Előszó
Sapere aude!
Információs társadalom - tudásalapú társadalom. Egyre többször hangzanak el ezek a kifejezések, amelyek hátterében a 20. század utolsó néhány évtizedében megjelenő és felgyorsuló, minden bizonnyal még a 21. század jórészét is meghatározó folyamatok húzódnak. Az információ előállítása, megszerzése, tárolása és továbbítása túlnőtt a technikai kérdéseken, az egyén életét társadalmi méretekben befolyásoló és meghatározó tényezővé vált. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a felhasználói szintű informatikai tudás fokozatosan a min-dennapok részévé válik, az ilyen jellegű ismeretek megszerzése pedig egyre inkább az alapműveltség követel-ményei közé fog tartozni. Az információs technológia megismerése mellett azonban talán még fontosabb az informatikai szemlélet kialakulásának kérdése, hiszen az állandó fejlesztések nyomán a technikai megoldások egyre egyszerűbbé, mindenki számára kezelhetővé válnak, ám az informálódni tudás igényének és képességének megszerzését a technológia állandó megújulása nem biztosíthatja, erre a kihívásra egyrészt a modern társadal-mak oktatási rendszereinek kell választ adniuk, másrészt pedig az egyéneknek kell elfogadniuk az élethosszig való tanulást.
Jelen jegyzet szerzői épp ezért kettős célt tűztek maguk elé: egyrészt szerették volna a összefoglalni azokat a legfontosabb ismereteket, amelyek segítségével a felsőoktatásban tanuló történész hallgatók az informá-ciós technika magabiztos használóivá válhatnak. A másik, nem kevésbé fontos cél az volt, hogy a hallgatók megismerjék azokat a lehetőségeket - vagy legalább azok egy részét -, amelyek révén a tanulmányaikhoz, majd a későbbi oktató-kutató munkájukhoz szükséges információkhoz hozzáférhetnek. A jegyzet ezért két fő részre tagolódik: az első, általános rész tartalmazza a felhasználói szintű technikai ismereteket, a második, speciális rész pedig kifejezetten a történettudomány műveléséhez és a történelem tanításához kíván segítséget nyújtani.
A jegyzet természetesen nem tudja, de nem is kívánja helyettesíteni azt a részletes szakirodalmat, amit az egyes témakörökhöz kapcsolódóan találhat az érdeklődő, illetve nem pótolhatja azt a gyakorlatot sem, amely a téma jellegéből adódóan elengedhetetlen része az informatikai tudásnak. Amit viszont felvállal, az az, hogy kiin-dulópontot és biztos elméleti alapot nyújtson az informatikai ismeretek terén, s hogy mindenkit arra buzdítson, ne féljen kísérletező kedvvel, nyitottan felfedezni az információ birodalmát.
Szeged,
2001 nyarán
a Szerzők