Ugyan az írásbeli üzenetek küldésének története tele van technológiai újításokkal, mégis kevés olyan technikai újdonság van, amely olyan mértékben megváltoztatni látszik levelezési szokásainkat, mint az elektronikus levelezés.
Elektronikus levelezés az a szolgáltatás, amellyel hálózatba kapcsolt számítógépek révén más felhasználóknak a hálózaton keresztül üzenetet küldhetünk. Leginkább az angol kifejezés rövidítésével szoktunk utalni rá: e-mail (electronic mail). Magyarul leggyakrabban drótpostaként emlegetik.
Az elektronikus levelezés nagyon hasonló a hagyományos postai levelezéshez: vannak címek, ahová küldhetjük a levelünket, van címünk, ahová a válaszokat megküldik.
A postai rendszerek hármas alaptevékenysége - üzenetek összegyűjtése, továbbítása, szétosztása - az elektronikus levelezés esetében mindvégig számítógépeken bonyolódik egy protokollnak nevezett szabványosított szabályrendszer segítségével. A levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli.
Minden felhasználó rendelkezik egy "postaládával" (általában az Internetre kapcsolódó számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, illetve ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Hogy a rendszerhez kapcsolódó felhasználók elérhetok legyenek, szükség van egy azonosítóra - csakúgy, mint a hagyományos levelezésben a postai címre. Ez az azonosító az e-mail cím.
Az elektronikus levél több részből áll. Maga az üzenet, a fejléc, és esetleg a levélhez kapcsolt egyéb, nem feltétlenül szöveges adatok (attachments: csatolt állományok)
Címzés
E-mail címnek nevezzük azt a karaktersorozatot, amely egy felhasználót azonosít
a számítógépes hálózaton belül. Az Internetre kapcsolódó számítógépek mindegyikének
van egy neve, az ún. domain name. A domain-név két vagy több részből áll. Azokon
a gépeken, amelyeken több felhasználó is dolgozik, mindegyiküknek van egy külön
azonosítója. Egy felhasználó teljes elektronikus levelezési címe (e-mail címe)
az egyedi azonosítójából és az általa használt számítógép domain-nevéből áll.
A cím felépítésében használnak egy segédjelet - ez a "kukac" (@) (angolul
'at'). A @ jel elott szerepel az egyedi azonosítója, a @ jel mögött a számítógép
domain-neve. Pl. a hamp@btkstud.jpte.hu. A domain-név hierarchikus felépítésu:
a @ jel után közvetlenül szereplo, pontokkal elválasztott jelek egyre tágabb
azonosítók. A fenti példában a domain-nevet visszafelé olvasva:
hu - azt mutatja,
hogy a számítógép Magyarországon van… u-szeged - … azt mutatja, hogy a Szegedi
Tudományegyetemen található… hist - … azt mutatja, hogy az egyetemen belül ez
a történeti intézetben található
(Ne feledjük el, hogy mind a @ jelnek, mind a pontoknak fontos funkciójuk van
címben; továbbá azt sem, hogy az e-mail címekben nincsen üres hely (szóköz).
Bárkinek lehet természetesen több e-mail címe, attól függoen, hogy hány Internetre kötött számítógépen van felhasználási joga. (Ahogyan kaphatunk hagyományos levelet is állandó és ideiglenes lakcímünkön, a munkahelyünkön is.)
Protokollok:
POP3: Post Office Protocol
SMTP: Simple Mail Transfer Protocol
IMAP
Levelező programok
Olyan számítógépes programokat, amelyek segítségével elektronikus leveleket küldhetünk. Ezek általában egy szerkesztői és kezelői felületet biztosítanak a felhasználó számára. A szerkesztői részben írhatjuk meg az üzeneteinket, a kezelői felületen bizonyos beállításokat választhatunk ki igényeinknek megfelelően. A levél megírása után az elküldési parancsra a program az adott hálózati protokollnak megfelelően alakítja át az üzenetet a hálózat által értelmezhető formátumra. A levelezőprogramoknak egy része szabadon terjeszthető.
Unix alatt futó
levelezőprogramok
mail
pine
PC-s programok/kliensek
Eudora
PegasusMail
Netscape Mailer
Outlook Express