50 pont, a meg nem írt ZH-kra kapott pontszám 0. A zárthelyi dolgozatok egyéb időpontban nem írhatók meg. A második ZH az első ZH pótlásának és/vagy javításának felel meg a vizsgára bocsátás szempontjából. A vizsgára bocsátáshoz a félév során szerezhető pluszpontokkal együtt legalább 30 pontot el kell érni.

A zárthelyi dolgozatok időpontja levelezős hallgatóknak a II. félévben:

1. 2014. május 9. 18:00-18:45
   
2. 2014. május 9. 19:00-19:45
   

Pluszpontok szerzése: Az interneten fellelhető feladatok kézzel írott formában történő beadása a ZH-ra helyes megoldás esetén max. 2-2-2 ponttal (összesen 6 ponttal) jutalmazható. Azon hallgatók, akik neve mindkét katalóguson szerepel még plusz 4 pontot szereznek a ZH-n szerezhető pontok mellé.

A pluszpontokért beadható feladatok:

• 1. házi feladat: Számolási feladatok 1-17-ig kivéve 12, 13 feladatokat plusz 2 pontért.
• 2. házi feladat: Számolási feladatok 18-27-ig plusz 2 pontért és a kinetikai feladatok plusz 2 pontért.

Kollokvium:
A félévi aláírással rendelkező hallgatóknak a ZH-k átlaga alapján kapott 4 (jó) és 5 (jeles) jegy elfogadás esetén kollokviumi jegyként beírásra kerül. Ha a hallgató a jegyet nem fogadja el, akkor írásbeli vizsgára kerül sor a vizsgaidőszakban a TVSZ szerint az ETR-ben előzetesen meghirdetett időpontokban.

A ZH/vizsga tartalma: alapfogalmak, definiáló egyenletek, gondolkoztató feladatok, levezetések, definiáló egyenleten alapuló egyszerű számítások (a letölthető feladatok közül). A dolgozathoz egy toll és egy számológép szükséges, egyéb eszköz használata nem megengedett!

Az érdemjegy az alábbiak szerint adódik, melyet a szubjektív megítélés 1 jeggyel megváltoztathat:

Pontszám	Ötfokozatú érdemjegy
0-49	elégtelen (1)
50-64	elégséges (2)
65-75	közepes (3)
76-86	jó (4)
87-100	jeles (5)

Termodinamika

munka	energia	hő	endoterm folyamat
exoterm folyamat	belső energia	állapotfüggvény	termodinamika I. főtétele
reverzíbilis változás	entalpia	hőkapacitás	fajlagos hőkapacitás
moláris hőkapacitás	reakcióentalpia	képződési entalpia	standard képződési entalpia
Hess-tétele	termodinamika II. főtétele	entrópia	Clausius-féle egyenlőtlenség
szabadenergia	szabadentalpia	Carnot-hatásfok	teljesítménytényező
maximális teljesítménytényező	kémiai potenciál	Gibbs-Duhem-egyenlet	Gibbs-féle fázisszabály
szabadsági fok (termodinamikai)	kémiai potenciál kifejezése ideális gázokra	kémiai potenciál kifejezése reális gázokra	Clapeyron-egyenlet
Clausius-Clapeyron-egyenlet	ideális elegyek elegyedési szabadentalpiája	ideális elegyek elegyedési entrópiája	ideális elegy
Raoult-törvény	Henry-törvény	ideálisan híg oldat	aktivitás
aktivitási együttható	desztilláció	frakcionált desztilláció	azeotróp elegy
elektrolit	elektrolitos disszociáció	közepes ionaktivitás	kolligatív tulajdonságok
ozmózis	ozmózisnyomás	reakciókoordináta	LeChatelier-elv

Reakciókinetika

reakciósebesség (térfogattal osztott)	empirikus sebességi egyenlet	sebességi együttható	részrend
bruttó rend	felezési idő	sebességi egyenlet elsőrendű reakcióra	integrált sebességi egyenlet elsőrendű reakcióra
felezési idő elsőrendű reakcióra	Arrhenius-egyenlet	elemi reakció	reakciómechanizmus
katalizátor	katalízis	autokatalizátor	autokatalízis
párhuzamos reakciók	sorozatos reakciók	kvázistacionárius közelítés egy adott anyagra	Michaelis-Menten-egyenlet
Lineweaver-Burk ábrázolás	láncreakció	láncvivő	láncindító lépés
láncfolytató lépés	láncelágazó lépés	késleltetés	lánclezáró lépés

Spektroszkópia és fotokémia

spektroszkópia	fotokémia	Lambert-Beer törvény	fluoreszcencia
foszforeszcencia	spinváltó átmenet	belső konverzió	adott folyamat kvantumhasznosítási tényezője
kromofór

Határfelületi jelenségek

adszorpció	abszorpció	deszorpció	adszorptívum
adszorbens	fiziszorpció	kemiszorpció	relatív borítottság
adszorpciós izoterma	Langmuir-féle adszorpciós izoterma

Transzportfolyamatok

transzportfolyamat	fluxus/áramsűrűség	diffúzió	diffúziós áramsűrűség
konvekció	migráció	konvekciós áramsűrűség	hő áramsűrűsége
impulzus áramsűrűsége