Description

The course introduces the most important laboratory practices. Students learn handling of chemicals, laboratory tools, performing laboratory operations, recording and evaluating experimental data.

Students have to prepare for the practice at home by thoroughly reading the hand-outs, answering to the control questions and doing the calculations.

Requirements

• The lab lasts for 4 hours in every two weeks at the times indicated in the ETR.
  
• Lab attendance is allowed on complying the health and safety rules only. Students absent from one lab must show a proper excuse (e.g. official not from a doctor), in which case the lab will be made up at the last occasion in the semester. Unexcused lab cannot be made up and will result in a failed grade (1) for both the control questions and for the exercise.
• Students have to prepare for the practice at home by thoroughly reading the hand-outs, answering to the control questions and doing the calculations.
• The hand-out and the record sheet (lab report) has to be printed out before the lab.

Conditions to start the laboratory

• Students have to arrive on time to the lab well prepared.
• The printed hand-out and the record sheet has to be brought to the lab.
• Appropriate personal protective equipment (lab coat, safety goggles, protective gloves) has to be worn during the lab. Lab coats must be buttoned and sleeves rolled down.
• Every student should have the individual equipment needed for the work: pen, pocket calculator, wiping cloth (for cleaning the table), scissors, self-adhesive label, chemical spoon, matches/lighter (to light gas burners). Everything else (bag, coat, telephone, etc.) should be left in the closets (same color as the name of the lab) in the hallway.
• Students can start the work in the lab if they are well prepared. At the very beginning of the lab, a test will be written in 15 minutes to check it. The test has two parts: one question from the control questions related to the practice of the week and one calculation related to preparation of solution, stoichiometric or pH calculations. Those who pass the test, can start the work in the lab, otherwise (if the knowledge of the student about the practice is insufficient, or the test is not written due to late arrival) the student is not allowed to work in the lab, and it counts as a failed lab.

Work in the laboratory

• The work, the tasks, the observations, discussions, and calculations should be written in the record sheet by pen only!
• Students who deliberately or severely violate safety rules or use no protective equipment despite warning, will be sent away from the lab and their practice counts as failed labs. The make-up lab is according to the regulations of excused labs.
• Lab area has to be kept clean organized all the time.
• Leaving the lab for more than 15 minutes requires permission from the instructor.
• No eating and drinking and storing food in the lab.
• All injuries must be reported regardless of severity.
• The instructor or the technician should be informed of any broken device/equipment immediately. Students are financially responsible for the laboratory equipment used. Labwares obtained at the beginning of the practice, should be given back in the same conditions at the end of the practice (clean and intact), and this should be confirmed by the signature of the technician on the record sheet. The instructor or the technician should be informed of any broken device/equipment. The way of replacing the device/equipment is determined by the instructor, but the cost is of the student. Missing/lost or broken equipment should be replaced till the end of the semester. It is also a requirement of finishing, completing the course, obtaining the credits.
• When all the work is finished, the obtained equipment has to be cleaned and returned to the technician, who signs the record sheet proving the successful return.
• Finally, the signed record sheet has to be given to the instructor who lets the student leave the laboratory. If all the tasks are completed ahead of time, the instructor may allow the students to leave earlier.
• The lockers has to be emptied on leaving the laboratory, otherwise the technicians will empty them.

Evaluation at the end of the semester:

The work is evaluated based on the entrance tests and the evaulation sheets.
The final grade of the semester is calculated from the weighted average of the two parts: the grades of the control questions (1/3), the grades of the experiments based on the record sheets (2/3).
Conditions to pass the course and obtain the credit allocated:

• Minimum 80% of the practices (i.e., 5 out of 6) should be completed successfully to acquire the credits for the course.
  If a student misses with excuse or fails a practice, one can be repeated/improved on the last session. Unexcused lab cannot be made up and will result in a failed grade (1) for both the control questions and the exercise.
  
• The average of the exams is at least 2.00 for both the entrance exams and the practices.
• Replacement of the lost/broken equipment till the end of the semester.

The final grade based on the weighted average:

Schedule

Control Questions

Eszközök

Üvegeszközök

• Igen kevés alkálit tartalmaznak a tűzálló üvegek, melyek kalciumon kívül alumíniumot, cinket és bórt is tartalmazhatnak.
• A fém-gőzöknek ellenálló üvegek (nátrium-gőz lámpa) a szilícium-dioxid mentes alumoborát üvegek.
• A cérium-oxid tartalmú üvegek az ultraibolya fényt elnyelik, míg a kvarc és az alumínium foszfát üvegek jól áteresztik.
• A Röntgen sugarat a lítium-berillium-borát üvegek engedik át, míg az ólomüvegek elnyelik.
• Az üvegek színezésére vas, kobalt, króm és rézoxidokat használnak.

• Lágyüveg, (thüringiai és jénai) 400-500 °C között lágyulnak, lineáris hőtágulási együtthatójuk általában 85-100 10⁷ /°C.
• Keményüveg, (Pyrex, Ergon, "Geräte 20-as", Durán, Supremax) 500-600 °C környékén lágyulnak, hőtágulási együtthatójuk 30-50 10⁷ /°C.
• Kvarcüveg hőtágulási együtthatója a legkisebb az üvegek között, a gyors hőmérsékletváltozást is jól bírja. Lágyuláspontja magas, kb. 1350 °C-ig alkalmazható, bár 1000 °C fölött jelentős az átkristályosodási sebessége, ami miatt hosszabb ideig nem tehető ki ilyen magas hőmérsékletnek (mikrokristályos szerkezetűvé válása folytán porózus lesz). Savanyú és semleges kémhatású anyagokkal szemben igen ellenálló. A kvarcüveget nagy hőmérsékletváltozásoknak kitett eszközöknél, nagy tisztaságot igénylő kémiai műveleteknél használják. Mivel az ultraibolya fényt átengedi, ultraibolya fényforrásokat és ultraibolya fény vizsgálatára szolgáló berendezések prizmáit, lencséit, küvettáit készítik kvarcból. Kvarcból igen vékony, rugalmas szálak húzhatók, amelyek precíziós műszerek lengő részének felfüggesztésére használhatók.

Az üvegtechnikusok által gázégőn készített eszközök, berendezések anyagai elsősorban a keményüvegek.

Általános használatú üvegeszközök

• A kémcsövet nyílt lángon melegíthetjük, ferdén tartva, végét a gázégő lángjának felső harmadába helyezve. Ha a folyadékot hosszabb ideig kell forralni, akkor kémcsőfogóval fogjuk meg a kémcsövet. A kémcsőben lévő folyadékot a kémcső rázogatásával állandó mozgásban tartjuk a lökdösődő forrás elkerülésére, de közben a kémcső száját ne fordítsuk se magunk, se a szomszédos dolgozó felé.
• A főzőpohár, az Erlenmeyer-lombik, a talpas lombik és a gömblombik fala vékony, nagyobb hőmérsékletingadozást is kibír. A folyadékot tartalmazó edényt kerámiabetétes dróthálóra, vagy kerámialapra állítva melegítjük. Gömbölyű fenekű lombikot nyílt lángon is melegíthetünk, célszerű azonban az egyenletes felmelegítés biztosítására az égőt állandó mozgásba tartani.
  Az edényeket felmelegítés előtt kívülről töröljük szárazra. Az erősen felmelegített edényt nem szabad hirtelen vasállvány lapjára helyezni. A forró vizet vagy oldatot - kivéve a forró tömény kénsavat - tartalmazó edényt hűthetjük hideg vízzel.
• A kristályosítócsésze általában vastagabb falú és kevésbé hőálló mint pl. a főzőpohár, ezért csak vízfürdőn melegíthetjük.
• Az óraüveget nem melegíthetjük, nem tűzálló.
• A vastag falú, öntött üvegedények, pl. folyadéküvegek, porüvegek, üvegkádak nem melegíthetők.

Térfogatmérő üvegeszközök

A folyadékok térfogatának mérésére szolgáló eszközök közül a mérőlombikok betöltésre, a mérőhengerek kiöntésre, a pipetták és büretták kifolyásra vannak hitelesítve.
Térfogatuk csak a megadott hőmérsékleten egyezik meg az eszközön feltüntetett értékkel. A térfogatmérő eszközöket nem szabad erősebben felmelegíteni, mert egyrészt kevéssé tűrik a hőmérsékletváltozást, másrészt lehűlve csak hosszú idő után nyerik vissza eredeti térfogatukat.

Tisztításuk

Az üvegedények és az üvegből készült laboratóriumi eszközök tisztítása általában vízzel és üvegmosó kefével történik szintetikus mosószeroldat felhasználásával. Makacsabban tapadó szennyeződések - ha súrolással kárt nem okozunk - kefével, súrolószerekkel távolíthatók el. A kefével el nem érhető helyekről valamilyen szemcsés anyag (pl. márványdara), szűrőpapír darabkák és mosófolyadék keverékével való rázogatással távolítható el a szennyezés.

Ha vízzel nem sikerül a szennyeződés eltávolítása, akkor kémiai tisztítással próbálkozhatunk. Amennyiben ismerjük a szennyeződés anyagát, általában könnyen tudunk találni olyan reagenst, amely képes azt oldani. Ha nem ismerjük, akkor kis mennyiségű tömény lúggal, savval vagy királyvízzel próbálkozhatunk. Jó eredményt érhetünk el krómkénsav alkalmazásával, amely egyúttal zsírtalanít is. A zsírtalanítás egyéb oxidáló oldatokkal (30 %-os H₂O₂ és tömény kénsav 1:1 arányú elegyével, gyengén lúgos kálium-permanganáttal) is elvégezhető.

Az eszközöket tisztítás után többször kiöblítjük csapvízzel, majd kevés desztillált vízzel, a víz lecsorgása után szűrőpapírra állítva állványon vagy szárítószekrényben szárítjuk. Tiszta levegő átszívatásával - különösen ha előzőleg alkohollal vagy acetonnal öblítettük az edényt - meggyorsíthatjuk a szárítást.

Az üvegeszközök és edények falát védőréteggel (pl. paraffin, cerezin) ajánlatos bevonni akkor, ha az üveg és a benne lévő anyag között nemkívánatos kölcsönhatás várható. Igen ellenálló filmet lehet kialakítani üveg felületén teflonból.

Sok esetben igen előnyös, ha az üvegeszközök belső felületét víztaszítóvá tesszük. Ilyenkor a vizes oldatok belőlük utánfolyás nélkül teljes mennyiségben kiönthetők. A víztaszító, szilanizált felület kialakítása előtt az edény felületét letisztítjuk és megszárítjuk. Ezután metil-klórszilánnal benedvesítjük, majd benzol oldattal átöblítjük, és hagyjuk megszáradni. Végül vízzel alaposan kiöblítjük. A felületen kialakult víztaszító szilikon nem távolítható el szerves oldószerekkel, szappannal, detergenssel, de a híg lúg oldat lassan elroncsolja. A víztaszító réteg legjobban úgy őrizhető meg, ha teljesen szárazon vagy vízzel töltve tároljuk.

Porcelán eszközök

A zománcos porceláneszközök hasonló kémiai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az üvegedények.

• Porcelán tégelyekben, tálakban és csónakokban szilárd halmazállapotú anyagokat is melegíthetünk. A hőmérséklet jóval magasabb lehet, mint üvegedények használatakor. A porcelán tálat az égő mozgatásával, a tégelyt anélkül is melegíthetjük közvetlen lángon. Nagyobb falvastagságuk miatt azonban a porcelánedényeket nem szabad hirtelen felmelegíteni, ill. lehűteni, ezért fokozatosan erősítsük vagy csökkentsük a hevítést.
  
• A porcelán mozsár anyagok porítására szolgáló, törővel ellátott, vastag falú, belül többnyire mázatlan eszköz.
  
• A szűrésnél használatos Büchner-tölcsér, valamint az exszikkátorok betétje, kanalak, stb. ugyancsak porcelánból készülnek.

Fémeszközök

• A Bunsen-állvány egy öntöttvas alaphoz derékszögben rögzített vasrúd. Szereléskor az állvány talpát úgy állítsuk, hogy a felszerelt készülék ne billentse fel az állványt.
• A kettős szorítódió két csavarral ellátott, derékszögű befogásra szolgáló csatlakozó.
• A fogó két, csavarral összeszorítható félkör alakú vagy egyenes és derékszögű szorítópofája szolgál a lombikok és csövek befogására. Sokféle kivitelben készül, így elnevezésük is különböző (lombikfogó, Witt-fogó, szervesfogó, stb.). A szorítópofák parafával, vagy gumival béleltek, hogy ne roppantsák össze az üvegeszközt. A befogandó üvegeszközt bal kezünkbe fogjuk, jobb kezünkkel forgatjuk a fogó szorítócsavarját. Az eszköz mozgásából és a fogó csavarjának járásából állapíthatjuk meg, hogy meddig szabad az eszközt beszorítani, hogy az biztosan álljon, de meg ne repedjen. Mindig olyan fogót válasszunk, melynek görbülete megegyezik a befogott üveg görbületével, mert akkor a megterhelés egyenletesen oszlik el.
• A hűtőfogó három vagy négyágú, szorítócsavarral ellátott, hűtők és csövek befogására szolgáló eszköz. A fogófelületeket gumival kell bevonni, hogy a törést elkerüljük.
• A szűrőkarika egy szárral ellátott karika, mely választótölcsér, üvegtölcsér befogására alkalmas.
• A melegítendő edényt (pl. tégelyt) vasháromlábra helyezett kerámiabetétes dróthálóra tesszük. A tégelyeket vasból, rozsdamentes acélból, nikkelből vagy nikkelezett acélból készült tégelyfogóval, vagy csipesszel fogjuk meg.
• A szilárd vegyszerek adagolására különféle méretű fémspatulákat, vegyszeres kanalakat készítenek különféle ötvözetekből.
• Az anyagok melegítésére használt Bunsen-égő vagy Teclu-égő. A Bunsen-égő fúvókáján át jut a gáz a csőbe. A fúvókával azonos magasságban a csövön két egymással szemben lévő levegőző nyílás van. A lyukakat ugyancsak két átellenes nyílással ellátott gyűrű elforgatásával zárhatjuk vagy nyithatjuk. Ezáltal a beáramló levegő mennyiségét szabályozhatjuk. Ha a levegőző nyílásokat elzárjuk, a gáz a cső végén világító és kormozó lánggal ég. Az égő meggyújtása előtt a levegőző nyílást el kell zárni, majd a gázcsap kinyitása után gyújtjuk meg a gázt. Ezt követően a levegőző nyílást a kívánt mértékben nyitjuk ki. Ha meggyújtáskor a nyílás teljesen nyitva van, előfordulhat, hogy az égő "begyullad", vagyis a gáz közvetlenül a fúvókánál ég. Ez munka közben is előfordulhat. Ha a begyulladást nem vesszük észre azonnal, az égő nagymértékben felmelegedhet. Ilyenkor a gázcsap elzárása után az égőt lehűtjük, és csak ezután gyújthatjuk meg újból a gázt. A Teclu-égőnél a beáramló gáz mennyiségét is szabályozhatjuk egy csavarral. A levegő a csőbe a cső kúp alakú kiszélesedése és a csavarmenetben mozgó lap közötti résen jut be. A lap csavarásával változtathatjuk a rés szélességét és ezzel a beáramló levegő mennyiségét.

A vasból/acélból készült eszközök a laborlevegőn korrodálódnak, ezért festéssel, a festetlen részeket pedig gyakori olajozással kell védeni. Rozsdamentes acélból (18 % Cr és 8 % Ni-tartalom) készült berendezések kémiai behatásoknak ellenállnak, az alkáliákat jól bírják, de híg kénsav, sósav és forró salétromsav hatására károsodnak.

Balesetvédelem

A laboratóriumi munka általános biztonsági szabályai

1. A laboratóriumban étkezni, inni, dohányozni tilos.
2. A laboratóriumban mindig rend és tisztaság legyen.
3. A laboratóriumokban a közlekedőutakat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, elzárni vagy eltorlaszolni. Különösen vonatkozik ez a kijáratok felé vezető utakra.
4. Minden laboratóriumban vagy annak bejáratánál legyen ott az előírt egy vagy több tűzoltó készülék, az elsősegély láda használható állapotban, valamint tűzoltó pokróc és vízzuhany.
5. Minden laboratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-, bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat arra az esetre, ha maró folyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztosítani.
6. Ha a bőrünkre sav fröccsen akkor először töröljük le, majd bő vízzel mossuk le, ha szükséges akkor közömbösítsük gyenge lúggal (nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, vagy bóraxszal). Lúgos szennyeződés esetén 2% töménységű ecetsav-oldattal, vagy bórsav-oldattal közömbösítsünk a törlés, illetve a vízzel való lemosás után!
7. Ha szemünkbe kerül maró anyag, akkor annak kimosásához használjuk a szemmosópoharat, savas szennyezés esetén a lúgos, lúgos szennyezés esetén savas közömbösítő oldatot használjunk! A gyors elsősegélynyújtás után mindenképpen forduljunk orvoshoz!
8. A tűzvédelmi eszközöknek - oltóhomok, kézi tűzoltó-készülék, (tűzjelző nyomógomb), vízzuhany, oltópokróc, fali tűzcsapszekrény - mindig hozzáférhető helyen kell lenniük és ezeket csak tűz esetén szabad használni.
9. A laboratóriumban minden dolgozónak ismernie kell az elektromos főkapcsoló, a víz-, gáz-, gőz-, vákuum- és sűrített levegő vezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját, hogy szükség esetén azokat késedelem nélkül használni tudják.
10. A munka befejezésekor a laboratórium bezárása előtt győződjünk meg arról, hogy minden közművezetéket, a munkahelyekhez tartozó víz, gáz, vákuum, stb. csapokat, majd a főelzáró-csapokat elzártuk, az ablakokat becsuktuk és az elektromos berendezéseket kikapcsoltuk (áramtalanítottunk)!
11. Minden közművezetéket és csapot időnként ellenőrizni kell, hogy jól zárnak-e, illetve nincs-e valahol szivárgás. A gázszivárgások helyének megállapításához szappanoldatot használjunk.
12. Az elektromos eszközök érintésvédelméről gondoskodni kell. Nedves kézzel még a földelt elektromos eszközökhöz sem szabad hozzányúlni.
13. Fűtőtestekre, gázcsövekre vagy ezek mellé - fűtőtesteknél 30, gázcsöveknél 10 cm távolságon belül - tilos gyúlékony anyagot rakni.
14. A laboratóriumban előforduló tűzesetet, balesetet mindenképpen jelenteni kell a gyakorlatvezetőnek!

Vegyszerek biztonságos használata

Az R és S mondat: a veszélyes anyagok kockázataira (risk), illetve azokkal kapcsolatos óvintézkedésre utaló rövid, szabványosított mondat.
A H és P mondat: a veszélyes anyagok jelentette veszély (hazard) természetét és mértékét, illetve azok használatából eredő káros hatások megelőzését (prevention) vagy legkisebbre történő csökkentését tartalmazó szabványosított mondat.
A biztonsági adatlap a felhasználók számára az anyagok fizikai, kémiai, élettani hatásait, továbbá a biztonságos tárolás és a felhasználás részleteit tartalmazó adatlap. Szerepel rajta a megnevezés, összetétel és az egyes képletek, veszélyességi besorolás, valamint a fizikai és kémiai tulajdonságok, a stabilitás és a reakcióképesség, toxikológiai adatok, szállításra, tárolásra és megsemmisítésre vonatkozó előírások.

Védőeszközök és használatuk

1. A laboratóriumokban szükség szerint egyéni védőeszközöket kell használni, ezek: gáz- vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, védőszemüveg, fejkendő; esetleg védőkesztyű és kötény. Ezen egyéni védőeszközök épségére és állandó használhatóságára minden dolgozónak, a saját érdekében a legnagyobb gondot kell fordítania. Használat után gondosan meg kell azokat tisztítani és a tárolásukra kijelölt helyre visszatenni. A védőeszközök tárolási helyét mindenkinek ismernie kell.
2. A laboratóriumi munka jellege szerint kell gáz- vagy porálarcot, esetleg mind a kettőt készenlétben tartani olyan helyen, ahol az szükség esetén azonnal elérhető.
3. Csak az a gázálarc nyújt védelmet a mérgezéssel szemben, amelynek szelepei kifogástalanul működnek, tökéletesen tapad az archoz, és a csónak megfelelő szűrőbetéttel van felszerelve.
4. Erős savakkal, lúgokkal, maró anyagokkal végzett munka során a gumikesztyű használata kötelező. Ezenkívül célszerű gumikesztyűt viselni minden bőrön át felszívódó méreg (pl.: dimetil-szulfát, bróm, fenol, stb.) töltésénél, kimérésénél is. A gumikesztyűt használat után, de még levétel előtt szappanos vízzel kell lemosni, nehogy az anyag hozzáérjen a bőrhöz levétel közben. Belül is ki kell mosni, szárazra törölni, kívül-belül talkummal behinteni és használaton kívül hűvös, száraz helyen kell tárolni.
5. Minden olyan munkánál, ahol fennáll annak veszélye, hogy savas vagy lúgos anyagok jutnak a szembe, ill. vákuum alatt dolgozunk, védőszemüveget vagy nem gyúlékony arcvédőlemezt kell viselni.
6. Amikor ballonból folyadékot öntünk ki mindig használjunk ballonbuktatót! Lúgok, savak, maró gőzöket kibocsátó vagy mérgező folyadékok pipettázása minden esetben csak méregpipetta vagy labdás pipetta segítségével történhet, azokat szájjal pipettázni tilos!
7. Ütésre vagy dörzsölésre érzékeny, robbanó anyagokkal végzett munkáknál vagy olyan munkáknál, ahol közvetlen robbanásveszély áll fenn, mindig a legkisebb anyagmennyiségekkel dolgozzunk. A munkát vagy szilánkveszélytől védő ernyő (pl. 1-2 cm vastag, nem gyúlékony, átlátszó műanyag lemez) mögül végezzük, vagy az egész fejet és a nyakat védő álarcot és erős bőrkötényt vegyünk fel, a kezünkre pedig húzzunk bőrkesztyűt.

Elszívófülkék

1. Minden esetben kötelező az elszívófülke használata, ha olyan munkát végzünk, amely bármivel szennyezheti a laboratórium levegőjét. A bűzös, maró és mérgező gázok és gőzök rendkívül veszélyesek a laboratórium dolgozóira.
2. A fülke csak akkor nyújt védelmet a mérgező vagy maró gázok, gőzök és porok ellen, ha jó az elszívása és tolóajtaját csak a legszükségesebb méretű kis résnyire hagyjuk nyitva. A fülke elszívó ventillátorainak működését ellenőrző lámpa jelezze.
3. Ha fülke alatt dolgozunk, akkor a laboratóriumban más elszívó ventillátor ne működjék.
4. A fülkékben nem szabad - melegítés céljából sem - gázlángot gyújtani, ha ott tűzveszélyes anyagokkal (gőzökkel, gázokkal vagy porral) kell számolni.
5. Ha egyetlen szellőző nyílás kivételével teljesen zárt (pl. csiszolatos) készülékben dolgozunk, akkor megengedett eljárás az, hogy a készüléket a fülkén kívül helyezzük el és csak a szellőzőnyílás - amelyen át a bűzös, mérgező vagy gyúlékony gőzök, gázok távozhatnak - torkollik gumicső segítségével a fülke elszívó-nyílásához. Ez a megoldás főleg akkor választható, ha a készülék mérete miatt nem fér el a fülke alatt. Ha bűzös, mérgező vagy tűzveszélyes gőzöket és gázokat fejlesztő folyadékokat vákuumszivattyúval kell szívatni (vákuumszűrés (nuccsolás), vákuumdesztilláció, stb.), akkor a szivattyú nyomóágát kell hasonló módon a fülke elszívó-csatornájához vezetni.
6. Nem szabad olyan fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz vagy nem működik, üvege törött, vagy tolóajtaját nem lehet lehúzni, vagy felnyitott állapotban rögzíteni.

Üvegeszközök biztonságos használata

1. Repedt, hibás üvegeszközökkel dolgozni tilos! A hibás, repedt eszközöket a technikusnak vagy a gyakorlatvezetőknek be kell mutatni, hogy cseréjükről gondoskodjanak.
2. Nem szabad használatra üvegkészülékeket a földön vagy olyan helyen felállítani, ahol a laboratóriumban dolgozók járkálás közben belerúghatnak vagy feldönthetik.
3. A készülékek szerelésére használt üvegcsövek vége sohase legyen éles, hanem olvasztással legömbölyített. Amikor üvegcsövet vágunk, vagy a készülék szerelésénél gumicsövet vagy dugót húzunk rá, akkor csavarjuk be a csövet egy törlőruhába.
4. Ha nagyobb átmérőkülönbség miatt a gumi nehezen húzható rá az üvegcsőre, akkor összeszerelésnél vízzel, glicerinnel vagy paraffinolajjal célszerű megnedvesíteni azt.
5. A készülékek szerelése a legbiztonságosabban a falba vagy asztalra erősített szerelőfalakra történhet. Ha talpas laboratóriumi (Bunsen-)állványra szerelünk, az állvány talpának a súlya legyen összhangban az állványra szerelt készülék és a belekerülő anyag együttes súlyával. A készülékek stabilitását összeszerelés után, az anyagok betöltése előtt gondosan ellenőrizni kell.
6. A készülék ne legyen túl mereven rögzítve az állványon. Melegítéskor az üveg tágul és veszélyes feszültségek keletkezhetnek. A fémfogók sehol ne érintkezzenek közvetlenül az üveggel, hanem legyenek mindig parafával, gumival vagy filccel bélelve.
7. Mozgó alkatrészek esetén (pl. keverő) azok helyes működéséről meg kell győződni beszerelésekor, az anyagoknak a készülékbe való betöltése előtt. A keverőket gyűrűvel biztosítani kell, mert a lombikra csúszó keverő könnyen kiütheti annak fenekét.
8. A mozgó alkatrészeket tartalmazó készülékeken munka közben bármiféle szerelést csak akkor szabad végrehajtani, ha a mozgó alkatrészt leállítottuk.
9. Ha a készülékben tűzveszélyes vagy mérgező gőzöket, gázokat fejlesztő anyagokkal fogunk dolgozni, különös gondot kell fordítani a tömítésekre. Összeszerelés után a jól záró, hézagmentes csatlakozást ellenőrizni kell, még mielőtt az anyagokat a készülékbe betöltenénk.
10. Csiszolatos készülékeknél a csiszolatokra kenőanyagot lehet felvinni, de azokat úgy kell megválasztani, hogy a készülékbe betöltött anyagok ne oldják, velük kémiai reakcióba ne lépjenek. A beszorult csiszolatot ilyenkor óvatosan melegíthetjük elektromos hajszárítóval vagy meleg vízzel, de használhatunk a nedvesítéséhez megfelelő oldószert is.
11. A készülékeket a védőeszközök alkalmazásával még a munka megkezdése előtt és az anyagok behelyezése előtt meg kell szívatni.
12. Tilos vákuum alá helyezni az olyan vékonyfalú üvegedényeket, amelyek nem gömb alakúak (állólombik, Erlenmeyer-lombik, stb.)! A készülékben levő anyag melegítését csak a biztosítható legnagyobb légritkítás után szabad elkezdeni.
13. A Dewar-edények vákuum alatt álló vékonyfalú üvegek. Széttörésük esetén ugyanolyan szilánksérülések fordulhatnak elő, mint más vákuumkészülék használatakor, ezért - ha nincs megfelelő borításuk - a velük való munka közben az egyéni védőeszközöket használjuk.
14. A vákuum-exszikkátorokat a vákuum rákapcsolása (megszívatás) előtt erős szövésű szűrővászonból vagy dróthálóból készült védőburokba kell helyezni, és abban tartani mindaddig, amíg belsejükben légritkítás van. A nyomáskülönbség miatt szétrobbanó vákuum-exszikkátor rendkívül súlyos sebeket okozhat.
15. Szűrőnuccson történő szűrés előtt az üveg szívópalackokat eldőlés ellen rögzíteni kell!
16. Ha az üvegkészülékben magas hőmérsékleten kell dolgozni, hőszigetelésre éghetetlen anyagokat (kerámiazsinór, üvegszövet, stb.) szabad használni. Ilyen célra éghető anyagot (pl. ruhát) használni tilos!

Szabályok az anyagok hevítésékor

1. Üvegeszközökben levő anyagot nyílt lánggal csak egészen kivételes esetekben szabad melegíteni (pl. olvadáspontmérő készüléket), de akkor is csak a láng vagy az edény állandó mozgatásával.
2. Tűz- és robbanásveszélyes folyadékok melegítésénél - ha forráspontjuk 82 ^oC alatt van - a vízfürdőt nyílt lánggal hevíteni tilos! Ilyen anyagokhoz csak zárt elektromos melegítő használható.
3. Tűzveszélyes folyadékokkal végzett műveletek esetében (kiöntés, extrahálás, stb.) legalább 3 m-es körzetben ne használjunk lángot, és áram alatt levő nem robbanásbiztos elektromos készüléket sem!
4. Ha a Bunsen-égő "begyullad", el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását el kell zárni - a szabályzógyűrű elforgatásával - és csak ezután szabad újra meggyújtani!
5. Infralámpa használatakor annak üvegburáját védőernyővel kell ellátni, mert széttörve súlyos sérüléseket okozhat! Az infravörös sugárzás egyébként is káros a szemre.
6. Az előírt maximális hőmérsékletet egyetlen műveletnél sem szabad túllépni!
7. Forrpontja közelében lévő, vagy túlhevített folyadékba forrkövet dobni, föléje hajolni, megrázni tilos, mert a hirtelen meginduló forrás súlyos balesetek forrása lehet! A forrkövet a forralás megkezdése előtt kell a folyadékba helyezni.

Elektromos berendezések használata

1. Az elektromos berendezés akkor kapcsolható a hálózatra ha:
   • a berendezés főkapcsolója kikapcsolt állapotban van,
   • a csatlakozó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nyomok nem láthatók,
   • a dugós csatlakozók, dugaszoló aljzatok nem töröttek vagy repedtek.
2. Ha valamilyen hibát észlelünk, a berendezést nem szabad üzembe helyezni, hanem a hiba elhárításához szakembert kell hívni. Szakképzetlen dolgozó, hallgató javításokat nem végezhet sem elektromos hálózaton, sem készülékben!
3. Ha külön védőföldelés szükséges, a földelést a hálózatra kapcsolással kell elvégezni. Ha a hálózatra kapcsoláskor valamilyen rendellenességet tapasztalunk - a biztosíték a műszerben vagy a kapcsolótáblán kiég - a berendezést a hálózatról le kell kapcsolni és a javításhoz szakembert hívni, mert biztosítékot csak szakember cserélhet!
4. A legtöbb laboratóriumban hálózati főkapcsoló is van. Ennek bekapcsolása előtt a hálózat feszültség alá helyezéséről a többi munkahelyen dolgozókat értesíteni kell és ügyeljünk arra is, hogy a főkapcsoló bekapcsolásával balesetveszélyt ne idézzünk el! (Pl. bekapcsolva hagyott, de nem használt berendezés ne kerüljön feszültség alá stb.)
5. A munka befejezése után kapcsoljuk ki a berendezés főkapcsolóját és a csatlakozó dugót húzzuk ki a dugaszoló aljzatból! Mindig a csatlakozó dugót fogjuk meg és azt húzzuk, ne a kábelt vagy a vezetéket rángassuk.
6. Üzemzavar, hálózatkimaradás esetén azonnal kapcsoljuk ki a berendezés főkapcsolóját, mert az újra feszültség alá kerülő - esetleg magára hagyott - készülék súlyos balesetet, tüzet vagy más kárt okozhat.
7. Laboratóriumi gyakorlat során ügyeljünk a következőkre:
   • A kísérleteket és méréseket lehetőleg törpefeszültségen (24 V) végezzük és végeztessük!
   • Az elektromos áramköröket, kísérleteket feszültségmentes állapotban állítsuk össze, a készüléket a feszültségforrásra kapcsolás előtt mutassuk meg a gyakorlatvezetőnek!
   • Ha átalakítást, módosítást kell végrehajtani az áramkörön, a kísérleten, azt feszültségmentesített állapotban végezzük el!
   • A feszültség alatt álló berendezéshez, áramkörhöz csak egy kézzel nyúljunk, nehogy áramütés esetén az áramkör a mellkason keresztül záródjon!
   • Szerelés, kísérlet, mérés közben óvakodjunk attól, hogy egyik kezünkkel földelt testhez - műszerhez, csővezetékhez, falhoz - érjünk, mert így könnyen záródhat az áramkör a testünkön keresztül!
   • A kapcsolások kialakításánál vigyázzunk arra, hogy a várható áramerősségnek megfelelő keresztmetszetű vezetéket alkalmazzuk! Vékony, a terhelésnek nem megfelelő keresztmetszetű huzalról melegedés következtében a szigetelés leolvadhat, meggyulladhat, mely rövidzárlatot, tüzet, balesetet okozhat.
   • A kísérlet, mérés befejeztével az összeállítást először feszültségmentesítsük - a csatlakozó vezetéket húzzuk ki a feszültségforrásból - és csak ezután kezdjük a készülék szétszedését!
   • Nagyon ügyeljünk arra, hogy műszercsatlakozó kábel, banándugóval ellátott vezeték, "repülő zsinór" soha ne maradjon feszültségforrásba kapcsolva, mert azok szabad végét megfogva súlyos baleset történhet.
   • A munka befejezése után a laboratóriumot a főkapcsolóval feszültségmentesítsük!
8. Ha kísérlet közben gyúlékony gázok vagy gőzök jelenlétét észleljük, nem szabad elektromos kapcsolókat ki- vagy bekapcsolni, áramköröket megszakítani, hanem a termet azonnal ki kell szellőztetni, illetve a helyiségen kívül elhelyezett kapcsolókkal a berendezéseket feszültségmentesíteni.
9. Poros, nedves, tűz- és robbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a szabványokban előírt, különleges szigeteléssel ellátott elektromos berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni.
10. A villamos fűtő- és melegítő berendezések tűzveszélyességükön kívül még életveszélyesek is.
11. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból készült alátéten kell a villamos fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni és működtetni. Közelükben 30 cm-es távolságon belül éghető anyag nem lehet, mert a hősugárzás következtében azok szigetelése megsérülhet és rövidzárlat, baleset léphet fel.

A laborokat segítő, a legfontosabb eszközöket, műveleteket bemutató filmek:

• Analitikai mérleg használata
• Bunsen-égő használata
• Feltárás és dekantálva szűrés
• Oldatkészítés hígítással
• Oldatkészítés szilárd anyagból
• Pipetta használata
• Titrálás
• pH mérés univerzál indikátorpapírral

Analitikai mérleg használata

Bunsen-égő használata

Feltárás és dekantálva szűrés

Oldatkészítés hígítással

Oldatkészítés szilárd anyagból

Pipetta használata

Titrálás

pH mérés univerzál indikátorpapírral