Ellenőrző kérdések a III. éves vegyészek hallgatók fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatához (2003/04 II. félév)

  1. Gázok és szilárd anyagok oldhatóságának hőmérsékletfüggése

    1. Mik a feltételei annak, hogy két fázis egymással egyensúlyban legyen?
    2. Írja fel gáz-folyadék rendszerre a kémiai potenciálokra vonatkozó összefüggéseket!
    3. Írja fel a gázok oldhatóságára érvényes egyensúlyi összefüggést!
    4. Írja fel a szilárd anyag és telített oldata közötti egyensúly esetén a kémiai potenciálokra érvényes kifejezéseket!
    5. Hogyan függ egy szilárd anyag telítési koncentrációja a hőmérséklettől?
    6. A szilárd anyag oldhatóságának mérése során hogyan biztosítjuk, hogy az oldatunk ne legyen túltelített?
    7. A szilárd anyag oldhatóságának mérése során hogyan biztosítjuk, hogy az oldatunk telített legyen?
    8. Miért kell a mintavétel után a pipettát alkohollal átmosni és ezt az alkoholt a mintához adni?
    9. Hogyan határozza meg titráló oldatának valódi koncentrációját?
    10. Mely függvényt kell ábrázolni a szilárd anyag oldáshőjének számításához és mely matematikai módszerrel lehet a függvény paramétereit meghatározni?

  2. Oldási entalpia gázkromatográfiás meghatározása

    1. Definiálja a standard oldási entalpiát!
    2. Mi a standard többlet entalpia?
    3. Hogyan határozható meg a többlet entalpia?
    4. Hogyan határoz meg entalpiát egy folyamat egyensúlyi állandójából?
    5. Adja meg a reakcióentalpia és entrópia hőmérsékletfüggését!
    6. Adja meg a gőznyomás hőmérsékletfüggését leíró összefüggést!
    7. Mi a Trouton-szabály és mi az érvényességi köre?
    8. Hogyan határoz meg egyensúlyi állandót retenciós paraméterekből?
    9. Mi a Henry-törvény? Írja fel egy gázkromatográfiás megoszlási folyamatra!
    10. Mi a Raoult- és Henry-törvény alkalmazhatóságának koncentrációtartománya?
    11. Mi a holtidő és hogyan határozható meg?
    12. Milyen részekből áll egy gázkromatográf és mi ezek funkciója?

  3. Közepes aktivitási együttható meghatározása elektromotoros erő mérése alapján

    1. Mi a közepes aktivitási tényező? Mi tette szükségessé bevezetését az elektrokémiába?
    2. Mi a koncentrációs galvánelem? Konkrét példán szemléltesse működését, írja fel az elektromotoros erőt megadó összefüggést.
    3. Mi az elektromotoros erő, hogyan mérjük és hogyan számítjuk ki?
    4. Mi a kinhidronelektród és miért használható pH-mérésre?
    5. Hogyan kell összeállítani a galváncellát, ha közepes aktivitási tényezőt akarunk meghatározni?
    6. Mi a diffúziós potenciál? Hogyan jön létre? Miért kell törekedni kiiktatására és ez hogyan valósítható meg?
    7. Mi a Debye-Hückel-elmélet lényege és milyen összefüggést ad a közepes aktivitási együttható számításához?
    8. Sósav oldatok közepes aktivitási együtthatóit kívánjuk meghatározni a Pt,H2(g) | HCl,AgCl | Ag galvánelem elektromotoros erejének mérésével. Vezesse le azon összefüggést, amellyel ezek kiszámíthatók.
    9. Sósav oldatok közepes aktivitási koefficienseit kívánjuk meghatározni az Ag | AgCl, HCl, kinhidron | Pt galvánelem elektromotoros erejének mérésével. Vezesse le azon összefüggést, amellyel ezek kiszámíthatók!
    10. A gyakorlat során milyen méréseket fog végezni és azokat hogyan fogja kiértékelni?

  4. Közepes aktivitási együttható meghatározása oldhatóságmérés alapján

    1. Írja fel az oldhatósági szorzat definiáló egyenletét!
    2. Mi az La és Lc? Hogyan változik értékük, ha rosszul oldódó só telített oldatához a sóval közös iont tartalmazó, vagy ilyen iont nem tartalmazó elektrolitot adagolunk?
    3. Mi az egyedi és közepes aktivitási együttható? Mért szükséges ez utóbbi bevezetése az elektrokémiában?
    4. Milyen összefüggések adódnak a Debye-Hückel-elméletből a közepes aktivitási együttható meghatározásához?
    5. Milyen feltételek mellett nem befolyásolják az ionok egyedi sajátságai a közepes aktivitási együtthatót?
    6. Hogyan történik a CaSO4 oldatok közepes aktivitási együtthatójának meghatározása?
    7. Milyen reakciókon alapul az Ag+-ionok titrimetriás meghatározása?
    8. Milyen reakciókon alapul a Ca2+-ionok titrimetriás meghatározása?
    9. Mi a B állandó, miért szükséges és hogyan határozzuk meg?
    10. A gyakorlat során milyen kísérleti adatokat határoz meg és hogyan számítja ki a közepes aktivitási együtthatót?

  5. a. Átviteli szám meghatározása I: Hittorf-módszer

    1. Definiálja a vezetést, a fajlagos vezetést és a fajlagos ellenállást!
    2. Mi az összefüggés az ionok vándorlási sebessége és az elektromos térerősség között?
    3. Mi az ionmozgékonyság definíciója? Hogyan függ össze a moláris fajlagos vezetéssel az ionmozgékonyság?
    4. Definiálja az átviteli számot! Mi az átviteli szám és az ionmozgékonyság kapcsolata?
    5. Hogyan adható meg az áramerősség és elektromos térerősség összefüggése?
    6. Milyen eljárásokat ismer adatpárokkal megadott függvény határozott integráljának kiszámítására?
    7. Milyen módszereket ismer átviteli számok meghatározására? Írja le a lényegüket egy-két mondatban!
    8. Mi a rézcoulombméter és mi a szerepe a Hittorf módszerénél?
    9. Rajzoljon fel egy tipikus Hittorf-cellát!
    10. Írja le öt-hat mondatban, hogyan határozhat meg átviteli számot Hittorf módszerével!
    11. Hogyan határozhatja meg a réz(II)-szulfát oldat koncentrációját komplexometriásan és spektrofotometriásan?

    5b. Átviteli szám meghatározása II: Mozgó határfelület módszere

    1. Definiálja a vezetést, a fajlagos vezetést és a fajlagos ellenállást!
    2. Mi az összefüggés az ionok vándorlási sebessége és az elektromos térerősség között?
    3. Mi az ionmozgékonyság definíciója? Hogyan függ össze a moláris fajlagos vezetéssel?
    4. Definiálja az átviteli számot! Mi az átviteli szám és az ionmozgékonyság kapcsolata?
    5. Hogyan adható meg az áramerősség és elektromos térerősség összefüggése?
    6. Milyen eljárásokat ismer adatpárokkal megadott függvény határozott integráljának kiszámítására?
    7. Milyen módszereket ismer átviteli számok meghatározására? Írja le a lényegüket egy-két mondatban!
    8. Írja le öt-hat mondatban, hogyan határozhat meg átviteli számot a mozgó határfelület módszerével!
    9. Miért nem egyenes a Qt(Vt) függvény a mozgó határfelület módszerénél?
    10. Milyen feltételei vannak a mozgó határfelület módszere alkalmazásának?
    11. Hogyan lehet oldatok határfelületét láthatóvá tenni a mozgó határfelületek módszeréhez?

  6. Korróziós inhibítorok hatékonyságának vizsgálata

    1. Mit nevezünk elektródpotenciálnak?
    2. Mit nevezünk standard elektródpotenciálnak?
    3. Hogyan jelöljük a galváncellákat?
    4. Hogyan alakul ki a koncentrációs polarizáció?
    5. Hogyan alakul ki a diffúziós határáram?
    6. Milyen másodfajú elektródokat ismer?
    7. Milyen elektródokat használnak referenciaelektródként?
    8. Írja fel a Nernst-egyenletet!
    9. Írja fel a Butler-Volmer-egyenletet!
    10. Milyen termodinamikai feltételek között játszódhat le a fémek korróziója?
    11. Mik azok az adszorpciós inhibítorok?
    12. Írja fel a Tafel-egyenletet! Milyen feltételek mellett vezethető le ez az egyenlet a Butler-Volmer formulából?

  7. Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása pH-mérés alapján

    1. Mi az ionerősség? Mennyi az ionerősség abban az oldatban, amelyben 0,001 M CH3COONa és 0,02 M K2SO4 van?
    2. Mi az aktivitás és az aktivitási koefficiens?
    3. A Debye-Hückel elmélet és alkalmazhatóságának korlátai.
    4. Mi a félneutralizációs pont?
    5. Mi a kalomel elektród? Miért használják elterjedten?
    6. Hogyan határozható meg pKd a titrálás adataiból?
    7. Írja le a Brønsted-féle sav-bázis elmélet lényegét max. 5 mondatban!
    8. Pufferoldatok pH-jának számítási módjai (Kv nem kell).
    9. Rajzoljon fel egy sematikus erős bázis - gyenge sav titrálási görbét és ismertesse a jellemző pontokat!
    10. Számítsa ki a pH-ját a következő pufferoldatoknak:
      a:
       0,01 M CH3COOH és 1,0 M CH3COONa,
      b:
      0,1 M CH3COOH és 0,001M CH3COONa.
      (Kd(CH3COOH)=1,8x10-5)
    11. 15 cm3 0,2 M ecetsav oldathoz 5 cm3 0.6 M NaOH-oldatot adunk. Mennyi lesz a keletkező oldatban az ecetsav és az acetát koncentrációja (Kd(CH3COOH)=1,8x10-5)?

  8. Fémkomplexek stabilitási állandóinak meghatározása

    1. Ismertesse a lépcsőzetes komplexképződést egyenletekkel!
    2. Fejezze ki a lépcsőzetes stabilitási állandókat!
    3. Mit nevezünk komplexszorzatnak?
    4. Mit nevezünk komplex vegyületnek? Ismertesse ezek legfontosabb jellemzőit!
    5. Mi az átlagos ligandumszám? Írja fel definiáló egyenletét!
    6. Mi a komplexképződési függvény? Rajzolja fel a képződési görbéket azon rendszerre, amelyben ML és ML2 összetételű komplexek képződnek, valamint K2/K1>104 (a), K2/K1<104 (b).
    7. Hogyan határozható meg Ka értéke?
    8. Mi az alapja a potenciometrikus módszer alkalmazásának komplex egyensúlyokat tartalmazó oldatok összetételének meghatározására? Hogyan végezne ilyen méréseket?
    9. Hogyan határozzuk meg a szabad ligandum koncentrációját pH-mérés alapján?
    10. Hogyan határozzuk meg a képződési görbét fém - NH3 rendszerben?
    11. Hogyan határozzuk meg a képződési görbét fém - etilén-diamin (en) rendszerben?

  9. Disszociációs egyensúlyi állandó meghatározása spektrofotométerrel

    1. Mi a Beer-Lambert-törvény? Definiálja a jelöléseket!
    2. Milyen feltételek mellett használható spektrofotometriás módszer egyensúlyi állandók meghatározására?
    3. Hogyan függ össze az aktivitásokkal és a koncentrációkkal kifejezett disszociációállandó? Mi a pKa és pKc?
    4. Vezesse le a pKa meghatározására alkalmas összefüggést!
    5. Adott vegyület esetén milyen hullámhosszon kell végezni az abszorbanciák mérését és hogyan határozza meg ezen hullámhossz értékét?
    6. Mi az ionerősség? Miért vezették be a fizikai kémiába?
    7. Számítsa ki az alábbi oldatok ionerősségét:
      a.
      2,0 cm3 0,1 M ecetsav, 2,5 cm3 0,2 M nátrium-acetát és 5,0 cm3 1,0 M KCl felhígítva 50 cm3-re.
      b.
      1x10—4 M indikátor (HI), 0,025 M nátrium-acetát és 0,01 M KCl.
      c.
      5 cm3 1x10-4 M indikátor (HI), 2,5 cm3 0,2 M nátrium-acetát, 2,0 cm3 0,1 M ecetsav, 5,0 cm3 1,0 M KCl felhígítva 50,0 cm3 -re.
    8. Hány cm3 1,0 M KCl-oldatot kell 10 cm3 0,1 M HCl-oldathoz adni, hogy az elegyet 50,0 cm3-re hígítva az ionerősség 0,4 M legyen?
    9. Vezesse le a teljesen disszociált és a nem disszociált alak koncentrációjának arányára vonatkozó egyenletet!
    10. Általános érvénnyel fogalmazza meg, hogyan kell különböző indikátorok esetében a jegyzetben leírt rendszereket összeállítani!
    11. A gyakorlat során milyen kísérleti adatokat fog meghatározni és ezekből hogyan számítja Ka-t?
    12. Miért nem függ azon oldat abszorbanciája az ionerősségtől, amely egy indikátornak vagy csak a teljesen protonált, vagy csak a teljesen deprotonált formáját tartalmazza?

  10. pH-metriás mérőrendszer kalibrálása és a vízionszorzat meghatározása Gran módszerével

    1. Mit értünk vízionszorzat alatt? Milyen feltételek mellett tekinthető állandónak?
    2. Milyen pH definíciókat ismer?
    3. Hogyan működik az üvegelektród?
    4. Írja fel a Nernst-egyenlet általános alakját egy redoxifolyamatra és vezesse le ebből a pH és a potenciál összefüggését az üvegelektród esetében!
    5. Mi okozza a diffúziós potenciált és hogyan lehet állandó értéken tartani?
    6. Mi az ionerősség? Miért szükséges az egyensúlyi kémiában?
    7. Számítsa ki az alábbi oldatok ionerősségét:
      a.
      2,5 cm3 0,1 M sósav és 1,0 cm3 0,2 M NaOH felhígítva 50 cm3-re.
      b.
      1x10—3 M indikátor (HI), 0,0025 M NaOH és 0,01 M KCl együttes oldata.
      c.
      2,0 cm3 0,05 M KH-ftalát és 0,15  cm3 1,0 M NaOH felhígítva 50,0 cm3 -re.
    8. Vezesse le a gyenge sav-erős bázis titrálásra érvényes Gran-transzformációt az ekvivalenciapont előtt!
    9. Vezesse le a gyenge sav-erős bázis titrálásra érvényes Gran-transzformációt az ekvivalenciapont után!
    10. Vezesse le az erős sav-erős bázis titrálásra érvényes Gran-transzformációt az ekvivalenciapont előtt!
    11. Mi az Irving-faktor definíciója és kémiai jelentése!
    12. Vezesse le a vízionszorzat számítására szolgáló képletet!

  11. a. Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása Ia: Méréselőkészítés a Cu(II)-tetramin rendszerben

    1. Mit értünk egy oldott részecske egyensúlyi, analitikai, teljes és bemérési koncentrációja alatt?
    2. Mi a komponens és mi a részecske?
    3. Mi a a stabilitási állandó és a stabilitási szorzat definíciója?
    4. Mi az összetételmátrix?
    5. Írja fel a foszforsav-oldatban található részecskék összetételmátrixát!
    6. Mi az ionerősség definíciója?
    7. Mennyi az ionerősség egy M2+-ot, A--ot és MA+-ot tartalmazó oldatban, ha TM=0,02 M, TA=0,04 M és a stabilitási állandó 100?
    8. Vezesse le, minimálisan hány mért adat szükséges pH-metriás mérés esetén ahhoz, hogy egy n komponensű, p db asszociátumot tartalmazó rendszert leírhassunk?
    9. A kérdés ugyanaz, mint az előző, csak spektrofotometriás mérések esetén.
    10. Mi a vízionszorzat, milyen folyamatot jellemzünk ezzel?

    11.b. Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása Ib: Értékelés

    1. Mi a Lambert-Beer törvény? Definiálja a jelöléseket!
    2. Milyen kísérleti módszereket használna stabilitási állandók meghatározására? Jellemezze ezeket 2-2 mondatban!
    3. Mi a Job-módszer?
    4. Mi a mólarány módszer?
    5. Mi az alapja annak, hogy állandó fémion- és ligandumkoncentrációnál is tudunk stabilitási állandókat meghatározni?
    6. Írja fel az összefüggéseket a teljes és az egyensúlyi koncentrációk között abban az oldatban, amely H-t, M-t, A-t, HA-t, H2A-t, MA-t és MAH-t tartalmaz!
    7. Miért fontos az ionerősség állandó értéken tartása stabilitási állandók meghatározásakor?
    8. Miért kell több kísérleti adatot gyűjteni a minimálisnál?
    9. M fémion oldatát titráljuk A ligandum oldatával. Hogyan számítjuk ki a teljes koncentrációkat a titrálási pontokban, ha a titrálandó oldat kezdeti térfogata V0?
    10. Mi az eloszlási diagram?

    11.c. Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása IIa: Mérés az aszparaginsav rendszerben

    A kérdések megegyeznek a 11a. gyakorlat kérdéseivel.
    11.d. Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása IIa: Értékelés az aszparaginsav rendszerben

    1. Hogyan számítja a teljes koncentrációkat a titrálási görbe egyes pontjaiban?
    2. Írja fel a teljes és az egyensúlyi koncentrációk közötti összefüggéseket egy aszparaginsavat tartalmazó oldatra!
    3. Definiálja az átlagos protonálódási fokot!
    4. Adja meg az összefüggést az átlagos protonálódási fok és a stabilitási szorzatok között a vizsgált rendszerben!
    5. Vezesse le a K1H meghatározására alkalmas linearizált formulát!
    6. Vezesse le a K2H és K3H meghatározására alkalmas linearizált formulák egyikét!

    A 7-10. kérdések megegyeznek a 11b. gyakorlat 7-10. kérdéseivel.

  12. a. Egyensúlyi állandó meghatározása I: Tervezés

    1. Miért lehet fontos egy már tanulmányozott egyensúlyi reakció állandójának meghatározása?
    2. Definiálja az aktivitást és az aktivitási koefficienst híg elektrolitok oldatában!
    3. Írja le maximum 4-5 mondatban, mit vesz figyelembe a Debye-Hückel elmélet az aktivitási koefficiensek számításakor!
    4. Írja fel a differenciális és integrális van't Hoff egyenlet!
    5. Írja le egy- egy mondatban, mit ért teljes- , egyensúlyi- , analitikai- és bemérési koncentráción (analitika!)!
    6. Miért érdemes jóval több adatot mérni, mint amennyi a számításokhoz okvetlenül szükséges?
    7. Mit ért egy egyensúlyi rendszer eloszlás diagramján (analitika!)!
    8. Hogyan használja fel a trijodid és a teljes jódkoncentráció arányát a végrehajtandó mérések megtervezésekor?
    9. Definiálja az ionerősséget! Mekkora az ionerősség a 10-4 M ecetsav oldatban (Kd=1,8x10-5)?
    10. Definiálja az ionerősséget! Mekkora lesz az ionerősség - teljes disszociációt feltételezve - a következő oldatok összeöntése után:
      100,0 cm3 0,1 M Na2SO4,
      300,0 cm3 0,2 M FeCl3 és
      100,0 cm3 1,0 M HCl?
    11. Mekkora lesz a trijodid koncentráció, ha összeöntünk 100,0-100,0 cm3 5x10-4  M I2- és I--oldatot (Ka=500)?

    12b. Egyensúlyi állandó meghatározása II:  Mérés és értékelés

    1. Milyen zavaró reakciókkal kell számolni a trijodid képződésekor?
    2. Milyen hatásokon keresztül befolyásolják a mellékreakciók a trijodid képződési állandójának számítását?
    3. Vezesse le a trijodid, jód és jodid egyensúlyi koncentrációját megadó képleteket az egyensúlyi állandó és a teljes koncentrációk függvényében!
    4. Mi a Lambert-Beer törvény? Hogyan fejezhető ki az abszorbancia a jód-jodid-trijodid egyensúlyi rendszerben?
    5. Hogyan készíti el a szükséges I2-oldatot?
    6. Hogyan határozza meg a teljes jód-koncentráció?
    7. Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a hőmérséklet beállt a mérendő mintában?
    8. Milyen elvek alapján választja ki azokat a hullámhosszakat, ahol a méréseket kiértékeli?
    9. Mi az abszorbancia mátrix?
    10. Mi a négyzetösszegfüggvény és mi a szerepe a nemlineáris paraméterbecslésben?
    11. Hogyan szemléltethetők grafikusan a kísérleti adatok hibái?

  13. Kétatomos molekulák rezgési-forgási színképe

    1. Miért különbözik ugyanannak a vegyületnek szilárd, illetve gáz/gőzállapotban felvett színképe a 7000-200 cm-1 hullámszám tartományban?
    2. Írja fel a rezgési-forgási term kifejezését!
    3. Mely paraméterektől és hogyan függ egy kétatomos molekula rezgési frekvenciája a klasszikus mechanikai modell alapján?
    4. Milyen összefüggés van a B forgási állandó és a molekula geometriája között?
    5. Mik azok a kiválasztási szabályok, amelyeket a rezgési-forgási színképek értelmezésekor figyelembe veendők?
    6. Miért nem azonos a rezgési-forgási színképben a szomszédos sávok távolsága?
    7. Mi az abszorpciós színkép keletkezésének feltétele a rezgési és mi a forgási spektroszkópia esetében?
    8. Mit jelent az, hogy egy molekula gömbi, szimmetrikus, lineáris vagy aszimmetrikus pörgettyű?
    9. Mi a jele annak, ha egy molekula általunk vizsgált rezgésének leírására már nem alkalmas a harmonikus oszcillátor közelítés?
    10. Mi a jele a rezgési-forgási színképben, ha a kétatomos molekula olyan atomokból épül fel, amelyeknél több izotóp van jelentős mennyiségben jelen?

  14. Dielektromos állandó meghatározása

    1. Mi az elektromos dipólus és annak momentuma?
    2. Mi az elektromos polarizáció?
    3. Molekuláris szinten miből áll az elektromos polarizáció?
    4. Írja fel a Clausius-Mositti egyenletet!
    5. Definiálja a moláris polarizációt!
    6. Definiálja a moláris refrakciót!
    7. Hogyan számítható ki egy anyag relatív permittivitása a mért kapacitások ismeretében?
    8. Oldatban hogyan számítható a végtelen híg oldatra vonatkoztatott oldott anyag moláris polarizációja a Pm-x2 függvény ismeretében?
    9. Oldatban hogyan számítható a végtelen híg oldatra vonatkoztatott oldott anyag moláris polarizációja a relatív permittivitás-x2 és az oldat sűrűség reciproka-x2 függvények ismeretében?

  15. Molekulapálya számítások: Bevezetés a Hückel- (HMO) és a kiterjesztett Hückel- (EHMO) módszerbe

    1. Írja fel a Coulomb, a rezonancia- és az átfedési integrálok definícióját!
    2. Mi a variációs elv, a Walsh diagram és a hibridpálya?
    3. Milyen egyszerűsítő feltételek vezetnek a Hückel-féle közelítéshez?
    4. Vezesse le az etén esetében a Hückel-féle közelítést!
    5. Mi a határpálya, melyek a kitüntetett szerepű határpályák és miért?
    6. Hogyan adhatja meg az etén Hückel-féle közelítésének felhasználásával valamely rezonanciastabilizált rendszer rezonanciaenergiáját?
    7. Hogyan számítható a töltéssűrűség és a dipólusmomentum a Hückel-féle közelítésben?
    8. Rajzolja fel az etén és az 1,3-butadién energiadiagramját a Hückel-féle közelítés felhasználásával!

  16. Az arzenit- és hexaciano-ferrát(III)-ionok közötti reakció kinetikai tanulmányozása

    1. A reakciórend, a részrend és a sebességi együttható definíciói.
    2. Ismertesse röviden a kezdeti sebességek módszerét!
    3. Ismertesse röviden az izolációs módszert!
    4. Hogyan határozza meg a kezdeti reakciósebességet ebben a reakcióban?
    5. Miért és hogyan tanulmányozható a címben megadott ionok közötti reakció spektrofotometriával?
    6. Milyen mérési adatokból és hogyan számítja ki a sebességi együtthatót?
    7. Milyen kémiai reakció játszódik le az arzenit- és hexaciano-ferrát(III)-ionok között?
    8. Hogyan határozza meg az egyes reaktánsok részrendjeit?
    9. Mi a Beer-Lambert-törvény? Definiálja az egyes jelöléseket!
    10. Hogyan számítja ki adott t időponthoz tartozó [hexaciano-ferrát(III)]-ion koncentrációkat?
    11. A nátrium-arzenitre, vagy a nátrium-hidroxidra vonatkozó részrend meghatározásával kapcsolatos mérési adatokból kiszámítható-e a hexaciano-ferrát(III)-ionra vonatkozó részrend? Ha igen, hogyan?

  17. Autokatalitikus reakció kinetikai vizsgálata

    1. Az autokatalitikus reakció definíciója. Rajzolja fel a reaktánsra és a termékre vonatkozó koncentráció - idő görbéket és értelmezze azokat!
    2. Hogyan dönthető el, hogy egy autokatalitikus folyamatban mi a katalizátor?
    3. A reakciórend, a részrend és a sebességi együttható definíciói.
    4. Milyen módszereket ismer a részrendek és a sebességi együttható meghatározására?
    5. Milyen reakció játszódik le a permanganát és oxalát ionok között? Mit tud a rendszer kinetikai viselkedéséről?
    6. Írja fel az A + K = B + 2K rendszerben a sebességi egyenletet és annak integrált alakját a legegyszerűbb esetre.
    7. A gyakorlat során használható különböző kísérleti módszereknél melyik komponensre és hogyan határozza meg a koncentráció - idő görbéket?
    8. Hogyan határozza meg t1/4, t1/2 és t3/4 értékét?
    9. Az I. ponthoz tartozó rendszerekre melyik komponensre és hogyan határozza meg a részrendet?
    10. A II. ponthoz tartozó rendszerekre milyen kísérleti adatokat határoz meg? Ezekből milyen kinetikai adatokat és hogyan számít ki?

  18. a. Karbonsavészterek elszappanosítása I: Vezetőképességi mérés
    1. Írja fel az elszappanosítási reakció bruttó sztöchiometriai egyenletét, illetve sebességmeghatározó lépését!
    2. A mérés körülményei között miért nem egyensúlyi a vizsgált reakció?
    3. Miért követhető vezetőképesség mérésével a reakció előrehaladása?
    4. Mit értünk moláris vezetés alatt a kiértékeléshez használt egyenletek levezetésekor?
    5. Milyen elv alapján határozza meg a reaktánsok koncentrációját a gyakorlat során?
    6. Hogyan határozza meg egy erős sav pontos koncentrációját KHCO3 segítségével?
    7. Hogyan határozza meg G0 értékét a mérés során?
    8. Hogyan határozza meg Ginf értékét a mérés során?
    9. Milyen elv és képlet alapján számítja ki a koncentrációkat a mért vezetésekből?
    10. Csoportosítsa a kiértékelési módszereket és sorolja fel előnyeiket és hátrányaikat!
    11. 10 cm3 észteroldatot forralunk 20 cm3 0,015 M NaOH-oldattal egy órán át. Visszahűtés után 10 cm3 mintát veszünk, amire 4,85 cm3 0,01 M HCl-oldat fogy. Mennyi volt a kiindulási észteroldat koncentrációja?

    18.b. Karbonsavészterek elszappanosítása II: Értékelés

    1. Mi a reakciósebesség és a rendűség definíciója?
    2. Mit nevezünk másodrendű reakciónak?
    3. Írja fel a másodrendű reakciók két fő típusának differenciális és integrált sebességi egyenleteit!
    4. Hogyan határozható meg a k a háromféle linearizált alakból [A]0=[B]0 esetén?
    5. Vezesse le [A]t integrált alakját a d[A]/dt kifejezésből a kezdeti feltétel segítségével [A]0=[B]0 esetén!
    6. Milyen feltételek mellett lehetséges a kinetikai görbe kiértékelése G0 és G inf mérése nélkül és milyen képlettel?
    7. Írja fel az [A]t függvény linearizált formáját [A]0 és [B]0 nem egyenlő és magyarázza el, hogyan alkalmazható ez az egyenlet a k meghatározására!
    8. Írja fel a nemlineáris illesztéshez használandó egyenletet [A]0=[B]0 esetén, ha a mért Gt-t adatokat illesztjük! Adja meg a linearizált formát is!
    9. Sorolja fel a használható kiértékelési módszereket!
    10. [A]0=0,01 M és [B]0=0,015 M esetén mennyi a t időpontban [B]t értéke, ha Gt=2,3 mS, G0=2,8 mS és Ginf=2,1 mS?

  19. a. A vas(III) - tiocianát reakció kinetikájának vizsgálata a megállított áramlás módszerével I: Méréselőkészítés

    1. Írja le 3-5 mondatban a megállított áramlás módszerének lényegét!
    2. Milyen komplexképződési folyamatok játszódnak le egy vas(III)-at és tiocianátot tartalmazó rendszerben?
    3. Milyen egyensúlyi folyamatok jelentősek pH 2 körül egy Fe(III)-oldatban?
    4. Hogyan biztosítható az, hogy a vizsgált rendszerben csak 1:1 összetételű komplex képződjék?
    5. Rajzolja fel egy "stopped-flow" készülék sematikus ábráját!
    6. Mi a holtidő?
    7. Mi a keveredési idő?
    8. Mit kell figyelembe venni a törzsoldatok elkészítésekor?
    9. Miért célszerű az összekeverendő oldatokban azonos ionerősséget tartani?
    10. Hogyan határozza meg komplexometriásan egy oldat vas(III) tartalmát?

    19.b. A vas(III) - tiocianát reakció kinetikájának vizsgálata a megállított áramlás módszerével II: Mérés és értékelés

    1. Mi az ionerősség és mi a jelentősége ionreakciók tanulmányozásában?
    2. Mennyinek kell lenni a NaClO4 koncentrációnak egy 0,5 M ionerősségű oldatban, ha az oldat még 0,01 M Fe(NO3)3-at és 0,1 M HClO4-et is tartalmaz?
    3. Hogyan biztosítható állandó ionerősség a reaktív elegyben?
    4. Írja fel a FeSCN2+ képződésének sebességi egyenletét és magyarázza meg 2-3 mondatban!
    5. Milyen egyszerűsítő feltételek mellett lehet ebben a rendszerben sebességi állandót (k) számítani a mért adatok linearizálásával?
    6. Milyen összefüggés alapján értékeli ki a mérési adatait?
    7. Mit jelent a "pszeudo-elsőrendű kinetika" kifejezés?
    8. Hogyan lehet figyelembe venni azt, hogy a Fe(III) koncentráció nem teljesen állandó a reakció során?

  20. ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
    1. Írja fel a szabadelektron Zeeman-energiáját mágneses térben! Mi a rezonancia feltétele?
    2. Jellemezze az ESR spektrum egyetlen I spinű mag által létrehozott hiperfinomszerkezetét (vonalak száma, intenzitása)! Mi a csatolási állandó?
    3. Jellemezze az ESR spektrum n számú I=1/2 spinű mag által létrehozott hiperfinomszerkezetét (vonalak száma, intenzitása)!
    4. Definiálja a McConnell-egyenletet! Mire alkalmazzák?
    5. Foglalja össze néhány mondatban a variációs elv lényegét!
    6. Definiálja a Coulomb, a rezonancia és az átfedési integrált! A Hückel módszer milyen közelítéseket alkalmaz ezek értékeire?
    7. Hogyan határozza meg a gyakorlaton a Hückel módszer segítségével a gyökanionban levő párosítatlan elektron eloszlását?
    8. Mi a szimmetriaművelet? Sorolja fel típusait, melyek segítségével a molekulák szimmetriája leírható!
    9. Mit ad meg az adott bázison végrehajtott szimmetriaművelet karaktere?
    10. Mit mutatnak meg a karaktertáblák első oszlopában (az egységművelet alatt) lévő karakterek?
    11. Mely szimmetriaműveletek sorolhatók egy osztályba?


Vissza