Leírás Tematika Követelmények Irodalom
Leírás Tematika Követelmények Irodalom Ellenőrző kérések
Általános Kémia gyakorlat Oktatóknak
Tematika Követelmények Irodalom
Tematika Követelmények Irodalom
Fizikai-kémiai
Gyakorlatok
Elektrokémiai kiegészítés a laboratóriumi gyakorlatokhoz (.pdf formátumban)
A tantárgy a további kémiai tanulmányok alapozására szolgál,
egy általános bevezetőt jelent a kémia tudományába előadások,
számolási gyakorlatok és laboratóriumi gyakorlatok egységeként. Felzárkóztatást
jelent a gyengébb középiskolai kémiai ismeretekkel rendelkezőknek,
megalapozza a kémia nyelvének kvalitatív és kvantitatív használatát, képessé
tesz a hallgatókat, hogy felismerjenek és értelmezzenek egyszerűbb kémiai
jelenségeket, bevezetést jelent a szervetlen kémiába, a fizikai kémiába, az
analitikai kémiába és az atomok, molekulák leírásába.
Mérések és mértékegységrendszer a kémiában. Az SI mértékegységrendszer.
Az anyagi rendszerek kémiai leírása, a vegyjel és a képlet.
Az anyagi rendszerek fizikai leírása, a halmazállapot. Gázok, szilárd anyagok, folyadékok.
Oldatok. Az oldatok összetételének kifejezései. Oldhatóság és telített oldatok. Kolloid oldatok. Híg oldatok és kolligatív sajátságok. Tenziócsökkenés. Forráspontemelkedés és fagyáspontcsökkenés. Ozmózis. Ionos oldatok
Kémiai egyenletek, sztöchiometria. Ionegyenletek. Oxidációs-redukciós reakciók, redoxi egyenletek
Termokémia. Termokémiai alapfogalmak. Reakcióhők és termokémiai egyenletek. A reakcióhő mérése. Hess tétele. Képződési entalpiák és a reakcióhő
Kémiai egyensúlyok. Az egyensúlyi állandó kvalitatív értelmezése. A reakciófeltételek változtatása, LeChâtelier-elv. Sav-bázis egyensúlyok. Sav-bázis definíciók. A víz autoionizációja, a pH fogalma. Gyenge savak és bázisok. Elektrolit egyensúlyok vizes oldatokban. Pufferek. Többértékű savak és bázisok. Sav-bázis titrálások, indikátorok. Lewis féle sav-bázis elmélet. Komplex vegyületek és egyensúlyaik. Heterogén egyensúlyok
Elektrokémia. Elektrokémiai cella, cellareakciók. Elektródpotenciál és a standard hidrogénelektród. Nernst-egyenlet. Elektródfajták. Elektrolízis. Elemek és akkumulátorok
Kémiai kinetika. A reakciósebesség. A reakciósebesség koncentrációfüggése. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése. Katalízis, inhibíció. Egyensúlyra vezető reakciók kinetikája. Reakciómechanizmusok
Az atom felépítése. Az atomok alkotóelemei. Az elektromágneses hullámok. Az atomok és az elektromágneses hullámok kölcsönhatása. Elektron az atomban, kvantummechanika. A kvantumszámok. Atomi pályák. Elektronszerkezet és periodicitás. Az atomok elektronszerkezete. Periodikus sajátosságok
Kémiai kötések. Az ionos kötés. A kovalens kötés. A kovalens kötés leírása. Többszörös kötések és kötés delokalizáció. Datív kötések, komplexek. A fémes kötés
Molekulaszerkezet. Másodlagos kötések. Van der Waals kölcsönhatások. Hidrogénhídkötés.
A szorgalmi időszak végére a hallgatóknak tudniuk kell az alapvető kémiai definíciókat, összefüggéseket. Tudniuk kell használni a kémia nyelvét, írni, olvasni és beszélni „kémiául”. Képesnek kell lenniük megérteni alapvető (egyszerű) kémiai jelenségeket, értelmezni alapvető (egyszerű) kémiai folyamatokat, összefüggéseiben látni a kémia egyes területeit, szintetizált tudást szerezni a kémia alapjairól a fizika és a matematikai eszközeit is használva, azaz kvantitatív kiértékelést is adni a kémiai történéseknek.
Az előadások látogatása kötelező/nagyon ajánlott.
A
vizsgára bocsáthatóság feltétele a megszerzett kredit az Általános Kémia
Gyakorlatból!
Általános Kémia előadás: vizsga és vizsgatételek
A vizsgán a hallgatóknak igazolniuk kell személyazonosságukat vagy az "Index"-szel vagy valami hivatalos igazolvánnyal. A vizsgán csak tollat és egy hagyományos (nem programozható) számológépet lehet használni! Minden más segédeszköz tilos!
A vizsga lehet írásbeli vagy szóbeli, amit a vizsgára jelentkezéskor kell eldöntenie a hallgatónak.
Mindenképpen két részből áll. Feladatmegoldásokkal kezdődik (beugró). Ez konkrétan 3 számolási feladatot jelent, amelyek megoldásait gyakorolhatták a szemináriumok keretén belül. Pl.
Egy CnH2n+2 képletű gáz és a teljes elégetéséhez éppen szükséges oxigén elegye 150 şC-on és 101325 Pa-on 200 cm3 térfogatú. Az elégetés után ugyanezen a hőmérsékleten és nyomáson a gázelegy össztérfogata 240 cm3 lesz. Mi volt a szénhidrogén összetétele és mekkora volt a kiindulási anyagmennyisége? R=8,314 J/(mol K).
Mindegyik feladat 5 pontot ér. A feladatok legalább kettes szintű megoldása (legalább 7,5 pont megszerzése) jelenti azt, hogy a hallgató tovább mehet, egyébként a vizsga jegye elégtelen.
Ha szóbeli vizsgát választott a hallgató, akkor az alább megadott tételek közül kettőt húzva (egyet az 1-21., egyet pedig a 22-36. tételből) rövid előadás formájában mutathatja be tudását. A vizsga végső jegye a feladatmegoldás és a két tétel együttes értéke alapján adódik, feltéve, hogy egyik sem elégtelen. Ha bármelyik elégtelen, a vizsga érdemjegye is elégtelen.
Szóbeli vizsga tételei
1. Gázok. A gázok jellemzői, állapotváltozásai. A tökéletes gázok állapotegyenlete és ennek esetei. A reális gázok és a van der Waals egyenlet.
2. Szilárd anyagok. A szilárd anyagok jellemzői, állapotváltozásai. A szilárd anyagok csoportosítása alkotóelemeik szerint. A kristályrendszerek és geometriai jellemzőik.
3. Ionrácsok. A koordinációs szám fogalma. Molekularácsok, a szén allotrop és polimorf módosulatai.
4. Folyadékok. A folyadékok jellemzői és állapotváltozásai. A felületi feszültség és a kapilláris jelenségek.
5. A folyadékok fázisdiagramjai. Olvadáspont, forráspont, kritikus pont és hármaspont.
6. Oldatok összetételének kifejezése különböző módokon. Alkalmazásuk.
7. Gázok oldhatósága folyadékokban, telített, túltelített oldatok, korlátozottan elegyedő folyadékok, megoszlási egyensúly.
8. Kolloid rendszerek jellemzői és típusai. Asszociációs kolloidok felépítése és alkalmazása.
9. Oldatok kolligatív sajátságai, tenziócsökkenés, fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés, ozmózis.
10. Elektrolitoldatok. A fajlagos, moláris fajlagos és az ionos moláris vezetés.
11. Termokémiai alapfogalmak. Energia, munka, hő. Belső energia és entalpia.
12. Reakcióhők és mérésük. Hess tétele.
13. Kémiai egyensúlyok általános leírása. A egyensúlyi állandó különböző formái.
14. LeChâtelier-elv alkalmazása kémiai egyensúlyokra. Az egyensúlyi helyzet változtatása reaktáns vagy termék, nyomás és hőmérséklet változásra.
15. Sav-bázis definíciók. Az Arrhenius és a Brřnsted-Lowry féle sav-bázis elméletek.
16. Gyenge savak és bázisok.
17. Elektrolit egyensúlyok vizes oldatokban (hidrolízis).
18. Pufferek és többértékű savak, bázisok.
19. Sav-bázis titrálások. Indikátorok, titrálási görbék és számításuk.
20. Lewis féle sav-bázis elmélet, komplex vegyületek és egyensúlyaik.
21. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági egyensúlyok.
22. Elektrokémiai alapfogalmak. Elektrokémiai cellák, celladiagram, cellareakciók, félcellareakciók, cellapotenciál és elektromotoros erő.
23. A standard hidrogénelektród és az elektródpotenciál definíciója.
24. Az elektródpotenciál összetételfüggése különböző elektródtípusoknál. Első, másodfajú elektródok, gázelektródok.
25. Galván és elektrolízis cellák összehasonlítása, elemek és akkumulátorok.
26. Kinetikai alapfogalmak. Reakciósebesség, koncentrációfüggés és rendűség. Első és másodrendű kinetikai folyamatok leírása.
27. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése, katalízis és inhibíció.
28. Reakciómechanizmusok. Egyensúlyra vezető elemi folyamatok kinetikája.
29. Az atomok és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása.
30. A kvatummechanika alapjai, elektronok az atomokban. Kvantumszámok.
31. Atomi pályák jellemzői és leírásuk.
32. Az atomok elektronszerkezete és periodicitása. Az elemek kémiai tulajdonságainak periodicitása.
33. Ionos, kovalens és fémes kötés leírása
34. A molekulapálya elmélet alapjai.
35. A vegyértékkötés elmélet alapjai. A molekulaszerkezet közelítése a VSEPR modell segítségével.
36. Másodlagos kötések. A van der Waals kölcsönhatások és hidrogénhíd kötések jellemzése.
Ha írásbeli vizsgát választott a hallgató, egy 20 feladatból álló kérdéssort kap, amely számolási feladatokkal kezdődik (beugró). Ez konkrétan 3 számolási feladatot jelent, amelyek megoldásait gyakorolhatták a szemináriumok keretén belül. Mindegyik feladat 5 pontot ér. A számolási feladatok legalább kettes szintű megoldása (legalább 7,5 pont megszerzése) jelenti azt, hogy a többi feladatra adott válasz pontjait figyelembe vesszük, egyébként a vizsga jegye elégtelen.
Írásbeli kérdéssorok
A szóbeli tételsor kisebb részterületeiből összeállított feladatsorok. Tartalmazhatnak definíciókat, egyenleteket, ábrákat, diagramokat, rövidebb kifejtendő kérdéseket az egész féléves anyagot átfogva.
Mintakérdéssor írásbeli vizsgákhoz
1. 7,92 g tömegű cinket reagáltatunk 200 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú sósavval. 20 şC-on és 100 kPa-on mekkora térfogatú hidrogéngáz fejlődik? Ar(Zn)=65,4, R=8,314 J/(molK).
2. Mekkora térfogatú Cl2 gáz képződik 20 şC-on és 101325 Pa nyomáson 200 cm3 0,15 mol/dm3 koncentrációjú HCl és fölös mennyiségű MnO2 reakciójában? Mr(HCl)=36,5, R=8,314 J/(mol K). Egészítse ki a reakcióegyenletet! MnO2 + HCl = MnCl2 + Cl2 + H2O
3. Számítsa ki egy elsőrendű reakció sebességi állandóját, ha a kezdeti koncentráció 0,036 mol/dm3, ami 2300 s után 0,012 mol/dm3-re csökken!
4. Milyen származtatott mértékegységeket ismer az SI-ben? Soroljon fel legalább ötöt a fizikai mennyiség, a jel és a definíció megadásával!
5. Vázolja a grafit szerkezetét! Miért vezeti a grafit az elektromos áramot és a gyémánt miért nem?
6. Mi az asszociációs kolloidok felépítésének jellemzője, mi a micella?
7. Mi az ozmózis? Mit nevezünk izotóniás oldatnak?
8. Mennyi a bróm (Br) oxidációs száma a következő anyagokban? NaBrO3, HBr, BrO2, Br2, BrF3
9. Mit mond ki Hess tétele? Mekkora a C(grafit) +1/2 O2(g) = CO(g) reakció reakcióentalpiája, ha ismertek az alábbi reakcióentalpiák?
CO(g) + 1/2O2(g) = CO2(g); ΔHr,1
C(grafit) + O2(g) = CO2(g); ΔHr,2
10. Írja fel a N2(g) + 3H2(g) ↔ 2NH3(g) reakcióra a nyomásokkal és a koncentrációkkal kifejezett egyensúlyi állandó értékét! Mi az összefüggés a két egyensúlyi állandó értéke között?
11. Mi a pH? A következő sók vízben való oldásakor milyen lesz az oldat kémhatása és miért? (a) KCl (b) CH3COONa (c) NH4NO3
12. Vázolja egy gyenge sav erős bázissal való titrálásának titrálási görbéjét! Jelölje, hogy mekkora az ekvivalenciapont pH-ja! Milyen indikátort használna?
13. Írja fel a Bi2S3 ionokra történő disszociációjának egyenletét és adja meg az oldhatósági szorzat kifejezését! Hogy csinálna egy telített Bi2S3 oldatból túltelítettet?
14. Melyek az ólomakkumulátor elektródjai? Sűrűségméréssel honnan tudja, hogy az ólomakkumulátor lemerült állapotban van?
15. Írja fel sebességi együttható hőmérsékletfüggését megadó Arrhenius egyenletet! Hogyan lehet kísérletileg meghatározni az aktiválási energiát?
16. Milyen kvantumszámok határozzák meg az atomi pályák alakját, és azok milyen értékeket vehetnek fel? Rajzolja fel legalább kettőnek az alakját!
17. Mi a Pauli féle kizárási elv? Lehet-e az alapállapotú 6C atom pályadiagramja a következő?
(↑↑) (↑↑) (↑↑) (↑ )
1s 2s 3s 4s
18. Mit értünk kovalens kötés alatt? Milyen atomok között alakulhat ki? Mi az erősségének mértéke? Soroljon fel öt kovalens kötést tartalmazó vegyületet is!
19. Rajzolja fel a következő molekulák térbeli szerkezetét és adja meg az alakját (a VSEPR modell alapján)! (a) NH3 (b) XeF4 (c) ClF3 (d) HgCl2 (e) BF3
20. Írja fel a víz és kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) tapasztalati és szerkezeti képletét! Melyiknek magasabb a forráspontja és miért?
Minden teljesen helyes válasz 5 pont, minden hiányzó vagy teljesen rossz válasz 0 pont. A kérdésekre adott tényleges pontszám a teljesség arányában a kettő közötti.
Ha az első három kérdésből (számolási feladatok) megvan a legalább 50% (7,5 pont), akkor az össz pontszám alapján adódik a vizsga érdemjegye. 50 pont felett elégséges (2), 60 pont felett közepes (3), 70 pont felett jó (4), 80 pont felett jeles (5).
Kötelező irodalom: Szűcs Árpád: Általános kémia, JATEPress, 2013; ISBN: 9789633151075
Az előadások anyaga hetente, .pdf file-ként felkerül a CooSpacre
A
tantárgy a további kémia tanulmányok alapozására szolgál, egy bevezetőt
jelent a kémia számításokba és laboratóriumi
gyakorlatokba. Megismerteti a hallgatókkal az alapvető laboratóriumi
eszközöket, műveleteket, módszereket, hogyan kell kísérleteket végezni, a
kísérletek eredményeit rögzíteni, laboratóriumi jegyzőkönyvet vezetni, s a
megfigyeléseket, eredményeket hogyan kell kvantitatívan kiértékelni.
|
Idő |
Számolási
Gyakorlat |
Laboratóriumi
Gyakorlat |
|
1. hét |
Nincs |
Munka- és balesetvédelem; Laboratóriumi munkarend ismertetése; A szükséges felszerelések ismertetése |
|
2. hét |
2. Gáztörvények |
2.1 Keverék szétválasztása oldással és szűréssel 2.2 A desztillált víz és a csapvíz összehasonlítása (pár) |
|
3. hét |
3. Oldatok összetétele |
3.1 Keverék szétválasztása szublimálással 3.2 A túlhűtés tanulmányozása (pár) |
|
4. hét |
3. Oldatok összetétele |
4.1 Kémszeroldat készítése 4.2 Folyadékok oldhatóságának vizsgálata (pár) 4.3 Szilárd anyagok oldhatóságának vizsgálata (pár) 4.4 Túltelített oldatok (pár) 4.5 Az ozmózis jelenségének vizsgálata (bemutató) |
|
5. hét |
4. Híg oldatok törvényei |
5.1 Szennyezett timsó tisztítása átkristályosítással 5.2 Gázok moláris térfogatának meghatározása
(pár) |
|
6. hét |
5. Sztöchiometria |
6.1 Savak, bázisok, sók előállítása (pár) 6.2 Kettőssó
előállítása |
|
7. hét |
5. Sztöchiometria |
7.1 Redoxi reakciók (pár) 7.2 Olvadáspont meghatározása |
|
8. hét |
6. Termokémia |
8.1 Oldáshő tanulmányozása (pár) 8.2 Hőkapacitás
meghatározása (pár) 8.3 Forráspont meghatározása |
|
9. hét |
7. Kémiai egyensúlyok |
9.1 Kémiai egyensúlyok vizsgálata (pár) 9.2 Elektrolitegyensúlyok vizes
oldatokban (hidrolízis) (pár) 9.3 Pufferoldatok vizsgálata
(pár) |
|
10. hét |
7. Kémiai egyensúlyok |
10.1 NaOH titrálása |
|
11. hét |
8. Elektrokémia I. |
11.1 Elektrokémiai alapon értelmezhető reakciók (pár) 11.2 Elektromos áram fejlesztése kémiai reakcióval
(csoport) 11.3 Kémiai reakciók elektromos áram hatására (csoport) |
|
12. hét |
9. Kémiai kinetika |
12.1 A reakciósebesség függése a koncentrációtól (pár) 12.2 Jódóra reakció (pár) 12.3 1 A reakciósebesség függése a
hőmérséklettől (pár) 12.4 Hidrogén-peroxid bomlása (pár) |
|
13. hét |
Nincs |
13.2. Lángfestés (pár) |
|
14. hét |
Nincs |
Laborpótlás, javítás, töréspótlás, laborzárás. |
(A megadott számok a
jegyzetek fejezetszámai.)
Számolási Gyakorlat:
Dr.
Szűcs Árpád: Kémiai számítások általános kémiából, JATEPress,
2015; ISBN: 9789633150931
Laboratóriumi Gyakorlat:
Dr. Szűcs Árpád: Laboratóriumi gyakorlatok általános kémiából, JATEPress, 2013; ISBN: 9789633151389
A
szorgalmi időszak végére a hallgatóknak tudniuk kell használni az
alapvető laboratóriumi eszközöket. Megérteni és tudni az alapvető
laboratóriumi módszerek használatát. Önállóan végrehajtani kísérleteket,
önállóan kiértékelni kísérleti eredmények. Megtervezni egyszerűbb
eljárásokat, összeállítani egyszerűbb kísérleteket. A számolási gyakorlat
keretén belül tanultak felhasználásával önállóan kell értelmezniük
egyszerűbb kémiai történéseket.
Az elvárt tanulási eredmények
elsajátításának ellenőrzése:
1. A
gyakorlatok minimum 80%-át (azaz legalább 10 gyakorlatot) kell sikeresen
teljesíteni (nem elégtelen vagy hiányzott), hogy a kurzusért járó
kreditpontokat megszerezzék. Ha egy hallgató kettőnél több gyakorlatról
hiányzott és/vagy nem teljesített sikeresen, egy gyakorlat pótolható vagy
javítható. Ha egy hallgató háromnál több gyakorlatról hiányzott (akármilyen
okból) és/vagy nem teljesített sikeresen, a kredit nem adható meg, s a kurzust
meg kell ismételni.
2. A
gyakorlatról való hiányzást a következő gyakorlaton igazolni kell.
Indokolt esetben a gyakorlatvezető valamely gyakorlat pótlását
engedélyezheti a szorgalmi időszak bármely hetében, azonban az utolsó
munkahét szolgál kifejezetten pótlásra, javításra. Pótolni legfeljebb csak egy
gyakorlatot lehet. A nem pótolt, ill. igazolatlanul hiányzott gyakorlat
elégtelen érdemjegyet jelent.
3. A
gyakorlatra időben és felkészülve kell jönni. A hallgatóknak
előkészített jegyzőkönyvet kell hozni, amely tartalmazza az
elvégzendő gyakorlatok rövid tartalmi összefoglalását, és előkészített
a mérési adatok, megfigyelések és kiértékelések, számolások beírására. Ezt a
gyakorlatvezetők ellenőrzik. Ennek hiányában a gyakorlatot nem lehet
elkezdeni, s az igazolatlan hiányzással kerül bejegyzésre.
4. A
hallgató felkészültségét a gyakorlati anyag tekintetében az oktatók írásbeli
számonkéréssel is ellenőrzik a gyakorlat legelején egy 15 perces
dolgozattal (ellenőrző kérdések). Csak azok, akik a dolgozatot
sikeresen megírták (nem elégtelen) kezdhetik el a munkát a laborban. Egyébként
(elégtelen felkészültség, vagy késés miatt meg nem írt dolgozat esetén) a
gyakorlatot nem kezdheti el a hallgató, s a gyakorlat érdemjegye is egyes.
5.
Minden gyakorlatot, kísérletet meg kell csinálni, s kiértékelni. Csak az
elvégzett és kiértékelt gyakorlatok számíthatnak teljesített gyakorlatnak.
6. A
gyakorlatokon mindenkinek gondoskodnia kell az egyéni
védőeszközökről: laboratóriumi köpeny, védőszemüveg,
védőkesztyű, pipettázó gumilabda.
Azt
a hallgatót, aki szándékosan vagy súlyosan megsérti a balesetvédelmi szabályokat,
vagy figyelmeztetés ellenére sem használja a kötelező
védőfelszerelést, az adott gyakorlatról elküldjük és a gyakorlata
elégtelen.
7. A
gyakorlatokra mindenkinek hoznia kell a munkához szükséges egyéni
felszereléseket: toll, zsebszámológép, törlőruha (az asztal
tisztántartásához), olló, öntapadós címke, vegyszeres kanál, gyufa/öngyújtó.
Csak ezeket lehet bevinni a laborba, minden mást (táska, kabát, telefon, stb.)
kint kell hagyni a folyosón lévő szekrényekben.
8. A
gyakorlat teljes időtartama 4 óra, amelyből az első órában
számítási feladatokat oldanak meg a hallgatók, a továbbiakban pedig
különböző laboratóriumi gyakorlatokat végeznek. A laboratóriumot, ill. az
oktatási épületet a gyakorlat ideje alatt csak a gyakorlatvezető
engedélyével hagyhatják el 15 percnél hosszabb időre. A gyakorlat végén a
laboratóriumi jegyzőkönyvet a gyakorlatvezetővel alá kell íratni,
ezzel igazolva a gyakorlat elvégzését. Ha a hallgató a gyakorlatot korábban
befejezte, mint a tanrendileg előírt idő, a gyakorlatvezető
aláírása után, a gyakorlatvezető engedélyével korábban is távozhat.
9. A
gyakorlatok során a számolási feladatokból rendszeres számonkérés (dolgozat)
történik, a laboratóriumi gyakorlatokat pedig (a jegyzőkönyvek
bekérésével) az oktatók időnként ellenőrzik és értékelik.
10.
A gyakorlat félévvégi érdemjegye három részből tevődik össze: a
laboratóriumi gyakorlatok anyagának számonkérése (ellenőrző kérdések
jegye), a számolási gyakorlaton (szemináriumokon) áttekintett anyag
számonkérése (dolgozatok jegye) és a laboratóriumi gyakorlatok érdemjegyei. A
félévvégi érdemjegyben az ellenőrző kérdések jegyei 1/6, a dolgozatok
2/6, a laboratóriumi jegyek 3/6 súlyozással átlagolódnak. A végső jegy:
jeles (5) 4,51-től
jó (4) 3,76-4,50 között
közepes (3) 2,76-3,75 között
elégséges (2) 2,00-2,75
között
elégtelen (1) 2,00 átlag alatt.
A
végső jegy elégtelen akkor is, ha akár a dolgozatok, akár a laboratóriumi
jegyek átlaga külön-külön 2,00 alatt van. A hallgató a megajánlott jegyét a
szorgalmi időszak utolsó hetében javíthatja. Csak egy javítására
(pótlására) van mód! A vizsgaidőszakban nincs lehetőség az elégtelen
gyakorlati jegy javítására vagy a meg nem szerzett jegy pótlására! (Nincs
gyakorlati utóvizsga!)
11.
A hallgatók a használt laboratóriumi eszközökért anyagi felelősséggel
tartoznak. A gyakorlat elején az eszközöket tételesen veszik át, és a gyakorlat
végén ugyanolyan állapotban (tisztán, épen) kell visszaadniuk. Az esetleg
eltört eszközökről tájékoztatni kell az oktatót vagy a technikust. Az eszköz
pótlásának a módját az oktató határozza meg, de költsége a hallgatót terheli!
Az eszközök leadását a jegyzőkönyv aláíratásával
a technikussal igazoltatni kell. A hiányokat, töréseket pótolni kell, ez is a
félév elfogadásának feltétele!
Ellenőrző Kérdések (letölthető
.pdf file)
GYTKM 052 (Általános
kémia (gyak)) CooSpace
feltöltés (letölthető Word.doc, jelszó védett)
Oktatói segédlet a gyakorlathoz (letölthető Word.doc, jelszó védett)
Ion-oldószer kölcsönhatás; Born modell; A víz szerkezete az oldott ion környezetében; Szolvatációs szám, pozitív és negatív szolvatáció, permittivitás a szolvátrétegben.
Az ion-ion kölcsönhatás Debye-Hückel féle modellje; Az ion-ion kölcsönhatás és az aktivitási koefficiens; Közepes aktivitási koefficiens és kísérleti meghatározása.
Áramvezetés elektrolitokban; Az ionok független vándorlásának Kohlrausch féle törvénye, átviteli szám; Disszociáció és ionpárképződés hatása a vezetésre; az ionatmoszféra hatása; Erős elektrolitok vezetése. Az elektromos tér, a hőmérséklet, az oldószer hatása; Protonok oldatokban; Olvadékok molekuláris állapota és vezetése.
A diffúzió leírása; Diffúziókoefficiens és ionmozgékonyság; Az általános diffúzióegyenlet.
Fázishatárpotenciálok, galvánlánc; Az elektrokémiai kettősréteg termodinamikai jellemzése; Az elektrokémiai kettősréteg szerkezete.
Elektrokinetikus jelenségek.
Elektrokémiai cella, celladiagram, cellafeszültség, elektromotoros erő, elektródpotenciál.
Töltésátviteli folyamatok termodinamikai jellemzése, egyensúlyi elektródpotenciálok; Első-, másod-, harmadfajú elektródok, gázelektródok; Redoxi elektródok és összetett elektródok.
Elektródpotenciálok nemvizes oldatokban, folyadékhatár és diffúzió potenciál; Koncentrációs elemek és alkalmazásuk.
Membránegyensúlyok, membránpotenciálok.
Töltésátviteli folyamatok sebessége; egyszerű töltésátvitel sebességének potenciálfüggése; Csereáram és túlfeszültség, töltésátviteli reakciók rendje; Aktiválási energia, egyszerű töltésátviteli átalakulás elemi lépései.
Diffúzió hatása a töltésátvitel sebességére; Konvekció hatása a sebességre.
Sorozatos és párhuzamos töltésátviteli reakciók; kémiai reakciók hatása.
Elektrokémiai áramforrások; Elektrolízis.
Az elektrolízis ipari alkalmazása; galvanotechnikák katódos és anódos eljárások; Alkáli-klorid elektrolízis, vízbontás, rézfinomítás, alumínium előállítás; Elektrokémiai korrózió.
Az előadások látogatása kötelező. A félévet írásbeli vizsga zárja, amelynek feladatai a tematikában bemutatott felbontásnak felelnek meg. A vizsgára bocsáthatóság feltétele az Elektrokémia Szeminárium megszerzett kreditje.
Novák Mihály, Szűcs Árpád: Elektrokémia I. (Letölthető .pdf formában!)
Novák Mihály, Szűcs Árpád: Elektrokémia II. (Letölthető .pdf formában!)
Az Elektrokémia előadáshoz kapcsolódó numerikus példák megoldása.
Elektrosztatikus kölcsönhatás számítása. A szolvatációt kísérő, G, S, H számítása a Born-féle model alapján. Primer és szekunder szolvátburok jellemzése a dielektromos sajátságokkal.
Oldott ionok közötti kölcsönhatás számítása Debye-Hückel-féle model alapján. Ionatmoszféra jellemzőinek számítása. Individuális és közepes aktivitási együttható kiszámítása.
Elektromosság vezetése elektrolit oldatokban, számítása erős és gyenge elektrolitok esetében. Numerikus feladatok megoldása hőmérséklet, oldószer, elektromos erőtér hatásnak jellemzésére, a diffúziós állandó és az ionmozgékonyság kapcsolatára.
Elektromos kettősréteg kapacitásának számítása a Helmholtz-féle kettősréteg és a diffúz kettősréteg esetében. Zérus töltési potenciál meghatározása.
Cellareakció-potenciál számítása. Egyensúlyi állandó, reakcióhő kiszámítása az elektromotoros erő ismeretében. Példák a Pourbaix-féle diagram alkalmazására.
Elektródpotenciál számítása.
Csereáram, átlépési tényező, polarizációs ellenállás számítása.
A gyakorlati foglalkozás látogatása kötelező. Az órák számának (előre láthatóan 14) 20 %-ánál (azaz 3-nál) több hiányzás (akármilyen okból), a kurzus nem teljesítését jelenti. A félév során két dolgozat megírására van lehetőség, s a kurzus jegye ezek pontjai alapján adódik. A legutolsó héten van lehetőség pótlásra, javításra. Az a hallgató, aki a minimális pontszámot nem érte el, a vizsgaidőszak első hetében egy alkalommal gyakorlati utóvizsgát tehet.
Osztályozás:
|
0.00 |
< |
Pont / Sum (Pontok) |
<= |
0.50 |
1 |
|
0.50 |
< |
Pont / Sum (Pontok) |
<= |
0.60 |
2 |
|
0.60 |
< |
Pont / Sum (Pontok) |
<= |
0.70 |
3 |
|
0.70 |
< |
Pont / Sum (Pontok) |
<= |
0.80 |
4 |
|
0.80 |
< |
Pont / Sum (Pontok) |
<= |
1.00 |
5 |
Kiegészítő anyag a szemináriumi feladatokkal:
Szűcs Árpád: Elektrokémiai feladatok (Letölthető .pdf formában!)
1996-97/II.
Kémiai alapozó gyakorlatok I., 6 fő (4 óra)
Fizikai kémia laborgyakorlat, 18 fő (5 óra)
Bioelektrokémia előadás, 5 fő (2 óra)
1997-98/I.
Általános kémia szeminárium, 58 fő (2x2 óra)
Fizikai kémia laborgyakorlat, 14 fő (5 óra)
Bioelektrokémia, Ph.D. 2 fő (2 óra)
1997-98/II.
Fizikai kémia laborgyakorlat, 20 fő (5 óra)
1998-99/I.
Általános kémia előadás, 130 fő (3 óra)
General Chemistry, 6 fő (3 óra)
Általános kémia szeminárium és laborgyakorlat, 21 fő (5 óra)
Általános és fizikai kémia szeminárium 46 fő (2x1 óra)
1998-99/II.
Fizikai kémia laborgyakorlat, 19 fő (5 óra)
1999-2000/I.
Általános kémia előadás, 115 fő (3 óra)
General Chemistry, 8 fő (3 óra)
Általános kémia szeminárium és laborgyakorlat, 20 fő (5 óra)
Általános és fizikai kémia szeminárium 52 fő (2x1 óra)
1999-2000/II
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 1999-2000, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 20 fő
Bioelektrokémia, előadás, Ph.D. képzés, Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Természettudományi Kar (TTK), Kémiai Ph.D. program, 1999-2000, tavaszi szemeszter, 14x2 óra, 2 fő.
2000-01/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK), gyógyszerész, nappali, 2000-2001, őszi szemeszter, 14x2 óra, 117 fő
General Chemistry, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2000-2001, őszi szemeszter, 15x2 óra, 6 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2000-2001, őszi szemeszter, 14x4 óra, 20 fő
Általános és Fizikai Kémia, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2000-2001, őszi szemeszter, 14x2 óra, 65 fő
2000-01/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2000-2001, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 12 fő
Bioelektrokémia, előadás, Ph.D. képzés, SZTE, TTK, Kémiai Ph.D. program, 2000-2001, tavaszi szemeszter, 14x2 óra 1 fő
2001-02/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2001-2002, őszi szemeszter, 14x2 óra, 107 fő
Bioelektrokémia, előadás, Ph.D. képzés, SZTE, TTK, Kémiai Ph.D. program, 2001-2002, őszi szemeszter, 14x2 óra, 1 fő
Általános és Fizikai Kémia, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2000-2001, őszi szemeszter, 14x2x2 óra, 58 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2001-2002, őszi szemeszter, 14x4 óra, 22 fő
2001-02/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2001-2002, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 16 fő
2002-03/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2002-2003, őszi szemeszter, 14x2 óra, 103 fő
General Chemistry, előadás,egyetemi alapképzés,SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2002-03, őszi szemeszter, 14x2 óra, 7 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2002-2003, őszi szemeszter, 14x4 óra, 22 fő
Általános és Fizikai Kémia, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2002-2003, őszi szemeszter, 14x1 óra, 40 fő
Általános és Fizikai Kémia, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, környezettudomány, nappali, 2002-2003, őszi szemeszter, 14x1 óra, 39 fő
Bioelektrokémia, előadás, Ph.D. képzés, SZTE, TTK, Kémiai Ph.D. program, 2002-03, őszi szemeszter, 14x2 óra, 1 fő
Szaknyelvi társalgás, szeminárium, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, angol-magyar kémiai szakfordító, nappali, 2002-2003, őszi szemeszter, 6x2 óra, 5 fő
2002-03/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2002-2003, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 13 fő
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2002-2003, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 22 fő
2003-04/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2003-2004, őszi szemeszter, 14x2 óra, 111 fő
General Chemistry, előadás,egyetemi alapképzés,SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2003-2004, őszi szemeszter, 14x2 óra, 9 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2003-2004, őszi szemeszter, 14x4 óra, 22 fő
Kémia Alapjai Gyakorlat, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2003-2004, őszi szemeszter, 14x2x1 óra, 75 fő
Szaknyelvi társalgás, szeminárium, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, angol-magyar kémiai szakfordító, nappali, 2003-2004, őszi szemeszter, 6x2 óra, 2 fő
2003-04/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2003-2004, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 12 fő
Bioelektrokémia, előadás, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, klinikai kémikus, nappali, 2003-04, tavaszi szemeszter, 14x1 óra, 4 fő
2004-05/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2004-2005, őszi szemeszter, 14x2 óra, 115 fő
General Chemistry, előadás,egyetemi alapképzés,SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2004-2005, őszi szemeszter, 14x2 óra, 11 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2004-2005, őszi szemeszter, 14x4 óra, 22 fő
Kémia Alapjai Gyakorlat, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2004-2005, őszi szemeszter, 14x2x1 óra, 75 fő
2004-05/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2004-2005, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 6 fő
Bioelektrokémia, előadás, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, klinikai kémikus, nappali, 2004-05, tavaszi szemeszter, 14x1 óra, 11 fő
2005-06/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2005-2006, őszi szemeszter, 14x2 óra, 109 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2005-2006, őszi szemeszter, 14x4 óra, 22 fő
General Chemistry, előadás,egyetemi alapképzés,SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2005-2006, őszi szemeszter, 14x2 óra, 5 fő
Kémia Alapjai Gyakorlat, számolási gyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, biológus, nappali, 2005-2006, őszi szemeszter, 14x2x1 óra, 71fő
Szaknyelvi társalgás, szeminárium, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, angol-magyar kémiai szakfordító, nappali, 2005-2006, őszi szemeszter, 6x2 óra, 2 fő
2005-06/II.
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2005-2006, tavaszi szemeszter, 14x5 óra, 16 fő
Elektrokémia, előadás, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2005-06, tavaszi szemeszter, 14x2 óra, 5 fő
Elektrokémia, gyakorlat, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2005-06, tavaszi szemeszter, 14x1 óra, 3 fő
Bioelektrokémia, előadás, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, klinikai kémikus, nappali, 2005-06, tavaszi szemeszter, 14x1 óra, 22 fő
2006-07/I.
Általános Kémia, előadás, egyetemi alapképzés, SZTE, GYTK, gyógyszerész, nappali, 2006-2007, őszi szemeszter, 14x2 óra, 145 fő
Általános Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE,GYTK, gyógyszerész, nappali, 2006-2007, őszi szemeszter, 14x4 óra, 24 fő
General Chemistry, előadás,egyetemi alapképzés,SZTE, GYTK, angol nyelvű gyógyszerész, nappali, 2006-2007, őszi szemeszter, 14x2 óra, 18 fő
Fizikai Kémia, laborgyakorlat, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2006-2007, őszi szemeszter, 14x5 óra, 14 fő
Elektrokémia, csak vizsgára, egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2006-07, őszi szemeszter, 2 fő
Szaknyelvi társalgás, szeminárium, egyetemi alapképzés, SZTE, TTK, angol-magyar kémiai szakfordító, nappali, 2006-2007, őszi szemeszter, 6x2 óra, 1 fő
Diplomamunka fizikai kémiából egyetemi alap képzés, SZTE, TTK, vegyész, nappali, 2006-07, őszi szemeszter, 1 fő
Vegyész diplomamunka vezetés:
1996-97, Csiszár Marika
2006- Kósa Tibor
Projekt munka vezetés:
1999-2000, Kőrösi László
2002-2003, Budavári Viktória
Ph.D hallgató témavezetése:
1997-2000, Csiszár Marika
1997-2000, Budavári Viktória
Megvédett Ph.D. értekezés:
2004 Budavári Viktória
2004 Csiszár Marika